
2014. július 04., 12:452014. július 04., 12:45
2014. július 04., 12:462014. július 04., 12:46
Miután a szarajevói merénylet centenáriuma kapcsán jól egyetértettünk abban, hogy ilyesmi soha többé nem fordulhat elő, a történészek pedig kijelentették, hogy a globális gazdasági érdekeknél hatékonyabb békefenntartó erőt kitalálni sem lehet, hirtelen újra gondban vagyunk.
Petro Porosenko ukrán elnök ugyanis június utolsó napjának estéjén bejelentette, hogy véget ért a tíz nappal korábban egyoldalúan meghirdetett tűzszünet a szomszéd ország keleti részében, az ukrán erők pedig „támadásba lendülnek, hogy felszabadítsák az országot”. Az államfő az oroszbarát lázadók „bűnözői tevékenységét” tette felelőssé az általa meghirdetett béketerv meghiúsulásáért. A Donyeck és Luhanszk megyékben lényegében hadiállapotot bevezető kormányzat „új típusú” háborúra készül, amelyben „nem hajtanak végre tömeges katonai műveleteket, de a terroristák tömeges veszteségeket fognak elszenvedni”, jósolják a nem feltétlenül oroszbarát beszámolók.
Irakban közben fekete kezeslábasba öltözött emberek vonulnak, zászlajuk is fekete, kicsit olyanok, mint egy rossz amerikai akciófilmben szereplő terrorista banda, amely mindent megtesz, hogy ne legyen szimpatikus a nagyvilág szemében. Moszul három hete a kezükön van, betiltották a dohányzást, ledöntöttek néhány szobrot, mert az ember ábrázolása bálványimádás a szemükben. Amolyan iraki-szíriai tálibok, nagy szakállal, mérgesen. Néhány napja iszlám kalifátus létrehozását jelentette be szervezetük, az Iraki és Levantei Iszlám Állam, az ILIÁ nevű szélsőséges szunnita formáció – közel száz évvel az utolsó iszlám kalifátus megszűnése után.
Miközben doberdós dédapáink fényképei fölött párásodik a tekintetünk, jó, ha tisztázzuk: a közelmúlt egyik története sem akciófilm. Kőkemény politika, ahol soha nincs jó és rossz, a kontúrok pedig mindig azon múlnak, miképpen állítja be a világosító areflektorokat. Az ILIÁ például szalonképes volt a nagyhatalmak számára, míg a szíriai elnök ellen küzdött, közvetett és közvetlen támogatást egyaránt kapott Nyugatról, bár vállalhatatlanés torzonborz harcosai büszkén törtek össze Szűz Mária-szobrokat.
Itt állunk talpig bizonytalanságban. Egyelőre a nyolcadikosok szintfelmérőjén szörnyülködünk, és szétizguljuk magunkat, hogy érettségiző gyermekünknek vajon milyen mértékben sikerült felfejteni az Esthajnalcsillag szimbólumrendszerét. Állítólag eleink is így voltak vele, a mindennapok ügyei előlük is rendre elfedték a sötét felhők kavargását. Mindenkit kerülget a maga sorsa, aki bújt, aki nem. Csak tudnánk, mitől is kell igazán tartanunk.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!