Balogh Levente
2025. november 10., 10:442025. november 10., 10:44
2025. november 10., 10:502025. november 10., 10:50
Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.
Mint az közismert, a PSD tisztújító kongresszusán a szavazás tulajdonképpen csupán formalitás volt, hiszen a pártot a csúfos elnökválasztási kudarc után lemondott Marcel Ciolacu távozása után ügyvivőként irányító Grindeanunak nem volt riválisa.
Az alternatíva, a párt régi motorosa, Titus Corlățean volt külügyminiszter ugyan eredetileg bejelentkezett az elnöki tisztségre, de a jelek szerint a párt felső vezetőinek többsége nem szerette volna, hogy az új elnök fenekestül felforgassa a PSD-t, ezért nem tett szert kellő támogatottságra, és visszalépett.
A karizmatikus, dinamikus vezető és éles elméjű debattőr helyett inkább szürke hivatalnokként jellemezhető Grindeanu kiváló biztonsági megoldásnak tűnhet a párt illetékesei számára egy olyan periódusban, amelyben a PSD mélyrepülésben van, hiszen miközben kilenc éve még közel 50 százalékkal végzett az élen a parlamenti választáson, ma támogatottsága 20 százalék körüli, és azért küzd, hogy az ne csökkenjen még tovább.
Nem mintha Grindeanu nem hozott volna újítást: a párt alapszabályából az idők szavára hallgatva kiiktatták a progresszív jelzőt, és rögzítették a román nemzet hagyományos nemzeti és vallási értékei iránti elkötelezettséget.
Mindez furcsa lehet egy magát szociáldemokratának nevező párt részéről, azonban Romániában általában az ilyesmi nem szokott problémát okozni –
A PSD szempontjából több tényező is indokolja a progresszív jelzőről való lemondást.
Egyrészt a woke ideológia túlkapásai, amelyek gyakorlatilag önmaga karikatúrájává torzították az emberi és kisebbségi jogokért való kiállást, és amelyek konzervatív reneszánszhoz vezettek.
Másrészt egy sokkal prózaibb ok: a PSD kemény és veszélyes riválisra talált a román politikai porondon.
Ahol a hagyományos ellenfél, a néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) immár kis túlzással hagyományos szövetséges lett, feltört viszont a társadalmi elégedetlenséget populista szociális intézkedésekkel orvosolni ígérő és a hagyományosan létező nacionalista érzületet szélsőjobboldali retorikával felkorbácsolni akaró Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR),
Eleve az AUR és a két másik kis, szélsőjobboldali párt jelentette konkurencia tette szükségessé a jelenlegi, jobbközép, balközép és balliberális pártokból, valamint az RMDSZ-ből és a többi nemzeti kisebbséget képviselő frakcióból álló kormánytöbbség létrehozását, de az AUR-tól közvetlenül mégis a PSD-nek van a legtöbb félni valója.
A legnagyobb szeletet ugyanis a szociáldemokraták szavazóbázisából hasította ki a szélsőjobboldali párt, így nem csoda, ha a lejáratott tartalmú progresszió helyett a hagyományos nemzeti értékeket próbálják hangsúlyozni – a párttól amúgy sem állt soha távol a nacionalista demagógia, szociáldemokrácia ide vagy oda.
Ezért nem valószínű, hogy igazuk lesz azoknak az elemzőknek, akik úgy vélekedtek, hogy a PSD tisztújító kongresszusa és a teljes jogú pártelnök megválasztása után a párt visszavesz a harcias, gyakran virtigli ellenzéki hangnemből, amelyben koalíciós partnereit támadta.
Sokan a belső választási kampány számlájára írták, hogy Grindeanu és a PSD többi vezetője úgy bírálta a liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnököt, vagy a szintén koalíciós partner Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), mintha a párt ellenzékben lenne.
Ez a hangnem azonban azt követően sem enyhült, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: Grindeanunak nem lesz ellenfele az elnökválasztáson, sőt tovább radikalizálódott.
Mint ismeretes, a párt ugyan első helyen végzett a tavalyi parlamenti választáson, de Nicușor Dan államfő a Nagyvárad polgármestereként és Bihar megye közgyűlésének elnökeként elért eredményei révén országos elismertségre szert tett liberális pártelnököt, Ilie Bolojant szánta miniszterelnöknek.
Amibe a PSD boldogan bele is ment, hiszen – nem utolsó sorban a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnöki ténykedésének betudhatóan – az ország pénzügyi helyzete borzasztó, a fedezet nélküli kampányköltekezések miatt a költségvetési hiány elérte a 9,3 százalékot, így annak érdekében, hogy a hitelminősítők ne vágják bóvliba az országot, súlyos megszorító intézkedéseket kell végrehajtani.
A szociáldemokraták így abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy ugyan kormánykoalíciós tagok, és kiélvezhetik annak előnyeit, azonban a népszerűtlen intézkedések arca a koalíciós partner PNL elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök.
Így a PSD magának vindikálhatja a pozitív intézkedésekért járó elismerést, de folyamatosan bírálja a kormányfőt a megszorítások miatt – amelyekről amúgy maga is tudja, hogy jórészt elkerülhetetlenek.
A szociáldemokraták kényelmes helyzete ráadásul 2027-ig megmarad, akkor kell majd a koalíciós megállapodás értelmében átvenniük a kormányfői tisztséget a PNL-től.
Fennáll ugyanakkor annak a kockázata is, hogy a helyzet csak rosszabbodik, a megszorítások miatti elégedetlenség pedig előbb-utóbb maga alá temeti a koalíciót.
Ezért is fontos, hogy a PSD folyamatosan hallassa a hangját, jelezze, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben markáns saját véleménye van, amely gyakran a kormány hivatalos álláspontjával is szembe megy.
Ezzel is próbálja visszahizlalni a saját támogatottságát, hogy egy előre hozott választás esetén jobban szerepeljen.
A pártnak ugyanis létérdeke, hogy az elpártolt szavazók visszahódítása és az esetleges idő előtti választási megmérettetés érdekében folyamatosan fenntartsa a kampányüzemmódot – még akkor is, ha ezzel csak a koalíciós konfliktusokat szítják, késleltetve ezzel a költségvetés rendbetételéhez szükséges intézkedéseket.

Az ideológiai újraértelmezés, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán bemutatott – ahol a hangsúly az általános fegyverszünetre esett – egy átfogó stratégia része: a párt újrapozicionálása démonizálható ellenség megalkotásával, s ezá
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Rostás Szabolcs
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Balogh Levente
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
szóljon hozzá!