Balogh Levente
2025. november 10., 10:442025. november 10., 10:44
2025. november 10., 10:502025. november 10., 10:50
Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.
Mint az közismert, a PSD tisztújító kongresszusán a szavazás tulajdonképpen csupán formalitás volt, hiszen a pártot a csúfos elnökválasztási kudarc után lemondott Marcel Ciolacu távozása után ügyvivőként irányító Grindeanunak nem volt riválisa.
Az alternatíva, a párt régi motorosa, Titus Corlățean volt külügyminiszter ugyan eredetileg bejelentkezett az elnöki tisztségre, de a jelek szerint a párt felső vezetőinek többsége nem szerette volna, hogy az új elnök fenekestül felforgassa a PSD-t, ezért nem tett szert kellő támogatottságra, és visszalépett.
A karizmatikus, dinamikus vezető és éles elméjű debattőr helyett inkább szürke hivatalnokként jellemezhető Grindeanu kiváló biztonsági megoldásnak tűnhet a párt illetékesei számára egy olyan periódusban, amelyben a PSD mélyrepülésben van, hiszen miközben kilenc éve még közel 50 százalékkal végzett az élen a parlamenti választáson, ma támogatottsága 20 százalék körüli, és azért küzd, hogy az ne csökkenjen még tovább.
Nem mintha Grindeanu nem hozott volna újítást: a párt alapszabályából az idők szavára hallgatva kiiktatták a progresszív jelzőt, és rögzítették a román nemzet hagyományos nemzeti és vallási értékei iránti elkötelezettséget.
Mindez furcsa lehet egy magát szociáldemokratának nevező párt részéről, azonban Romániában általában az ilyesmi nem szokott problémát okozni –
A PSD szempontjából több tényező is indokolja a progresszív jelzőről való lemondást.
Egyrészt a woke ideológia túlkapásai, amelyek gyakorlatilag önmaga karikatúrájává torzították az emberi és kisebbségi jogokért való kiállást, és amelyek konzervatív reneszánszhoz vezettek.
Másrészt egy sokkal prózaibb ok: a PSD kemény és veszélyes riválisra talált a román politikai porondon.
Ahol a hagyományos ellenfél, a néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) immár kis túlzással hagyományos szövetséges lett, feltört viszont a társadalmi elégedetlenséget populista szociális intézkedésekkel orvosolni ígérő és a hagyományosan létező nacionalista érzületet szélsőjobboldali retorikával felkorbácsolni akaró Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR),
Eleve az AUR és a két másik kis, szélsőjobboldali párt jelentette konkurencia tette szükségessé a jelenlegi, jobbközép, balközép és balliberális pártokból, valamint az RMDSZ-ből és a többi nemzeti kisebbséget képviselő frakcióból álló kormánytöbbség létrehozását, de az AUR-tól közvetlenül mégis a PSD-nek van a legtöbb félni valója.
A legnagyobb szeletet ugyanis a szociáldemokraták szavazóbázisából hasította ki a szélsőjobboldali párt, így nem csoda, ha a lejáratott tartalmú progresszió helyett a hagyományos nemzeti értékeket próbálják hangsúlyozni – a párttól amúgy sem állt soha távol a nacionalista demagógia, szociáldemokrácia ide vagy oda.
Ezért nem valószínű, hogy igazuk lesz azoknak az elemzőknek, akik úgy vélekedtek, hogy a PSD tisztújító kongresszusa és a teljes jogú pártelnök megválasztása után a párt visszavesz a harcias, gyakran virtigli ellenzéki hangnemből, amelyben koalíciós partnereit támadta.
Sokan a belső választási kampány számlájára írták, hogy Grindeanu és a PSD többi vezetője úgy bírálta a liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnököt, vagy a szintén koalíciós partner Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), mintha a párt ellenzékben lenne.
Ez a hangnem azonban azt követően sem enyhült, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: Grindeanunak nem lesz ellenfele az elnökválasztáson, sőt tovább radikalizálódott.
Mint ismeretes, a párt ugyan első helyen végzett a tavalyi parlamenti választáson, de Nicușor Dan államfő a Nagyvárad polgármestereként és Bihar megye közgyűlésének elnökeként elért eredményei révén országos elismertségre szert tett liberális pártelnököt, Ilie Bolojant szánta miniszterelnöknek.
Amibe a PSD boldogan bele is ment, hiszen – nem utolsó sorban a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnöki ténykedésének betudhatóan – az ország pénzügyi helyzete borzasztó, a fedezet nélküli kampányköltekezések miatt a költségvetési hiány elérte a 9,3 százalékot, így annak érdekében, hogy a hitelminősítők ne vágják bóvliba az országot, súlyos megszorító intézkedéseket kell végrehajtani.
A szociáldemokraták így abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy ugyan kormánykoalíciós tagok, és kiélvezhetik annak előnyeit, azonban a népszerűtlen intézkedések arca a koalíciós partner PNL elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök.
Így a PSD magának vindikálhatja a pozitív intézkedésekért járó elismerést, de folyamatosan bírálja a kormányfőt a megszorítások miatt – amelyekről amúgy maga is tudja, hogy jórészt elkerülhetetlenek.
A szociáldemokraták kényelmes helyzete ráadásul 2027-ig megmarad, akkor kell majd a koalíciós megállapodás értelmében átvenniük a kormányfői tisztséget a PNL-től.
Fennáll ugyanakkor annak a kockázata is, hogy a helyzet csak rosszabbodik, a megszorítások miatti elégedetlenség pedig előbb-utóbb maga alá temeti a koalíciót.
Ezért is fontos, hogy a PSD folyamatosan hallassa a hangját, jelezze, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben markáns saját véleménye van, amely gyakran a kormány hivatalos álláspontjával is szembe megy.
Ezzel is próbálja visszahizlalni a saját támogatottságát, hogy egy előre hozott választás esetén jobban szerepeljen.
A pártnak ugyanis létérdeke, hogy az elpártolt szavazók visszahódítása és az esetleges idő előtti választási megmérettetés érdekében folyamatosan fenntartsa a kampányüzemmódot – még akkor is, ha ezzel csak a koalíciós konfliktusokat szítják, késleltetve ezzel a költségvetés rendbetételéhez szükséges intézkedéseket.

Az ideológiai újraértelmezés, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán bemutatott – ahol a hangsúly az általános fegyverszünetre esett – egy átfogó stratégia része: a párt újrapozicionálása démonizálható ellenség megalkotásával, s ezá
Balogh Levente
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Makkay József
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Rostás Szabolcs
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Balogh Levente
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Rostás Szabolcs
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Balogh Levente
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Balogh Levente
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
szóljon hozzá!