Balogh Levente
2025. november 10., 10:442025. november 10., 10:44
2025. november 10., 10:502025. november 10., 10:50
Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.
Mint az közismert, a PSD tisztújító kongresszusán a szavazás tulajdonképpen csupán formalitás volt, hiszen a pártot a csúfos elnökválasztási kudarc után lemondott Marcel Ciolacu távozása után ügyvivőként irányító Grindeanunak nem volt riválisa.
Az alternatíva, a párt régi motorosa, Titus Corlățean volt külügyminiszter ugyan eredetileg bejelentkezett az elnöki tisztségre, de a jelek szerint a párt felső vezetőinek többsége nem szerette volna, hogy az új elnök fenekestül felforgassa a PSD-t, ezért nem tett szert kellő támogatottságra, és visszalépett.
A karizmatikus, dinamikus vezető és éles elméjű debattőr helyett inkább szürke hivatalnokként jellemezhető Grindeanu kiváló biztonsági megoldásnak tűnhet a párt illetékesei számára egy olyan periódusban, amelyben a PSD mélyrepülésben van, hiszen miközben kilenc éve még közel 50 százalékkal végzett az élen a parlamenti választáson, ma támogatottsága 20 százalék körüli, és azért küzd, hogy az ne csökkenjen még tovább.
Nem mintha Grindeanu nem hozott volna újítást: a párt alapszabályából az idők szavára hallgatva kiiktatták a progresszív jelzőt, és rögzítették a román nemzet hagyományos nemzeti és vallási értékei iránti elkötelezettséget.
Mindez furcsa lehet egy magát szociáldemokratának nevező párt részéről, azonban Romániában általában az ilyesmi nem szokott problémát okozni –
A PSD szempontjából több tényező is indokolja a progresszív jelzőről való lemondást.
Egyrészt a woke ideológia túlkapásai, amelyek gyakorlatilag önmaga karikatúrájává torzították az emberi és kisebbségi jogokért való kiállást, és amelyek konzervatív reneszánszhoz vezettek.
Másrészt egy sokkal prózaibb ok: a PSD kemény és veszélyes riválisra talált a román politikai porondon.
Ahol a hagyományos ellenfél, a néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) immár kis túlzással hagyományos szövetséges lett, feltört viszont a társadalmi elégedetlenséget populista szociális intézkedésekkel orvosolni ígérő és a hagyományosan létező nacionalista érzületet szélsőjobboldali retorikával felkorbácsolni akaró Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR),
Eleve az AUR és a két másik kis, szélsőjobboldali párt jelentette konkurencia tette szükségessé a jelenlegi, jobbközép, balközép és balliberális pártokból, valamint az RMDSZ-ből és a többi nemzeti kisebbséget képviselő frakcióból álló kormánytöbbség létrehozását, de az AUR-tól közvetlenül mégis a PSD-nek van a legtöbb félni valója.
A legnagyobb szeletet ugyanis a szociáldemokraták szavazóbázisából hasította ki a szélsőjobboldali párt, így nem csoda, ha a lejáratott tartalmú progresszió helyett a hagyományos nemzeti értékeket próbálják hangsúlyozni – a párttól amúgy sem állt soha távol a nacionalista demagógia, szociáldemokrácia ide vagy oda.
Ezért nem valószínű, hogy igazuk lesz azoknak az elemzőknek, akik úgy vélekedtek, hogy a PSD tisztújító kongresszusa és a teljes jogú pártelnök megválasztása után a párt visszavesz a harcias, gyakran virtigli ellenzéki hangnemből, amelyben koalíciós partnereit támadta.
Sokan a belső választási kampány számlájára írták, hogy Grindeanu és a PSD többi vezetője úgy bírálta a liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnököt, vagy a szintén koalíciós partner Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), mintha a párt ellenzékben lenne.
Ez a hangnem azonban azt követően sem enyhült, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: Grindeanunak nem lesz ellenfele az elnökválasztáson, sőt tovább radikalizálódott.
Mint ismeretes, a párt ugyan első helyen végzett a tavalyi parlamenti választáson, de Nicușor Dan államfő a Nagyvárad polgármestereként és Bihar megye közgyűlésének elnökeként elért eredményei révén országos elismertségre szert tett liberális pártelnököt, Ilie Bolojant szánta miniszterelnöknek.
Amibe a PSD boldogan bele is ment, hiszen – nem utolsó sorban a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnöki ténykedésének betudhatóan – az ország pénzügyi helyzete borzasztó, a fedezet nélküli kampányköltekezések miatt a költségvetési hiány elérte a 9,3 százalékot, így annak érdekében, hogy a hitelminősítők ne vágják bóvliba az országot, súlyos megszorító intézkedéseket kell végrehajtani.
A szociáldemokraták így abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy ugyan kormánykoalíciós tagok, és kiélvezhetik annak előnyeit, azonban a népszerűtlen intézkedések arca a koalíciós partner PNL elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök.
Így a PSD magának vindikálhatja a pozitív intézkedésekért járó elismerést, de folyamatosan bírálja a kormányfőt a megszorítások miatt – amelyekről amúgy maga is tudja, hogy jórészt elkerülhetetlenek.
A szociáldemokraták kényelmes helyzete ráadásul 2027-ig megmarad, akkor kell majd a koalíciós megállapodás értelmében átvenniük a kormányfői tisztséget a PNL-től.
Fennáll ugyanakkor annak a kockázata is, hogy a helyzet csak rosszabbodik, a megszorítások miatti elégedetlenség pedig előbb-utóbb maga alá temeti a koalíciót.
Ezért is fontos, hogy a PSD folyamatosan hallassa a hangját, jelezze, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben markáns saját véleménye van, amely gyakran a kormány hivatalos álláspontjával is szembe megy.
Ezzel is próbálja visszahizlalni a saját támogatottságát, hogy egy előre hozott választás esetén jobban szerepeljen.
A pártnak ugyanis létérdeke, hogy az elpártolt szavazók visszahódítása és az esetleges idő előtti választási megmérettetés érdekében folyamatosan fenntartsa a kampányüzemmódot – még akkor is, ha ezzel csak a koalíciós konfliktusokat szítják, késleltetve ezzel a költségvetés rendbetételéhez szükséges intézkedéseket.

Az ideológiai újraértelmezés, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán bemutatott – ahol a hangsúly az általános fegyverszünetre esett – egy átfogó stratégia része: a párt újrapozicionálása démonizálható ellenség megalkotásával, s ezá
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Balogh Levente
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Páva Adorján
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Balogh Levente
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Rostás Szabolcs
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Balogh Levente
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
Balogh Levente
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
szóljon hozzá!