Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

2025. november 10., 10:442025. november 10., 10:44

2025. november 10., 10:502025. november 10., 10:50

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Mint az közismert, a PSD tisztújító kongresszusán a szavazás tulajdonképpen csupán formalitás volt, hiszen a pártot a csúfos elnökválasztási kudarc után lemondott Marcel Ciolacu távozása után ügyvivőként irányító Grindeanunak nem volt riválisa.

Az alternatíva, a párt régi motorosa, Titus Corlățean volt külügyminiszter ugyan eredetileg bejelentkezett az elnöki tisztségre, de a jelek szerint a párt felső vezetőinek többsége nem szerette volna, hogy az új elnök fenekestül felforgassa a PSD-t, ezért nem tett szert kellő támogatottságra, és visszalépett.

Ami magyar szempontból talán nem is akkora kár, hiszen arról a politikusról van szó, aki kidolgozta a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját román nemzeti ünneppé nyilvánító törvényt.

A karizmatikus, dinamikus vezető és éles elméjű debattőr helyett inkább szürke hivatalnokként jellemezhető Grindeanu kiváló biztonsági megoldásnak tűnhet a párt illetékesei számára egy olyan periódusban, amelyben a PSD mélyrepülésben van, hiszen miközben kilenc éve még közel 50 százalékkal végzett az élen a parlamenti választáson, ma támogatottsága 20 százalék körüli, és azért küzd, hogy az ne csökkenjen még tovább.

Nem mintha Grindeanu nem hozott volna újítást: a párt alapszabályából az idők szavára hallgatva kiiktatták a progresszív jelzőt, és rögzítették a román nemzet hagyományos nemzeti és vallási értékei iránti elkötelezettséget.

Mindez furcsa lehet egy magát szociáldemokratának nevező párt részéről, azonban Romániában általában az ilyesmi nem szokott problémát okozni –

egy magát ultraliberálisak vagy baloldalinak nevező párt politikusainak jó része bármikor képes sovinizmusba hajló kijelentésekre, vagy rosszabb esetben intézkedésekre, ha abban látja a népszerűség kulcsát, különösen a magyarokat érintő témákban.

  • A PSD szempontjából több tényező is indokolja a progresszív jelzőről való lemondást.

  • Egyrészt a woke ideológia túlkapásai, amelyek gyakorlatilag önmaga karikatúrájává torzították az emberi és kisebbségi jogokért való kiállást, és amelyek konzervatív reneszánszhoz vezettek.

  • Másrészt egy sokkal prózaibb ok: a PSD kemény és veszélyes riválisra talált a román politikai porondon.

Ahol a hagyományos ellenfél, a néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) immár kis túlzással hagyományos szövetséges lett, feltört viszont a társadalmi elégedetlenséget populista szociális intézkedésekkel orvosolni ígérő és a hagyományosan létező nacionalista érzületet szélsőjobboldali retorikával felkorbácsolni akaró Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR),

amely hangzatos retorikája és a hagyományos, fősodratú pártokból való kiábrándultság miatt stabilan vezet a felmérésekben, támogatottsága 40 százalék körüli.

Eleve az AUR és a két másik kis, szélsőjobboldali párt jelentette konkurencia tette szükségessé a jelenlegi, jobbközép, balközép és balliberális pártokból, valamint az RMDSZ-ből és a többi nemzeti kisebbséget képviselő frakcióból álló kormánytöbbség létrehozását, de az AUR-tól közvetlenül mégis a PSD-nek van a legtöbb félni valója.

A legnagyobb szeletet ugyanis a szociáldemokraták szavazóbázisából hasította ki a szélsőjobboldali párt, így nem csoda, ha a lejáratott tartalmú progresszió helyett a hagyományos nemzeti értékeket próbálják hangsúlyozni – a párttól amúgy sem állt soha távol a nacionalista demagógia, szociáldemokrácia ide vagy oda.

A cél tehát most az, hogy visszahódítsák az AUR-tól a szavazóikat, ehhez pedig a jobboldali retorika és értékrend felé történő nyitás szükséges.

Ezért nem valószínű, hogy igazuk lesz azoknak az elemzőknek, akik úgy vélekedtek, hogy a PSD tisztújító kongresszusa és a teljes jogú pártelnök megválasztása után a párt visszavesz a harcias, gyakran virtigli ellenzéki hangnemből, amelyben koalíciós partnereit támadta.

Sokan a belső választási kampány számlájára írták, hogy Grindeanu és a PSD többi vezetője úgy bírálta a liberális párti Ilie Bolojan miniszterelnököt, vagy a szintén koalíciós partner Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), mintha a párt ellenzékben lenne.

Ez a hangnem azonban azt követően sem enyhült, hogy hetekkel ezelőtt kiderült: Grindeanunak nem lesz ellenfele az elnökválasztáson, sőt tovább radikalizálódott.

Ez azt jelzi, hogy a PSD nem készül kilépni a kényelmes, Kinn is vagyok, benn is vagyok szerepből, amelyet magára osztott a koalícióban.

Mint ismeretes, a párt ugyan első helyen végzett a tavalyi parlamenti választáson, de Nicușor Dan államfő a Nagyvárad polgármestereként és Bihar megye közgyűlésének elnökeként elért eredményei révén országos elismertségre szert tett liberális pártelnököt, Ilie Bolojant szánta miniszterelnöknek.

Amibe a PSD boldogan bele is ment, hiszen – nem utolsó sorban a szociáldemokrata Marcel Ciolacu miniszterelnöki ténykedésének betudhatóan – az ország pénzügyi helyzete borzasztó, a fedezet nélküli kampányköltekezések miatt a költségvetési hiány elérte a 9,3 százalékot, így annak érdekében, hogy a hitelminősítők ne vágják bóvliba az országot, súlyos megszorító intézkedéseket kell végrehajtani.

A szociáldemokraták így abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy ugyan kormánykoalíciós tagok, és kiélvezhetik annak előnyeit, azonban a népszerűtlen intézkedések arca a koalíciós partner PNL elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök.

Így a PSD magának vindikálhatja a pozitív intézkedésekért járó elismerést, de folyamatosan bírálja a kormányfőt a megszorítások miatt – amelyekről amúgy maga is tudja, hogy jórészt elkerülhetetlenek.

A szociáldemokraták kényelmes helyzete ráadásul 2027-ig megmarad, akkor kell majd a koalíciós megállapodás értelmében átvenniük a kormányfői tisztséget a PNL-től.

Addig abban reménykednek, hogy sikerül annyira rendbe hozni a költségvetést, hogy a 2028-as választásokra már a kormány élén állva besöpörhetik a gazdaság gatyába rázásért járó elismerést.

Fennáll ugyanakkor annak a kockázata is, hogy a helyzet csak rosszabbodik, a megszorítások miatti elégedetlenség pedig előbb-utóbb maga alá temeti a koalíciót.

Ezért is fontos, hogy a PSD folyamatosan hallassa a hangját, jelezze, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben markáns saját véleménye van, amely gyakran a kormány hivatalos álláspontjával is szembe megy.

Ezzel is próbálja visszahizlalni a saját támogatottságát, hogy egy előre hozott választás esetén jobban szerepeljen.

Vagyis a gazdasági helyzet gerjesztette bizonytalan jövő és az AUR jelentette konkurencia miatt vélhetően legfeljebb csak kis mértékben mérséklődik a PSD-s politikusok radikális hangvétele és ellenzéki retorikája a tisztújító kongresszus lecsengése után.

A pártnak ugyanis létérdeke, hogy az elpártolt szavazók visszahódítása és az esetleges idő előtti választási megmérettetés érdekében folyamatosan fenntartsa a kampányüzemmódot – még akkor is, ha ezzel csak a koalíciós konfliktusokat szítják, késleltetve ezzel a költségvetés rendbetételéhez szükséges intézkedéseket.

korábban írtuk

A PSD a kormányon lévő ellenzék, amely az Iliescu-korszakot hozná vissza
A PSD a kormányon lévő ellenzék, amely az Iliescu-korszakot hozná vissza

Az ideológiai újraértelmezés, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán bemutatott – ahol a hangsúly az általános fegyverszünetre esett – egy átfogó stratégia része: a párt újrapozicionálása démonizálható ellenség megalkotásával, s ezá

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés