
A PSD-kongresszus megerősítette a Szociáldemokrata párt különutas politikáját a kormánykoalícióban
Az ideológiai újraértelmezés, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán bemutatott – ahol a hangsúly az általános fegyverszünetre esett – egy átfogó stratégia része: a párt újrapozicionálása démonizálható ellenség megalkotásával, s ezáltal egy erőteljesebb önkép felépítésével. Másként fogalmazva: a PSD visszatér a „gyári beállításaihoz” – írja publicisztikájában Magda Grădinaru a Cotidianul.ro portálon.
2025. november 09., 08:532025. november 09., 08:53
2025. november 10., 10:522025. november 10., 10:52
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteki tisztújító kongresszusán a párt elnökévé megválasztott Sorin Grindeanu már korábban jelezte a visszatérést az iliescui gyökerekhez, valamint ahhoz az elégedettséghez, amelyet az óriáspárt tagsága jelentett – az a párt, amely sorra létrehozta és megbüntette Adrian Năstasét, Mircea Geoanăt és Victor Pontát, a „Gulagba küldés és alkalomadtán visszafogadás” logikája szerint. Az egyetlen név, amelyet Sorin Grindeanu elhallgatott, Liviu Dragneáé volt, hiszen az ő felidézése ellentmondott volna a párt által megkezdett újraértelmezési folyamatnak.
De melyek is ezek az új jelentések?
A PSD nem hibás a költségvetési válságért, sőt, épp ellenkezőleg: a gazdasági növekedés és a jólét megteremtője.
Ehhez az értelmezésváltáshoz szükség van egy főbűnös kijelölésére, akit a PSD igyekszik feltartóztatni. Ez a személy Ilie Bolojan miniszterelnök, akivel szemben Sorin Grindeanu hivatalosan is offenzívát hirdetett.
A PSD nem Európa-ellenes párt, hanem épp ellenkezőleg: az a párt, amely bevezette Romániát az Európai Unióba és a NATO-ba. Ennek a – részben valós, ám szelektíven tálalt – narratívának a megerősítéséhez el kell terelni a figyelmet a történelmi kontextusról és a többi szereplőről, akik szintén hozzájárultak az európai integrációhoz. A hangsúly tehát azokra a politikusokra kerül, akik ma veszélyeztetnék az uniós források lehívását, valamint a „nagy ellenségre” – a szélsőségesekre. Utóbbiakkal szemben azonban a párt résnyire nyitva hagyja az ajtót: Adrian Năstase elemzése szerint elképzelhető egy jövőbeli PSD–AUR koalíció is.
A PSD nem az igazságszolgáltatással szemben álló párt, hanem annak támogatója.
Az igazságszolgáltatási botrányok – például a hírhedt 13-as sürgősségi rendelet vagy a „fekete kedd” – feledtetésére a párt most úgy próbálja magát beállítani, mint aki igazságot szolgáltat a bírák különleges nyugdíjait szabályozó törvény ügyében. Sorin Grindeanu következetesen hangsúlyozta, hogy a jogszabály hibás, és még az Alkotmánybíróság bírái is elismerték ezt – ám a testület időközben rácáfolt: döntésük csupán eljárási kérdéseket érintett, és épp ellenkezőleg, megerősítette, hogy a Bolojan-kormány által elfogadott törvény alkotmányos.
A PSD nem megosztó párt, hanem épp ellenkezőleg: a konzervatív értékek, a hagyományok (beleértve a zakuszkát és a lekvárt is, amelyekről Sorin Grindeanu beszédében is szó esett) és a gazdasági hazafiság pártja.
Ennek érdekében a párt eltávolította ideológiai önmeghatározásából a „progresszív” jelzőt, és azt ráragasztotta a kijelölt főellenségre – az USR-re, amelyet a társadalmi megosztottságot erősítő, identitáspolitikai pártként ábrázol. Marcel Ciolacu ennek jegyében kijelentette: az USR-nek távoznia kell a kormányból.
A PSD nem az önsajnálat pártja, hanem az erős kéz politikáját képviseli.
A párt stratégái minden bizonnyal elemezték azt a sokat idézett közvélemény-kutatást, amely szerint sok románban nosztalgia él Nicolae Ceaușescu iránt, és igyekeznek kihasználni ezt a (látszólagos) társadalmi igényt egy „vaskezű” vezető iránt. Ezért is cél
Sorin Grindeanu tehát a Ion Iliescu-féle PSD újjáépítésére törekszik: egy támadó szellemű pártéra, amely nagy léptékű újraértelmezésekben jeleskedett – az 1989. decemberi eseményektől kezdve a bányászjárásokig, amelyek elindították az elmúlt 35 év legdrámaibb visszarendeződését. Mindezt kiegészíti a szuverenista üzenetek újracsomagolása „gazdasági hazafiság” néven, hogy visszahódítsák azt a választói réteget, amelyet a korábbi stratégiai tévedések miatt hagytak az AUR malmára hajtani.

A Bolojan-kormány, sőt Ilie Bolojan miniszterelnök is túlélte a vasárnap leszavazott négy bizalmatlansági indítványt. A helyzet súlyosabb, mint gondolnánk, miután kiderült, hogy a költségvetési hiány jóval magasabb az ismert 9,3 százal&eacut
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!