
2015. december 11., 21:372015. december 11., 21:37
2015. december 14., 11:412015. december 14., 11:41
Ha a Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) ugyanannyira értenek a szakmához, mint az etimológiához, akkor máris egyértelmű, mekkora az állítólagos kézdivásárhelyi merényletkísérletről szóló vádak valóságtartalma. Az ország, apparátusát tekintve pedig a világ egyik legnagyobb titkosszolgálata három évvel ezelőtt arculatváltáson ment keresztül, amelynek keretében addigi mottóját újra cserélték, ami úgy hangzik: „Patria a priori”. Ami a SRI agytrösztjei szerint annyit tesz, mint „a haza mindenekelőtt”. Holott nem kell nyelvésznek lenni ahhoz, hogy az ember tudja (elég, ha a latin vagy filozófia órát nem aludta végig): az a priori annyit tesz, mint a tapasztalás és tények ismeretét megelőző tudás. Jelen formájában az intézmény logóján is olvasható szlogen valami olyan zöldséget jelent, mint „a haza korábban van”.
Ettől a bakitól persze az intézmény még lehetne professzionális, Románia biztonsága érdekében tisztelettel és becsülettel munkálkodó titkosszolgák gyülekezete. Csakhogy nagyon jól emlékszünk arra, milyen körülmények között jött létre ez az állambiztonsági szerv 1990 fekete márciusát követően, amikor a marosvásárhelyi pogrom tervének végrehajtásával a Szekuritáte embereinek sikerült teljesen törvényesen és zökkenőmentesen átmenteniük a hatalmukat egy új, „patyolattiszta” hírszerzés kötelékébe. Ennek a titkosszolgálatnak – és öt másik hazai társszervének – a felduzzasztásával Románia odajutott, hogy világelső lett a hírszerző szolgálatok számát és ezek mintegy 15 ezer alkalmazottját tekintve. Nálunk a legmagasabb az egy főre jutó ügynökök száma: százezer romániai lakosra hatvan titkosszolga jut, miközben az Egyesült Államokban 12, Nagy-Britanniában pedig hat. A SRI költségvetése még a gazdasági válság sújtotta években is nőtt, a 2016-ra előirányzott büdzsé tervezetében például az ideihez képest húsz százalékkal.
Márpedig a pénz eredménykényszert szül. Jelzésértékű, hogy a szolgálat igazgatói posztját jelenleg az a volt liberális politikus tölti be, aki idén februári kinevezése előtt nem sokkal Budapest „ellenséges nacionalizmusáról” értekezett, továbbá arról, hogy Magyarország Moszkva „trójai falova” az Európai Unióban, és emiatt egyre nagyobb veszélyt jelent az európai berendezkedésre. Két hónappal ezelőtt közzétett, 2014. évi tevékenységéről szóló jelentésében ugyanakkor a SRI az alkotmányosságot veszélyeztető tényezők közé sorolta a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Most pedig ott tartunk, hogy merényletkísérlettel és terrorizmussal gyanúsítanak egy erdélyi magyart, aki történetesen tagja a radikális eszméiről, románellenes nézeteiről közismert Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak. A diverzió félig bejött, hiszen a bukaresti média egy része ismét kielégíthette magyarellenes vágyait; akadt például hírtévés műsorvezető, aki december elsején egy pár bocskorral a kezében azzal fenyegette a magyarokat, hogy a románok ismét kitűzik a lábbelit a budapesti parlament épületére. Rengeteg többségi véleményformáló azonban átlátott a szitán, és roppant tanulságos volt tőlük hallani/olvasni, hogy a román hírszerzés és a nyomozó hatóság egyszerűen kreált egy „bombasztorit”, mégpedig azzal a szándékkal, hogy egymásnak ugrassza az erdélyi románokat és magyarokat. Ha ez minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, például ha az állítólagos merényletkísérlet egy szem gyanúsítottját szabadlábra helyezik (amúgy milyen „terrorsejt” az, amelynek a többi, cinkosként beállított tagja ellen még csak eljárást sem indítanak?), akkor annak egy magát demokratikus és jogállamnak nevező országban súlyos következményei kell hogy legyenek. Már csak azért is, mert ezzel a december elsejei történettel a szolgálatok azt a negyed évszázada közismert tényt és valóságot kísérelték megkérdőjelezni, miszerint az erdélyi magyarok kizárólag békés eszközökkel küzdenek kisebbségi jogaik érvényesítéséért.
Vagyis tevékenységük mottója egészen pontosan úgy hangzik: őrizünk és vétünk.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!