Nem mindenhol kondultak meg a Kárpát-medencei harangok
Fotó: Beliczay László
2020. június 12., 16:512020. június 12., 16:51
Nemes és figyelemre méltó felhívásban kérte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén februárban, hogy a trianoni békediktátum pontban századik évfordulóján június 4-én fél ötkor – ahogy száz esztendeje – felekezettől függetlenül szólaltassák meg a harangokat száz másodpercig minden magyar templomban. Felemelő volt látni, amint szinte egyemberként csatlakoztak a kezdeményezéshez a Kárpát-medence keresztény egyházai.
A június negyedikei gyásznapon felvidéki magyarok népes csoportja gyülekezett a Mária Valéria híd párkányi hídfőjénél, hogy az esztergomi bazilika harangzúgása mellett együtt emlékezzen arra a pillanatra, amely száz évvel ezelőtt megpecsételte Magyarország sorsát. Felvidéki nemzettestvéreinknek azonban csalódniuk kellett. Hiába vártak az esztergomi főszékesegyház nagyharangjára, a déli toronyban lakó három harang egyike sem szólalt meg.
Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence legtöbb templomában valóban megkondultak az emlékezet harangjai, fel kell tennünk a kérdést: vajon mi az üzenete az esztergomi főszékesegyház hallgatásának? A hercegprímási székvárosban emelkedő szentély nemzeti jelkép, amelynek története összeforrt a Felvidék sorsával – száz éve testesíti meg a Dunán átlátszó és a nagyharang zúgásakor át is hallatszó anyaországot az elszakított magyarság szemében. Ha felmegyünk a hegyre és megállunk a katedrális főbejárata előtt, a timpanonon a következő kőbe vésett felirat fogadja a látogatót: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIÆ, vagyis: a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.
Nem volt túlzó társadalmi elvárás, hogy az esztergomi főszékesegyház is harangozzon a száz évvel ezelőtti nagyhatalmi önkény diktátumának emlékére. Az esztergomi bazilika hallgatása különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy még a nyelvhatár menti Nyitracsehin – ahol a magyarság már kisebbségbe szorult – is meghúzatták a harangokat a katolikus templomban, igaz a hívek kérését csak második próbálkozásra teljesítette a szlovák nemzetiségű plébános.
(Állítólag nem kívánt csatlakozni a felhíváshoz.)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a harangozásról közleményt adott ki, amelyben ugyan (más történelmi egyházaktól eltérően) nem foglalt egyértelműen állást, de elismerően nyilatkozott az emléknapi harangozás jelentőségéről. Annak a ténynek, hogy nem harangozott az esztergomi bazilika Trianon emlékére, legalább olyan súlyú üzenete van, mintha harangozott volna. Azon kívül, hogy a felvidékieket megalázta ez a furcsa gesztus („belesajdult a lelkünk” – írták), hátat fordított a híveknek és minden magyarnak, akinek fáj Trianon.
Babits Mihály írt egy megindító verset Dal az esztergomi bazilikáról címmel, amelyet csak kevesen ismernek, mert a kádári kultúrpolitika – mondván, ne sértse „fölöslegesen” a szomszéd népek érzékenységét – kigyomláltatta a költő versgyűjteményeiből. Legalább két szakasza ma is igen időszerű:
„De túl már cseh határ...
Idegen katonák
s szuronyos szólamok
szorítják a Dunát,
mely ma friss ér helyett
zsibbasztó pántlika:
áldástalan nézi a hűs bazilika.
Egy kis darab enyim...
De hát hol a mienk,
amit éppúgy védjen
a törvény és a rend?
Hogy bölcs nemzeteken
bíró ököl s iga
legyen, miért hagyod,
óh szent bazilika?”
Hetzman Róbert
A szerző a Magyar Patrióták Közösségének elnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!