Nem mindenhol kondultak meg a Kárpát-medencei harangok
Fotó: Beliczay László
2020. június 12., 16:512020. június 12., 16:51
Nemes és figyelemre méltó felhívásban kérte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén februárban, hogy a trianoni békediktátum pontban századik évfordulóján június 4-én fél ötkor – ahogy száz esztendeje – felekezettől függetlenül szólaltassák meg a harangokat száz másodpercig minden magyar templomban. Felemelő volt látni, amint szinte egyemberként csatlakoztak a kezdeményezéshez a Kárpát-medence keresztény egyházai.
A június negyedikei gyásznapon felvidéki magyarok népes csoportja gyülekezett a Mária Valéria híd párkányi hídfőjénél, hogy az esztergomi bazilika harangzúgása mellett együtt emlékezzen arra a pillanatra, amely száz évvel ezelőtt megpecsételte Magyarország sorsát. Felvidéki nemzettestvéreinknek azonban csalódniuk kellett. Hiába vártak az esztergomi főszékesegyház nagyharangjára, a déli toronyban lakó három harang egyike sem szólalt meg.
Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence legtöbb templomában valóban megkondultak az emlékezet harangjai, fel kell tennünk a kérdést: vajon mi az üzenete az esztergomi főszékesegyház hallgatásának? A hercegprímási székvárosban emelkedő szentély nemzeti jelkép, amelynek története összeforrt a Felvidék sorsával – száz éve testesíti meg a Dunán átlátszó és a nagyharang zúgásakor át is hallatszó anyaországot az elszakított magyarság szemében. Ha felmegyünk a hegyre és megállunk a katedrális főbejárata előtt, a timpanonon a következő kőbe vésett felirat fogadja a látogatót: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIÆ, vagyis: a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.
Nem volt túlzó társadalmi elvárás, hogy az esztergomi főszékesegyház is harangozzon a száz évvel ezelőtti nagyhatalmi önkény diktátumának emlékére. Az esztergomi bazilika hallgatása különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy még a nyelvhatár menti Nyitracsehin – ahol a magyarság már kisebbségbe szorult – is meghúzatták a harangokat a katolikus templomban, igaz a hívek kérését csak második próbálkozásra teljesítette a szlovák nemzetiségű plébános.
(Állítólag nem kívánt csatlakozni a felhíváshoz.)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a harangozásról közleményt adott ki, amelyben ugyan (más történelmi egyházaktól eltérően) nem foglalt egyértelműen állást, de elismerően nyilatkozott az emléknapi harangozás jelentőségéről. Annak a ténynek, hogy nem harangozott az esztergomi bazilika Trianon emlékére, legalább olyan súlyú üzenete van, mintha harangozott volna. Azon kívül, hogy a felvidékieket megalázta ez a furcsa gesztus („belesajdult a lelkünk” – írták), hátat fordított a híveknek és minden magyarnak, akinek fáj Trianon.
Babits Mihály írt egy megindító verset Dal az esztergomi bazilikáról címmel, amelyet csak kevesen ismernek, mert a kádári kultúrpolitika – mondván, ne sértse „fölöslegesen” a szomszéd népek érzékenységét – kigyomláltatta a költő versgyűjteményeiből. Legalább két szakasza ma is igen időszerű:
„De túl már cseh határ...
Idegen katonák
s szuronyos szólamok
szorítják a Dunát,
mely ma friss ér helyett
zsibbasztó pántlika:
áldástalan nézi a hűs bazilika.
Egy kis darab enyim...
De hát hol a mienk,
amit éppúgy védjen
a törvény és a rend?
Hogy bölcs nemzeteken
bíró ököl s iga
legyen, miért hagyod,
óh szent bazilika?”
Hetzman Róbert
A szerző a Magyar Patrióták Közösségének elnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!