Nem mindenhol kondultak meg a Kárpát-medencei harangok
Fotó: Beliczay László
2020. június 12., 16:512020. június 12., 16:51
Nemes és figyelemre méltó felhívásban kérte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén februárban, hogy a trianoni békediktátum pontban századik évfordulóján június 4-én fél ötkor – ahogy száz esztendeje – felekezettől függetlenül szólaltassák meg a harangokat száz másodpercig minden magyar templomban. Felemelő volt látni, amint szinte egyemberként csatlakoztak a kezdeményezéshez a Kárpát-medence keresztény egyházai.
A június negyedikei gyásznapon felvidéki magyarok népes csoportja gyülekezett a Mária Valéria híd párkányi hídfőjénél, hogy az esztergomi bazilika harangzúgása mellett együtt emlékezzen arra a pillanatra, amely száz évvel ezelőtt megpecsételte Magyarország sorsát. Felvidéki nemzettestvéreinknek azonban csalódniuk kellett. Hiába vártak az esztergomi főszékesegyház nagyharangjára, a déli toronyban lakó három harang egyike sem szólalt meg.
Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence legtöbb templomában valóban megkondultak az emlékezet harangjai, fel kell tennünk a kérdést: vajon mi az üzenete az esztergomi főszékesegyház hallgatásának? A hercegprímási székvárosban emelkedő szentély nemzeti jelkép, amelynek története összeforrt a Felvidék sorsával – száz éve testesíti meg a Dunán átlátszó és a nagyharang zúgásakor át is hallatszó anyaországot az elszakított magyarság szemében. Ha felmegyünk a hegyre és megállunk a katedrális főbejárata előtt, a timpanonon a következő kőbe vésett felirat fogadja a látogatót: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIÆ, vagyis: a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója.
Nem volt túlzó társadalmi elvárás, hogy az esztergomi főszékesegyház is harangozzon a száz évvel ezelőtti nagyhatalmi önkény diktátumának emlékére. Az esztergomi bazilika hallgatása különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy még a nyelvhatár menti Nyitracsehin – ahol a magyarság már kisebbségbe szorult – is meghúzatták a harangokat a katolikus templomban, igaz a hívek kérését csak második próbálkozásra teljesítette a szlovák nemzetiségű plébános.
(Állítólag nem kívánt csatlakozni a felhíváshoz.)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a harangozásról közleményt adott ki, amelyben ugyan (más történelmi egyházaktól eltérően) nem foglalt egyértelműen állást, de elismerően nyilatkozott az emléknapi harangozás jelentőségéről. Annak a ténynek, hogy nem harangozott az esztergomi bazilika Trianon emlékére, legalább olyan súlyú üzenete van, mintha harangozott volna. Azon kívül, hogy a felvidékieket megalázta ez a furcsa gesztus („belesajdult a lelkünk” – írták), hátat fordított a híveknek és minden magyarnak, akinek fáj Trianon.
Babits Mihály írt egy megindító verset Dal az esztergomi bazilikáról címmel, amelyet csak kevesen ismernek, mert a kádári kultúrpolitika – mondván, ne sértse „fölöslegesen” a szomszéd népek érzékenységét – kigyomláltatta a költő versgyűjteményeiből. Legalább két szakasza ma is igen időszerű:
„De túl már cseh határ...
Idegen katonák
s szuronyos szólamok
szorítják a Dunát,
mely ma friss ér helyett
zsibbasztó pántlika:
áldástalan nézi a hűs bazilika.
Egy kis darab enyim...
De hát hol a mienk,
amit éppúgy védjen
a törvény és a rend?
Hogy bölcs nemzeteken
bíró ököl s iga
legyen, miért hagyod,
óh szent bazilika?”
Hetzman Róbert
A szerző a Magyar Patrióták Közösségének elnöke
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!