A Momentum elnöke, Fekete-Győr András nyíltan szembe megy az erdélyi magyarság érdekeivel is
Fotó: Danbarnapresedinte.ro
2019. november 20., 14:242019. november 20., 14:24
Lezajlott a román elnökválasztás első fordulója. Az eredmény megfelelt a várakozásoknak. Klaus Johannis, hivatalban levő államelnök kapta a legtöbb szavazatot, de mivel nem nyerte el a voksok abszolút többségét, a második fordulóban a Szociáldemokrata Párt jelöltjével, a nemrég megbukott Viorica Dăncilával kell összemérnie erejét. Az eredmény borítékolható.
Az erdélyi magyarok számára valójában egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli, ki vehemensebben és nyíltabban, ki visszafogottabban és körmönfontabban. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített jövőkép, a homogén román nemzetállam megteremtése. Az RMDSZ jelöltjének, Kelemen Hunornak ezzel együtt meg kellett elégednie a voksok kevesebb, mint 5 százalékával.
Ami sok mindennel magyarázható. Nyilván számít a magyar választóközönség emanciplódása, amiből kifolyólag sokan nem hajlandóak egy eleve esélytelen jelöltre szavazni. De az sem elhanyagolható, hogy az RMDSZ elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt ajánlatát arra nézve, hogy az erdélyi magyarság indítson egy köztiszteletben álló, pártfüggetlen jelöltet az elnökválasztási versenyben.
Az eredményt vélhetően elenyésző mértékben befolyásolta, de említésre méltó, teljesen új elem volt a kampányban, hogy magyarországi politikusok is ringbe szálltak az egyik román jelölt, Dan Barna mellett. Fekete-Győr András részt vett az USR–PLUS november 3-i kolozsvári kampányrendezvényén, majd azzal védekezett, amikor kérdőre vonták, hogy az USR–PLUS-nak „komoly kisebbségvédelmi” programja van. Utóbbi kijelentése merő blöff volt, amit vissza is kellett vonnia, hiszen
Ritka pillanat, amikor egy nemzetben gondolkodó ember kénytelen azonosulni egy adott ügyben az RMDSZ állaspontjával, miszerint nem túllépni kell e problémákon, hanem megoldani azokat. A „túllépés” azt jelenti, amit az elnökjelölt neve sugall. Családjában valaki valamikor „túllépett” ezen a kérdésen, így lehetett lett belőle román érzésű, magyar nevű elnökjelölt, aki semmiféle empátiával nem viseltet a magyar nemzeti közösség irányában.
Hiszen feladta nemzeti hovatartozását, hátat fordított a magyar múltnak, a magyar hagyományoknak, a magyar értékeknek, mindannak, ami emberré tette.
Fekete-Győr András, akinek a példaképe az európai kultúra megsemmisítésén dolgozó egzaltált Guy Verhofstadt, a román pártszövetség kampányrendezvényén a korrupció kérdéséről is beszélt a „politikai kultúra megváltoztatása” címszó alatt. „Magunkon kell kezdenünk az új politikai kultúra megvalósítását: meg kell valósítanunk az átláthatóságot, az üvegzseb-politikát, bátorságot és önfeláldozást kell mutatnunk” – mondta. Mindez sajátosan cseng egy olyan rendezvényen, amelynek központi figurája, Dan Barna, a Rise Project nevű tényfeltáró portál szerint korábbi cégén keresztül uniós alapokból lopott pénzeket, ráadásul az ügyben már vizsgálódik csalásellenes hivatal (DLAF) és a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Nincs ebben egyébként semmi meglepő.
Elég, ha csak arra az emlékezetes Fekete-Győr nyilatkozatra gondolunk, miszerint Orbán Viktor hazafiatlan, mert a bevándorlóktól félti Magyarországot. Ebben szinte minden benne van. A rendszerváltás óta messze legjobban teljesítő magyar miniszterelnök rágalmazása egy totális logikai abszurdum, az egész európai kultúrára leselkedő legnagyobb veszély lebecsülése pedig a választóközönség altatása.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy ugyanennek a pártnak másik ismert arca, Cseh Katalin EP-képviselő – akit szülész-nőgyógyász orvos létére az abortusz kapcsán emlegetett „botmixer” révén jegyeztek meg sokan – Nicu Ștefănuțának, az USR–PLUS pártszövetség EP-képviselőjének a nagyszebeni európai parlamenti irodája megnyitóján vett részt, ez által ő is Barnát támogatta.
A Momentum másik prominense, Donáth Anna, azzal örvendeztette meg a Kárpát-medence magyarságát, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) mozgalom magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján Révkomáromban azt mondta: szerinte
Ami e formában nemcsak tragikomikusan valótlan állítás, hanem egyszerűen abszurdum. Látszik, Donáth Anna azok közé tartozik, akik keverik a nemzethez való tartozást az állampolgársággal, holott a kettő nyilvánvalóan laza viszonyban van egymással. Az idegen kultúrájú, a magyar állampolgárságot érdekből felvevő gazdasági bevándorlók nyilván nem válnak magyarokká az eskü letételével, másik oldalról pedig nem minden magyar ember kérvényezte a magyar állampolgárságot. Legfeljebb annyi jelenthető ki, hogy a magyar nemzet tagjainak többsége magyar állampolgár is egyben, továbbá az, hogy a magyar állampolgárok elsöprő többsége a magyar nemzet része.
Utóbbi állapot az, amit sokan szeretnének megváltoztatni. Azok akik 2004-ben azért kampányoltak, hogy az elszakított nemzetrészekhez tartozó magyarok ne igényelhessék alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Ezt a politikai családot, amit nevezhetünk baloldalnak, annak idején az MSZP és az SZDSZ képviselte. A két pártot legfeljebb története különböztette meg egymástól s nem a világképe, amely nemzet- és hazaellenes továbbá vallás- és hagyományellenes. Mint a baloldal világlátása általában. Ma az MSZP mellett az LMP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd, továbbá még néhány, a parlamentbe be nem jutott pártocska tartozik közéjük. Sajnos, politikájának eredőjét tekintve a Jobbik is, amely sajátos módon még őrzi retorikájában a nemzeti szólamok maradványait. De időnként még a retorika is csorbát szenved. Midőn Gyöngyösi Mártontól, a párt európai parlamenti képviselőjétől a múlt vasárnap egy jászberényi fórumon megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Momentum egy román politikust támogat a magyar jelölt helyett a romániai elnökválasztáson, úgy válaszolt: „ennyi erővel kérdezhetne arról, hogy az etiópok miért építenek gátat a Níluson.” Lám, mára már akad, aki bevallja köztük, hogy annyit számítunk nekik, mint az etiópok.
Bizonyos erők ma lebecsülik vagy csak egyszerűen letagadják Európa iszlamizálódásának veszélyét. Akadnak közöttük, akik képesek kijelenteni, nincs migránskérdés és nincsenek migránspárti politikusok sem Magyarországon belül, sem azon kívül. Szélesre tárnák a kapukat az idegen kultúrájú, hódító szándékkal érkező betolakodók előtt, akiknek többsége dolgozni nem akar, viszont ha tehetné, ráerőltetné saját kulturális normáit a befogadó társadalomra.
És hadd ismételjem, ezek ugyanazok, akik 2004-ben ellenünk uszítottak és a dolgozni vágyó, magyar kultúrájú erdélyi magyaroktól féltették a szociális ellátórendszert. Nyugodtan le lehet írni ennek fényében:
A magyar állam gyengítésére, távlatilag pedig megszüntetésére törekednek a bevándorlás támogatásával, a magyar szuverenitás csökkentésével, az ország eladósításával és az Európai Egyesült Államok agyrémének propagálásával.
A román elnökválasztástól az erdélyi magyarok semmi jót nem remélhettek. Annyit minden esetre megtudtunk, hogy a Momentum nyíltan szembe megy azzal az eddig konszenzusosnak számító elvvel, hogy az erdélyi magyarok ügyében nem lépünk az erdélyi magyarok intézményesen kinyilvánított akarata ellenére. Vagyis annyi hasznunk volt ebből a választásból, hogy tisztult a kép. És azok is láthatják az új SZDSZ-t, a Momentum igazi arcát, akiket eddig megtévesztett ködösítő, nem ritkán képmutató retorikájuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!