
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András nyíltan szembe megy az erdélyi magyarság érdekeivel is
Fotó: Danbarnapresedinte.ro
2019. november 20., 14:242019. november 20., 14:24
Lezajlott a román elnökválasztás első fordulója. Az eredmény megfelelt a várakozásoknak. Klaus Johannis, hivatalban levő államelnök kapta a legtöbb szavazatot, de mivel nem nyerte el a voksok abszolút többségét, a második fordulóban a Szociáldemokrata Párt jelöltjével, a nemrég megbukott Viorica Dăncilával kell összemérnie erejét. Az eredmény borítékolható.
Az erdélyi magyarok számára valójában egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli, ki vehemensebben és nyíltabban, ki visszafogottabban és körmönfontabban. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített jövőkép, a homogén román nemzetállam megteremtése. Az RMDSZ jelöltjének, Kelemen Hunornak ezzel együtt meg kellett elégednie a voksok kevesebb, mint 5 százalékával.
Ami sok mindennel magyarázható. Nyilván számít a magyar választóközönség emanciplódása, amiből kifolyólag sokan nem hajlandóak egy eleve esélytelen jelöltre szavazni. De az sem elhanyagolható, hogy az RMDSZ elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt ajánlatát arra nézve, hogy az erdélyi magyarság indítson egy köztiszteletben álló, pártfüggetlen jelöltet az elnökválasztási versenyben.
Az eredményt vélhetően elenyésző mértékben befolyásolta, de említésre méltó, teljesen új elem volt a kampányban, hogy magyarországi politikusok is ringbe szálltak az egyik román jelölt, Dan Barna mellett. Fekete-Győr András részt vett az USR–PLUS november 3-i kolozsvári kampányrendezvényén, majd azzal védekezett, amikor kérdőre vonták, hogy az USR–PLUS-nak „komoly kisebbségvédelmi” programja van. Utóbbi kijelentése merő blöff volt, amit vissza is kellett vonnia, hiszen
Ritka pillanat, amikor egy nemzetben gondolkodó ember kénytelen azonosulni egy adott ügyben az RMDSZ állaspontjával, miszerint nem túllépni kell e problémákon, hanem megoldani azokat. A „túllépés” azt jelenti, amit az elnökjelölt neve sugall. Családjában valaki valamikor „túllépett” ezen a kérdésen, így lehetett lett belőle román érzésű, magyar nevű elnökjelölt, aki semmiféle empátiával nem viseltet a magyar nemzeti közösség irányában.
Hiszen feladta nemzeti hovatartozását, hátat fordított a magyar múltnak, a magyar hagyományoknak, a magyar értékeknek, mindannak, ami emberré tette.
Fekete-Győr András, akinek a példaképe az európai kultúra megsemmisítésén dolgozó egzaltált Guy Verhofstadt, a román pártszövetség kampányrendezvényén a korrupció kérdéséről is beszélt a „politikai kultúra megváltoztatása” címszó alatt. „Magunkon kell kezdenünk az új politikai kultúra megvalósítását: meg kell valósítanunk az átláthatóságot, az üvegzseb-politikát, bátorságot és önfeláldozást kell mutatnunk” – mondta. Mindez sajátosan cseng egy olyan rendezvényen, amelynek központi figurája, Dan Barna, a Rise Project nevű tényfeltáró portál szerint korábbi cégén keresztül uniós alapokból lopott pénzeket, ráadásul az ügyben már vizsgálódik csalásellenes hivatal (DLAF) és a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Nincs ebben egyébként semmi meglepő.
Elég, ha csak arra az emlékezetes Fekete-Győr nyilatkozatra gondolunk, miszerint Orbán Viktor hazafiatlan, mert a bevándorlóktól félti Magyarországot. Ebben szinte minden benne van. A rendszerváltás óta messze legjobban teljesítő magyar miniszterelnök rágalmazása egy totális logikai abszurdum, az egész európai kultúrára leselkedő legnagyobb veszély lebecsülése pedig a választóközönség altatása.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy ugyanennek a pártnak másik ismert arca, Cseh Katalin EP-képviselő – akit szülész-nőgyógyász orvos létére az abortusz kapcsán emlegetett „botmixer” révén jegyeztek meg sokan – Nicu Ștefănuțának, az USR–PLUS pártszövetség EP-képviselőjének a nagyszebeni európai parlamenti irodája megnyitóján vett részt, ez által ő is Barnát támogatta.
A Momentum másik prominense, Donáth Anna, azzal örvendeztette meg a Kárpát-medence magyarságát, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) mozgalom magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján Révkomáromban azt mondta: szerinte
Ami e formában nemcsak tragikomikusan valótlan állítás, hanem egyszerűen abszurdum. Látszik, Donáth Anna azok közé tartozik, akik keverik a nemzethez való tartozást az állampolgársággal, holott a kettő nyilvánvalóan laza viszonyban van egymással. Az idegen kultúrájú, a magyar állampolgárságot érdekből felvevő gazdasági bevándorlók nyilván nem válnak magyarokká az eskü letételével, másik oldalról pedig nem minden magyar ember kérvényezte a magyar állampolgárságot. Legfeljebb annyi jelenthető ki, hogy a magyar nemzet tagjainak többsége magyar állampolgár is egyben, továbbá az, hogy a magyar állampolgárok elsöprő többsége a magyar nemzet része.
Utóbbi állapot az, amit sokan szeretnének megváltoztatni. Azok akik 2004-ben azért kampányoltak, hogy az elszakított nemzetrészekhez tartozó magyarok ne igényelhessék alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Ezt a politikai családot, amit nevezhetünk baloldalnak, annak idején az MSZP és az SZDSZ képviselte. A két pártot legfeljebb története különböztette meg egymástól s nem a világképe, amely nemzet- és hazaellenes továbbá vallás- és hagyományellenes. Mint a baloldal világlátása általában. Ma az MSZP mellett az LMP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd, továbbá még néhány, a parlamentbe be nem jutott pártocska tartozik közéjük. Sajnos, politikájának eredőjét tekintve a Jobbik is, amely sajátos módon még őrzi retorikájában a nemzeti szólamok maradványait. De időnként még a retorika is csorbát szenved. Midőn Gyöngyösi Mártontól, a párt európai parlamenti képviselőjétől a múlt vasárnap egy jászberényi fórumon megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Momentum egy román politikust támogat a magyar jelölt helyett a romániai elnökválasztáson, úgy válaszolt: „ennyi erővel kérdezhetne arról, hogy az etiópok miért építenek gátat a Níluson.” Lám, mára már akad, aki bevallja köztük, hogy annyit számítunk nekik, mint az etiópok.
Bizonyos erők ma lebecsülik vagy csak egyszerűen letagadják Európa iszlamizálódásának veszélyét. Akadnak közöttük, akik képesek kijelenteni, nincs migránskérdés és nincsenek migránspárti politikusok sem Magyarországon belül, sem azon kívül. Szélesre tárnák a kapukat az idegen kultúrájú, hódító szándékkal érkező betolakodók előtt, akiknek többsége dolgozni nem akar, viszont ha tehetné, ráerőltetné saját kulturális normáit a befogadó társadalomra.
És hadd ismételjem, ezek ugyanazok, akik 2004-ben ellenünk uszítottak és a dolgozni vágyó, magyar kultúrájú erdélyi magyaroktól féltették a szociális ellátórendszert. Nyugodtan le lehet írni ennek fényében:
A magyar állam gyengítésére, távlatilag pedig megszüntetésére törekednek a bevándorlás támogatásával, a magyar szuverenitás csökkentésével, az ország eladósításával és az Európai Egyesült Államok agyrémének propagálásával.
A román elnökválasztástól az erdélyi magyarok semmi jót nem remélhettek. Annyit minden esetre megtudtunk, hogy a Momentum nyíltan szembe megy azzal az eddig konszenzusosnak számító elvvel, hogy az erdélyi magyarok ügyében nem lépünk az erdélyi magyarok intézményesen kinyilvánított akarata ellenére. Vagyis annyi hasznunk volt ebből a választásból, hogy tisztult a kép. És azok is láthatják az új SZDSZ-t, a Momentum igazi arcát, akiket eddig megtévesztett ködösítő, nem ritkán képmutató retorikájuk.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!