
2013. június 21., 10:002013. június 21., 10:00
Szívre tett kézzel jelentse ki, aki azt állítja, hogy diákkorának kritikusabb pillanataiban soha nem szembesült az alig burkolt fenyegetéssel: fiam, ha nem tanulsz, az építészetiben-faipariban-pincériskolában végzed. Kinek mi volt közelebb és ijesztőbb. Nemcsak a kommunista korszakra jellemző történetek ezek, az iskolapreferenciák sorrendjében a többség esetében ma is csak az 5-6., pusztán elméleti helyen bukkanhat fel valamilyen kétkezi mesterség oktatását kínáló iskola neve.
A múlt jelenben is kísértő tévképzeteivel hadakozunk. Gyermekeinket csak legvégső esetben engedjük ilyen „alja” helyre, miközben napnál világosabb, hogy lassan nem csak az obskúrus magánegyetemek által kilószámra mért oklevelek érnek egyre kevesebbet, de a rangosabb tanintézményekből kiözönlő friss humán értelmiségiek többsége is jelentős elhelyezkedési gondokkal küszködik. Miközben a befektetők egyik első kérdése arra vonatkozik, hogy milyen szakképzettségű munkaerő található a kiszemelt térségben.
A 2011-ben érvénybe lépett tanügyi törvény ugyan deklaratíve rehabilitálja némiképp a szakoktatást, a tudati átalakulás azonban valószínűleg még hosszú időt vesz igénybe. Objektív akadályok egész sora tornyosul az útban. Az elmúlt húsz esztendő során „elkoptak” a szakoktatók, a műszaki értelmiséget még bőven felszippantják a termelő iparágak, a tanügyiek fizetése pedig egyelőre aligha versenyezhet gépgyártóipari bérviszonyokkal. Ugyanakkor ritka kivétel az a település, amelynek középtávú stratégiájában szerepel a helyi oktatási kínálat és a potenciális befektetések összehangolása, holott az önkormányzatoknak most már beleszólásuk is van a település szakemberképzésének fazonírozásába.
Az igazi gond a tudati váltóátállítással van. „A gyermekemnek jobb élete legyen, mint nekem” - jellegű, aligha kifogásolható nézet egyelőre makacsul tartja magát, és várhatóan egészen addig áll a lábán, míg a munkaerő-piaci aránytalanságok el nem érik a kritikus tömeget. Vagy míg az oktatási intézményekben ténylegesen is meghaladja a „muszáj” kategóriát a szakoktatásba való bekapcsolódás késztetése.
A kommunista korszak még egy átkos öröksége? Nagy részben. A kétkezi mesterségek becsületének újrateremtése azonban kötelező. Ezt üzeni a virtuális termelés lufijának kipukkanása, a tényleges értékteremtés előtérbe kerülése. De ezt üzenik a háztartásban lépten-nyomon felbukkanó apró javítanivalók is, amelyekhez mérve generációk egész sora bizonyul pehelysúlyúnak. Vezércikket írni? Ugyan már, bárki tud. A régi mondás szerint azonban az érdemli az ebéd javát, aki a fát hozza az erdőről.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!