
2013. június 21., 10:002013. június 21., 10:00
Szívre tett kézzel jelentse ki, aki azt állítja, hogy diákkorának kritikusabb pillanataiban soha nem szembesült az alig burkolt fenyegetéssel: fiam, ha nem tanulsz, az építészetiben-faipariban-pincériskolában végzed. Kinek mi volt közelebb és ijesztőbb. Nemcsak a kommunista korszakra jellemző történetek ezek, az iskolapreferenciák sorrendjében a többség esetében ma is csak az 5-6., pusztán elméleti helyen bukkanhat fel valamilyen kétkezi mesterség oktatását kínáló iskola neve.
A múlt jelenben is kísértő tévképzeteivel hadakozunk. Gyermekeinket csak legvégső esetben engedjük ilyen „alja” helyre, miközben napnál világosabb, hogy lassan nem csak az obskúrus magánegyetemek által kilószámra mért oklevelek érnek egyre kevesebbet, de a rangosabb tanintézményekből kiözönlő friss humán értelmiségiek többsége is jelentős elhelyezkedési gondokkal küszködik. Miközben a befektetők egyik első kérdése arra vonatkozik, hogy milyen szakképzettségű munkaerő található a kiszemelt térségben.
A 2011-ben érvénybe lépett tanügyi törvény ugyan deklaratíve rehabilitálja némiképp a szakoktatást, a tudati átalakulás azonban valószínűleg még hosszú időt vesz igénybe. Objektív akadályok egész sora tornyosul az útban. Az elmúlt húsz esztendő során „elkoptak” a szakoktatók, a műszaki értelmiséget még bőven felszippantják a termelő iparágak, a tanügyiek fizetése pedig egyelőre aligha versenyezhet gépgyártóipari bérviszonyokkal. Ugyanakkor ritka kivétel az a település, amelynek középtávú stratégiájában szerepel a helyi oktatási kínálat és a potenciális befektetések összehangolása, holott az önkormányzatoknak most már beleszólásuk is van a település szakemberképzésének fazonírozásába.
Az igazi gond a tudati váltóátállítással van. „A gyermekemnek jobb élete legyen, mint nekem” - jellegű, aligha kifogásolható nézet egyelőre makacsul tartja magát, és várhatóan egészen addig áll a lábán, míg a munkaerő-piaci aránytalanságok el nem érik a kritikus tömeget. Vagy míg az oktatási intézményekben ténylegesen is meghaladja a „muszáj” kategóriát a szakoktatásba való bekapcsolódás késztetése.
A kommunista korszak még egy átkos öröksége? Nagy részben. A kétkezi mesterségek becsületének újrateremtése azonban kötelező. Ezt üzeni a virtuális termelés lufijának kipukkanása, a tényleges értékteremtés előtérbe kerülése. De ezt üzenik a háztartásban lépten-nyomon felbukkanó apró javítanivalók is, amelyekhez mérve generációk egész sora bizonyul pehelysúlyúnak. Vezércikket írni? Ugyan már, bárki tud. A régi mondás szerint azonban az érdemli az ebéd javát, aki a fát hozza az erdőről.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!