2013. december 29., 22:372013. december 29., 22:37
Családunk nem volt túl népes, de a karácsonyi együttlét amolyan szent dolog volt évtizedeken keresztül. Apai nagyszüleim is megérkeztek Temesvárról minden évben, nagytata megpróbálta eljátszani a télapót – ezzel csak rövid ideig vertek át –, nagymama pedig maga volt az angyal: mindig kókuszreszelékes fatörzstortát hozott. A rendszerint plafonig érő fenyőfa alá mindig került meglepetés, legtöbbször játék vagy könyv alakjában.
Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor azon kezdtem el merengeni, mivel is lephetném meg én a családot. Az ötlet akkor pattant ki gyermekfejemből, amikor egy hóhullásos délután kinéztem a szobám ablakán, és szemem az udvar sarkában álló fenyőfára esett. A terv akár jó is lehetett volna: miért csak a szobában álljon díszes karácsonyfa, mikor az udvaron ott áll a szép kis fenyő, csak rá kell aggatni a díszeket.
Elkészült a haditerv, és még mielőtt szüleim elkezdték volna cicomázni a benti fát, egy este, jóval lefekvés után kicsempésztem az összes díszt meg egyéb hóbelevancot, az ablakomon kieresztettem egy hosszabbítót a fényeknek, és csodálatosan feldíszítettem az udvar sarkában álló fenyőt. Nosza, gondoltam, lesz itt meglepetés reggel, szüleim és nagyszüleim elájulnak korszakalkotó tervemtől.
Elsőnek ébredtem, széthúztam a függönyöket, hogy mire felkelnek a többiek, tökéletesen rálássanak a feldíszített, kis égőktől villódzó udvari karácsonyfára. Megfagyott bennem a vér: a fenyőfa ugyanolyan csupasz volt, mint korábban, dísznek, égőknek, angyalhajnak hűlt helye volt rajta.
Hogy hülye voltam, abba hamar beletörődött a család, ám azt nehezebben viselték, hogy egyetlen karácsonyfadísz sem maradt a házban. Nagyapám oldotta meg az áldatlan helyzetet. Papírcsíkokat vágott, és mindegyikre ráírta: ez itt a Csaba díszének a helye…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!