
Pál atya árvái karácsonyfát diszítenek Marosvásárhelyen
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
2017. december 22., 20:472017. december 22., 20:47
2017. december 22., 22:572017. december 22., 22:57
Talán nincs megkapóbb karácsonyi történet Lev Tolsztoj Panov apó különös napjánál. Az iskolások kedvenc színdarabjában, az egyetlen szobácskában élő idős suszter karácsonyra készülődve magányában arról ábrándozik, milyen jó lenne Jézussal találkozni. Vágya annyira erős, hogy a szoba csendjében személyesen, de látatlanul szólítja meg őt Jézus, és megígéri, legyen figyelmes, mert eljön hozzá. Panov apó karácsony napján türelmetlenül várja, miközben mindenki, aki ismerősként vagy ismeretlenül betér hozzá, megajándékozza és segít rajta. De Jézus mégsem jött el, gondolja kiábrándulva, mígnem este könnyeivel küszködve ott látja szobájában mindazokat, akiken aznap segített. Az előző estéről ismerős hang ekkor megszólítja: „éheztem, és enni adtál. Szomjaztam, és innom adtál. Jövevény voltam és befogadtál. Miközben ezeken az embereken segítettél, velem tetted ezt”.
Sokszor láttam ezt a kis előadást iskolás gyerekek tolmácsolásában. Az utolérhetetlen orosz klasszikus remekműve annyira életszerű és őszinte történet, hogy cselekménye sok emberrel megesett, aki személyes életében érzi Jézus jelenlétét. Ahogy a lapunknak nyilatkozó teológiai professzor fogalmaz, „a hit főleg azt jelenti, hogy rábízom életemet Istenre a jelenben”. Sok embernek mégis üresen és értelmetlenül csengő szavak ezek, hiszen hit nélkül nemcsak a gondviselés szerepe értelmezhetetlen, hanem Isten létezése is.
Az ilyen és az ehhez hasonló karácsonyi történeteknek éppen a hit a lényegük. A hité, amelynek nem a tudás és a tudomány az ellentéte – ahogyan azt a maguk korlátjait túllépni képtelen ateisták állítják –, hanem a hitetlenség. A hívő ember ugyanis tudósként is nagyobb eséllyel alkot, mint a hitetlen. Éppen a hit nyújtja számára a mindennapi élet „ajzószerét”, amely Jézus közelségét jelenti. A hit személyes jellegű és Jézushoz köti a hívőt.
Hitetlen vagy hitevesztett világunkban e karácsonyi üzenetnek kiemelt szerepe lehet mindenki számára. Azoknak is, akik tanácstalanul bolyongnak, és nem értik, mi történik velük és körülöttük, merre sodródik a világ, illetve miért nem olyan, mint amilyennek elképzelték. Európa bizonyos részein a karácsonyi jelképektől elhatárolódó politikusok nem is gondolják, hogy saját hitehagyott életük kicsinyességét és ürességét erőszakolják rá egész nemzetekre, országokra. Számukra ez a fajta megfelelési kényszer fájdalmas külsőség és behódolás a gonosznak.
A karácsony története határoktól függetlenül azonban milliókat érint meg. Az ünnep üzenete ugyanis mindenhol megtalálja az embert. E találkozáshoz szeretnék minden kedves olvasónknak áldott ünnepet kívánni!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!