
Pál atya árvái karácsonyfát diszítenek Marosvásárhelyen
Fotó: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
2017. december 22., 20:472017. december 22., 20:47
2017. december 22., 22:572017. december 22., 22:57
Talán nincs megkapóbb karácsonyi történet Lev Tolsztoj Panov apó különös napjánál. Az iskolások kedvenc színdarabjában, az egyetlen szobácskában élő idős suszter karácsonyra készülődve magányában arról ábrándozik, milyen jó lenne Jézussal találkozni. Vágya annyira erős, hogy a szoba csendjében személyesen, de látatlanul szólítja meg őt Jézus, és megígéri, legyen figyelmes, mert eljön hozzá. Panov apó karácsony napján türelmetlenül várja, miközben mindenki, aki ismerősként vagy ismeretlenül betér hozzá, megajándékozza és segít rajta. De Jézus mégsem jött el, gondolja kiábrándulva, mígnem este könnyeivel küszködve ott látja szobájában mindazokat, akiken aznap segített. Az előző estéről ismerős hang ekkor megszólítja: „éheztem, és enni adtál. Szomjaztam, és innom adtál. Jövevény voltam és befogadtál. Miközben ezeken az embereken segítettél, velem tetted ezt”.
Sokszor láttam ezt a kis előadást iskolás gyerekek tolmácsolásában. Az utolérhetetlen orosz klasszikus remekműve annyira életszerű és őszinte történet, hogy cselekménye sok emberrel megesett, aki személyes életében érzi Jézus jelenlétét. Ahogy a lapunknak nyilatkozó teológiai professzor fogalmaz, „a hit főleg azt jelenti, hogy rábízom életemet Istenre a jelenben”. Sok embernek mégis üresen és értelmetlenül csengő szavak ezek, hiszen hit nélkül nemcsak a gondviselés szerepe értelmezhetetlen, hanem Isten létezése is.
Az ilyen és az ehhez hasonló karácsonyi történeteknek éppen a hit a lényegük. A hité, amelynek nem a tudás és a tudomány az ellentéte – ahogyan azt a maguk korlátjait túllépni képtelen ateisták állítják –, hanem a hitetlenség. A hívő ember ugyanis tudósként is nagyobb eséllyel alkot, mint a hitetlen. Éppen a hit nyújtja számára a mindennapi élet „ajzószerét”, amely Jézus közelségét jelenti. A hit személyes jellegű és Jézushoz köti a hívőt.
Hitetlen vagy hitevesztett világunkban e karácsonyi üzenetnek kiemelt szerepe lehet mindenki számára. Azoknak is, akik tanácstalanul bolyongnak, és nem értik, mi történik velük és körülöttük, merre sodródik a világ, illetve miért nem olyan, mint amilyennek elképzelték. Európa bizonyos részein a karácsonyi jelképektől elhatárolódó politikusok nem is gondolják, hogy saját hitehagyott életük kicsinyességét és ürességét erőszakolják rá egész nemzetekre, országokra. Számukra ez a fajta megfelelési kényszer fájdalmas külsőség és behódolás a gonosznak.
A karácsony története határoktól függetlenül azonban milliókat érint meg. Az ünnep üzenete ugyanis mindenhol megtalálja az embert. E találkozáshoz szeretnék minden kedves olvasónknak áldott ünnepet kívánni!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!