
2014. április 18., 13:092014. április 18., 13:09
Református lelkész barátom ajánlotta a figyelmembe a pszichológus Carl Gustav Jung egyik esszéjét, amelyben többek között a következő gondolat szerepelt: az ő nagyapja még úgy járt a mezőre, hogy egyik vállán a kapa, a másikon meg ott ült Isten. Azaz a materiális és lelki dimenzió egyformán valóságszerű volt számára. A régi ember a lelkével is könnyebben látott, tapintott. Napjaink társadalma nem, vagy csak alig foglalkozik az ember lelkének fejlesztésével, nemzedékek nőttek fel úgy, hogy lelki látásuk-tapintásuk nem erősödött meg. És ma már csak kevesen mondhatják el, amit Jung megfogalmazott.
A kisgyermekkor húsvéti emlékeit legtöbben hosszan őrzik, nem ritkán írásos emlékek tanúskodnak a nagy locsolásokról és meglocsoltatásokról. Később a nagy bulik, szórakozások jönnek, aztán a többség kezd „kifáradni” ebből a fajta húsvétozásból. Talán e felsorolás is jelzi, mennyire távol jár a húsvét üzenete, amellyel sokan életük során egyáltalán nem is találkoznak. A pogány misztériumvallások húsvétjaival talán igen, hiszen a természet, az élet rendszeresen megújul.
Egy ideig többségünk azért elaraszolgat addig a felismerésig, hogy létezik körülöttünk egy megfoghatatlan dimenzió, valami, amit egyszerűen csak Istennek nevezünk. Innen Jézusig eljutni, feltámadásról, örök életről gondolkozni azonban még nagyon hosszú út. Mert egy megfoghatatlan lelki valóság elfogadása talán még belefér a racionális gondolkodásba, de hogy emberi létformát vegyen magára, hogy kapcsolatba lépjen velünk? Az már sok.
Nagyhét van, olvassuk a húsvéti történeteket: feltámadt Jézus, megjelent az emmausi tanítványoknak, Péternek, Mária Magdolnának. Tizenegy tanítvány bezárva a szobába, félnek a zsidóktól, a rómaiaktól, nekik is megjelenik. Mindig úgy, hogy ő jön el. Miért vagyunk ennyire messze Jézustól? Miért van az, hogy Jézus Krisztus feltámadása, illetve saját feltámadásunk csak igen késve jelenik meg reális lehetőségként a gondolkodásunkban?
Mivel a tízparancsolat szerint szombaton pihenni kell, tanítványai csak vasárnap mentek ki Jézus sírjához. A barlangban azonban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. És egy angyal, aki azt mondta a gyászolóknak: „Nincs már itt, mert feltámadt!”
A Jézussal való találkozást ma már természetesen nem lehet ily módon lokalizálni, felbukkanására azonban érdemes számítani. Ha készen érezzük magunkat rá, kezdhetnénk talán úgy, hogy azt mondjuk egymásnak: itt van, mert feltámadt. Áldott húsvéti ünnepeket kedves mindannyiuknak!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!