2016. március 18., 20:332016. március 18., 20:33
Jó negyedszázaddal ezelőtt, az 1989-es decemberi rendszerváltás forró napjaiban történt egy kolozsvári református templomban: az évtizedek óta először ismét tömegben elénekelt magyar himnusz alatt sokan sírva fakadtak. Nem volt ez egyedi jelenség akkoriban, mindenhol előfordult Erdélyben, ahol a félelem béklyóit levető magyar emberek a Himnuszba sűrített magyarságukat próbálták szabadon megélni. Hirtelen évtizedek tiltásai peregtek le, lélekben tömegek mozdultak egyszerre. Minden nap egyben ünnepnap is volt, az újrakezdés, az újratervezés ünnepe.
Március tizenötödike tájékán rendszerint ez a kolozsvári jelenet jut eszembe, amit az sem tud beárnyékolni, hogy első erdélyi szabad márciusunk idusát Marosvásárhelyen erőszakba és vérbe taposta a múlt rendszer relikviái által felkorbácsolt soviniszta indulat. A magyarságnak mégis sikerült kilépnie katakombáiból, és az első könnyes himnuszéneklések Erdély-szerte máig végigkísérik nemzeti ünnepeinket.
Az ünnepi együttlétek huszonöt éves szabadsága azonban Erdélyben is óhatatlanul megkopott. Hol van már a kezdeti lelkesedés, a sok ezres kokárdás tömeg, az erdélyi magyar politika és közélet együvé tartozása? A sokszor hallott „mit lehet ma már ünnepelni” kérdése azért is cseng disszonánsan, mert ha egy egészséges önértékelésű ember családja és barátai körében szereti legbensőbb ünnepeit megülni, miért nem tehetné ugyanezt tágabb közössége, a magyarság ünnepeivel is?
Mint közéletünkben mindenre, a politika az ünnepeinkre és ünneplésünkre is rányomta bélyegét. Március 15. ma már elképzelhetetlen pártok és pártideológiák harca nélkül, választási évben pedig végképp így van ez. Az állandósult kampány mindenre rányomja bélyegét, az „ellenfél” pedig árgus szemekkel lesi, hogy melyik politikus mond kampányszólamnak is beillő beszédet. Minden bizonnyal ez rettentette el az egyszerű emberek többségét a közös ünneplés szépségétől. Emberi gyarlósága okán a legtöbb politikusnak semmi nem szent. Őket csak a szavazatmaximalizálás szűrőjén keresztül bezsebelhető potenciális választási haszon érdekli, utánuk pedig az özönvíz.
Nem ilyen ünnepeket akarunk. Vissza kellene kanyarodni a negyedszázaddal ezelőtti várakozás hangulatához, amikor a tömeg egy emberként tudott mozdulni, örülni, tapsolni a lélekmelengető szónak, az újrakezdés örömének.
Kós Károly szavai szerint: haélni akarunk, elengedhetetlen az újrakezdés. Újra meg kell tanulnunk bízni és hinni egymásban, ne csak a politika szűrőjén keresztül ítéljünk meg embereket és a vélt vagy valós szekértáborokat.
Ehhez épp az ünnep a legalkalmasabb idő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!