Somogyi Botond
2025. április 19., 17:592025. április 19., 17:59
2025. április 19., 18:112025. április 19., 18:11
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat, erőt adjon a szülőföldön maradáshoz, az összetartozáshoz és a mindennapi szolgálathoz – a családban, munkahelyen és gyülekezetben.
Kérdés, hogy mai felgyorsult, egyre globalizálódó világunkban, amikor egy-egy ünnep inkább egy hosszú hétvégét, netán kirándulást jelent messzi országokba, mennyire érezzük valóban így.
Az erdélyi ember számára a húsvét nem csupán vallási esemény. A feltámadás ünnepe emlékeztet arra, hogy bármilyen mélységből és szenvedésből – legyen az személyes, közösségi vagy történelmi – létezik kiút. Mert
Erdély különböző tájain, ahol a történelem viharai sokszor írták át a falvak és városok életét, a húsvéti örömhír különös erővel szólhat. Mert itt az emberek ismerik a veszteség, a kitartás, az újrakezdés jelentését – ahogyan az üres sír is az új kezdet lehetőségét hordozta magában. És hordozza ma is – ha kellőképpen figyelünk rá.
Keresztény gyülekezeteinkben húsvétkor megtelnek a templomok. A harangok hangja nem csupán a feltámadott Krisztust hirdeti, hanem a közösség összetartozását is. Ilyenkor különösen érezhető az a kötelék, amely összefűzi a múltat, jelent és jövendőt. A szószékeken elhangzó igehirdetésekben hangsúlyt kap a feltámadás valósága egyrészt múltbeli történetként, másrészt mindennapi hitbeli tapasztalatként. Ezért az ünnep nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusi gyülekezetnek:
(1Kor 15,14). Ám Isten fia feltámadt! Ezért lehet nekünk reménységünk. Erdélyi népünk ezzel a hittel tekint a jövőbe, vállalva a közösségépítést, a hitben való megmaradást, a fiatal nemzedékek tanítását és nevelését.
Az ünnepi istentiszteletek mellett a családoknál fontos szerepet kap a húsvét lelki tartalma is. A pászka, a piros tojás, az ünnepi asztal – mind-mind emlékeztetnek az élet győzelmére a halál fölött. Sok helyen a világjárvány elmúltával ismét él a locsolás hagyománya is, amely a közösség egymásra találását, a hagyományok tovább élését fejezi ki.
A feltámadás nemcsak hitvallás, hanem életforma is kell, hogy legyen. Keresztény közösségeinkben a feltámadás ünnepe újra megerősítheti: nem vagyunk egyedül. A feltámadott közöttünk jár, és boldog reménységgel ajándékoz meg – hogy örömmel teli életünk legyen, s egyúttal mi is életté váljunk mások számára.
Húsvétban a nagypénteknek nincs jó ,,marketingje", talán ezért érezzük távolabb magunktól. Mit jelenthet személyesen a nagypéntek és húsvét, a mélység és magasság? Mezei Sándor marosvásárhelyi református lelkipásztorral beszélgettünk a húsv&eac
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Balogh Levente
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Balogh Levente
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Somogyi Botond
Aki egy picit is elfogult volt Donald Trumppal szemben, és azt gondolta, hogy az amerikai elnök a béke és háború kérdésében merőben más, mint elődjei, az szombat hajnaltól valószínűleg másképp gondolja.
Balogh Levente
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Rostás Szabolcs
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Balogh Levente
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!