
Húsvét: átgondoljuk, hogyan volt jelen szorult helyzetünkben Isten keze
Húsvétban a nagypénteknek nincs jó ,,marketingje", talán ezért is érezzük távolabb magunktól. De mit jelenthet személyesen a nagypéntek és húsvét, a mélység és magasság? Hogyan érthetem meg, és érezhetem át jobban? Mezei Sándor marosvásárhelyi református lelkipásztorral beszélgettünk a húsvéti ünnep lényegéről.
2025. április 18., 10:542025. április 18., 10:54
2025. április 18., 10:572025. április 18., 10:57
– Húsvétot a kereszténység legnagyobb ünnepének nevezzük, méltán.
– Két gondolatot szeretnék kiemelni húsvét kapcsán. Nagypéntek és húsvét kapcsolatát a személyes élettörténet oldaláról közelíteném meg. Nagypéntek eseményei a szennyeződésről, a gyötrődésről, a vállalásról szólnak. Épp Lukács 23-at olvastam ma reggel, ahol nagyon megjelenik a vállalás, hiszen Jézus vállalja a kigúnyolást. Azt, hogy méltánytalan helyre kerül a két gonosztevő közé. Vállalja azt, hogy provokálják: másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja! Jézus a mélységet és a halált vállalja. Húsvét pedig a magasságról, a feltámadásról szól.
Nagyon sokat jelent, hogy tudom, olyan Istenem van, aki ismeri a sokkal nagyobb mélységet, mint amiben vagyok, lehetek és velem van. Nem vagyok a mélységben egyedül: Isten átélte az emberi mélységet, még a sokkal nagyobbat is. A húsvéti magasság is jelen van az életünkben és az örömökben, a felállásban is ott van Isten. Ez sarkall és bátorít, hogy a nagypénteki mélységemből mindig van felállás.
Húsvéti fények. Életünk szerves része a nagypénteki mélység és a húsvéti magasság
Fotó: Haáz Vince
– Mélység és magasság: hogyan tudja átélni az ember ezt a két ellentétes érzést húsvétkor?
– Van egy másik kapcsolódási pont, azt a szeretet oldaláról közelíteném meg. Általában a karácsonyt szoktunk meghatározni, mint a szeretet ünnepét, de az én ,,szeretethúrjaimat” valahogy jobban megpengeti a húsvét. Jobban át tudom élni a nagypénteki mélységet és a húsvéti magasságot, ez az ünnep közelebb áll a szívemhez.
Annyira szeret, hogy a legdrágábbat adja oda értem, értünk, az egyszülött fiát, aki meghal, megjárja a poklok mélyét és elvégzi a váltságművet, és a feltámadás által pontot tesz az i-re. Ebben a történetben az van benne, hogy Jézus Krisztus egy kapcsolat helyreállításáért jött el. Az én kapcsolatom Istennel megromlott, mert részemről egy csomó minden ránehezedett erre, sok minden megterhelte: bűnök, elfordulás. Jézus azért jött, hogy az áldozata által a bűnhalmazt kirobbantsa és hidat képezzen köztem és az atya között, hogy hozzá mehessek. Ez a kapcsolatrendezés a szeretet számomra. Ha Isten annyira szeret, hogy odaadja Jézus Krisztust, az Ő egyszülött fiát, aki a kapcsolatunkat helyrehozva szeret engem, akkor elhívást kapok arra, hogy húsvéti emberként, kapcsolatrendező módon kell szeressem a másikat. Úgy beszélni és cselekedni, úgy lenni jelen, hogy a megbékélés irányában mozduljanak el a szálak, a dolgok. Ne a feszültség irányába, ne tokosodjon be jobban a köztünk lévő gond, feszültség, harag, hanem oldódjon. Valamilyen formában, szinten az emberekkel való kapcsolatunk élhetővé, működőképessé kell váljon.
– Azt tapasztaljuk, hogy húsvét kapcsán nehezen tudjuk elfogadni Jézus halálát és feltámadását.
– Igen, így van. Például karácsony kapcsán vagy egy olyan tartalom, ami egyszerűbb és fogyaszthatóbb az emberek számára, látjuk ezt az üzletekben, jó marketingje van. Húsvétnak is van marketingje, a nyuszi. De nagypénteknek nincs marketingje: nem egy olyan történet, esemény, ami marketing szempontjából fogyasztható lenne, nem tudtak köré felépíteni semmit, ami az embereket megszólítaná. Emiatt kicsit távolinak érezzük nagypéntek mélységét.
Átgondoljuk, meglátjuk, hogyan volt jelen szorult helyzetben, az életemben Isten keze. Hogyan tudott megoldódni egy-egy nehéz élethelyzet csak úgy magától. Lehet a nagypénteki mélység megélésének cselekvési formája a böjt, a lemondás vagy valamilyen vállalás: valami olyannak az elvégzése, amit méltánytalannak érzek. Jézus méltánytalan helyre került a kereszten: azt olvassuk a Bibliában, hogy megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. Annak érdekében, hogy jobban megértsem nagypéntek mélységét, bevállalhatok valami olyan munkát, szolgálatot, amit méltánytalannak érzek, amiről úgy gondolom, hogy én magasabb szinten vagyok, minthogy ilyen elvégezzek.
Ezekben a megállási, átgondolási vagy cselekvési lehetőségekben megtalálhatom azt a pontot, amikor jobban megértem, átérezem a nagypéntek, a kereszthalál lényegét, amikor jobban tudok kapcsolódni a nagypénteki eseményhez.
– Ha továbbgondoljuk a kereszthalált és a feltámadást, akkor afölött sem mehetünk el szótlanul, hogy Jézus feltámadása a mi feltámadásunk ígéretét is magába rejti. Ez is sokszor távol áll tőlünk.
– Személyes hitvallásom szerint háromféle halál van, és ehhez kapcsolódóan háromféle életről beszélhetünk. Van a biológiai halál, amit mindannyian értünk. Van a lelki halál, ami azt jelenti, hogy nincs kapcsolatom Istennel és van az örök halál, ami a kárhozat. Ezeknek megfelelően van a biológiai, a testi életünk, amikor az életfunkcióink működnek, rendben vannak. Van a lelki élet, amikor kapcsolatban vagyok Istennel és van az örök élet, amit a biológiai halálunk után fogunk megtapasztalni.
Ez az első pont, amiből ki tudunk indulni. Ebből tud megszületni az a bizalom, az a hit, amivel el tudjuk fogadni, hogy Jézus Isten fia és neki hatalma volt feltámadni, és hatalma van, hogy minket is megajándékozzon a feltámadással.
A Biblia tanítása szerint a mi feltámadásunk nem ugyanebben a testben fog történni. Pál apostol beszél arról, hogy halálunkkor testünk romlásnak indul, lelki testben fogunk feltámadni. Hogy ez pontosan milyen lesz azt nem tudjuk megérteni, mert ahogy Pál apostol mondja ,,most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem”. Hittel, bizalommal kell kapcsolódni Jézus feltámadásához és a saját feltámadásunkhoz is.
– Milyen bibliai igét ajánl húsvétban az Erdélyi Napló olvasói számára?
– Kapcsolódik a húsvéthoz Ézsaiás 43. fejezetének 1-5. verse, amelyben többek között az mondja Isten az ő népének: ,,Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek.”
Isten ezt mondja nekünk, húsvétkor is, de mindennap üzeni, hogy drágának tart és szeret.
A református hitvallás, a Heidelbergi Káté a 45. kérdésben ezt kérdezi:
,,Mit használ nekünk Krisztus feltámadása?
Válasz: Először: hogy az Ő feltámadásával a halált legyőzte, hogy minket részeseivé tegyen az Ő halálával szerzett igazságnak.
Másodszor: az Ő ereje minket is új életre támaszt.
Harmadszor, Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunk biztos záloga.”
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!