
A magyarországi népszavazás egyik fontos témája a gyerekek védelme (képünk illusztráció)
Fotó: Rab Zoltán
2021. augusztus 16., 08:432021. augusztus 16., 08:43
Az emberi szellem sajátja, hogy rendet igyekszik vágni a káoszban, értelmezni kívánja a környező világ jelenségeit. Nem véletlen, hogy a társadalomtudományok egyik sokat vitatott kérdése a politikai elitet, valamint a választói réteget megosztó törésvonalak kérdése.
Nagyvonalakban leszögezhető: a felvilágosodásnak nevezett elsötétülés és a nagy francia forradalomnak nevezett tömeggyilkosságba torkolló, háttérerők által kirobbantott polgárháború óta az európai politikát a jobb és a baloldal ellentéte uralta.
Tisztelték viszont a társadalom szerves fejlődése révén létrejött intézményeket és hagyományrendszert.
A baloldal – a liberálisok és a szocialisták – viszont a kezdet kezdetétől absztrakciókra építette elképzeléseit, gyanakodva vagy akár ellenségesen viszonyult a hagyományoshoz, a nemzeti és keresztény gyökerekhez s általában a konzervatív vidék világához. A baloldal bázisa nem véletlenül a gyökérvesztett városi közeg. (A bal és jobb kategóriákat nem gazdasági, hanem eszmei-ideológiai értelemben használom, mivel a marxista tanokkal szemben úgy vélem, hogy a kulturális meghatározottság az elsődleges a társadalomfejlődésben s nem a gazdasági.)
A 21. század fő törésvonalaként emlegetett lokalista–globalista ellentét nem fedi teljes mértékben a bal–jobb megosztottságot, de látványosan erre települt rá. Elég csak megnézni a magyarországi politikai térképet.
Ezzel szemben a jobboldal védelmezi a történelmi örökséget, a nemzeti öntudatot, a hagyományos létformát és erkölcsöt.
A baloldal a tudatformáló hadállások tervszerű elfoglalásával száz év alatt eljutott oda, hogy a jobboldal jelentős része – főként egzisztenciális okokból – a legfontosabb kérdésekben saját értékei, legfontosabb céljai ellen fordult. Elég ehhez megnézni az Európai Néppártot, ahonnan a Fidesz, amely kontinentális szinten a leghangsúlyosabban képviseli e politikai közösség eredeti eszméit, távozni kényszerült.
Pedig a legfőbb problémák beazonosítása soha nem volt annyira egyszerű, mint most. Nem kell ahhoz társadalomtudósnak vagy államférfinak lenni, hogy a rendelkezésre álló statisztikák alapján felismerjük: a migráció felszámolja a keresztény fehér Európát, az iszlám térfoglalás élhetetlenné teszi a különböző térségeket, az LMBTQ-propaganda pedig nemcsak „nyitottá teszi” a felnövekvő nemzedékeket a „másság” iránt, hanem nagyságrenddel megnöveli körükben a deviánsok számát. A jéghegy csúcsa a gyermekek nemváltó műtéteinek a kérdése. Ennél perverzebb, embertelenebb, cinikusabb háttérhatalmi manővert elképzelni is nehéz. Összezavarják a nemi szerepeket, már óvódás korban bizonytalanságot keltenek a gyermekekben nemi identitásukat illetően, minden csatornán a nemváltást népszerűsítik, majd emberi jogként említik a manipulált gyermekek döntését a csonkoló műtétek mellett, ráadásul a szülőt kizárják a döntésből – állami erőszakkal. Ez olyan rémtörténet, amit elképzelni sem tudtunk húsz évvel ezelőtt.
Magyarország kormánya mindkét kérdésben szilárd elvi álláspontot képvisel. Arról, hogy a Magyarországra irányuló migrációt a határkerítés megállította, az egyik legnépszerűbb amerikai televíziós személyiség, Tucker Carlson forgatott nagy érdeklődést kiváltó filmet a minap. A kerítés mellé különben a kormányzat megfelelő jogszabályokat is életbe léptetett.
E törvény azóta is össztűz alatt áll. Nagy erők sorakoznak fel ellene: a baloldal által uralt fősodratú politikum és a tudatipar, beleértve a brutálisan cenzúrázott közösségi sajtófórumokat, a globalista irányítás alatt álló civilnek álcázott honi és nemzetközi hálózatok. A magyar kormány pedig nem támaszkodhat másra, mint a józanságát el nem vesztett, az ellenzéki globalista gyűlöletkampány által meg nem fertőzött választókra. Az ő mozgósításukat célozza az augusztus végéig tartó nemzeti konzultáció és a 2022 elejére tervezett népszavazás.
A legfrissebb konzultáció keretében 14 kérdésre lehet választ adni. A felvetett problémák között szerepel a járvánnyal kapcsolatos több kérdés, a minimálbér emelése, a családtámogatások alkotmányos védelme, az adóemelés ügye, a gyermeket nevelő szülők személyi jövedelemadójának visszatérítése az átlagbér adószintjéig, a banki hitelmoratórium, a Brüsszellel folytatott politikai harc, azon belül a migráció megállítása, a kötelező kvóta, és nyilvánvaló módon a legaktuálisabb kérdés, a gyermekek körében folytatott szexuális propaganda tilalma. (A kérdőív online itt is kitölthető.)
Azzal támadják a konzultációt a globális világhatalom helyi zsoldosai, hogy szájbarágós, hogy választási érdekeket szolgál, hogy olyan problémákat feszeget, amelyekben a választók többsége ugyanazt gondolja. Felesleges e vádakkal foglalkozni. A nemzeti konzultáció ugyanis a demokratikus véleménynyilvánítás egyik formája bármilyen kérdés és bármilyen válasz van benne (a felsorolásból látható, ezúttal is több fontos problémát feszeget a kérdőív). Célja pedig hadrendbe állítani a nemzetben gondolkodó, józanságukat el nem vesztett személyeket.
A tervezett népszavazás öt – a Nemzeti Választási Bizottság által már jóváhagyott – kérdése közül egy a szexuális propagandával kapcsolatos. Arra kérdez rá, a válaszadó támogatja-e, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak. A további négy kérdés a kiskorúak nemváltásának részleteit feszegeti.
A muszlim térfoglalás problémája egyelőre valóban nem időszerű Franciaországgal, Németországgal és Svédországgal szemben, hogy csak az őslakosok kezéből lassan kicsúszó országokat említsem, mert mindeddig sikeresen védekeztünk ellene. Ha a kerítést nem húzzák fel, akkor a beilleszkedni, dolgozni nem akaró betolakodók nálunk torlódnak fel, mert Ausztria így is épített „kapukat hosszú szárnyakkal”, s egészen más lenne a helyzet.
Hogy egyetlen statisztikát említsek: Nagy-Brittaniában mintegy húsz év alatt hússzorosára nőtt a nemi átalakító klinikákra beutalt gyermekek száma. S az újkori történelemben aligha sikerül olyan „nyugati” társadalmi válságjelenséget találni, amely spontánul megállt volna a határainknál. Márpedig ha nem áll meg, akkor viszont kísérletet kell tenni a megállítására. Többek között ezt célozza a gyermekvédelmi törvény, a nemzeti konzultáció és a jövő évi népszavazás.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!