
2014. május 23., 21:372014. május 23., 21:37
Mozgássérült ismerősöm hív telefonon: hogyan kell választani május 25-én? És egyáltalán, lesz-e választás, mert ő semmilyen kampányt nem észlel. Ismerősöm kétségtelenül nem reprezentatív minta, helyhez kötöttsége miatt jóval kevesebb hatás éri, mint bennünket, utcákon, tereken közlekedőket. Az észrevétel azonban ettől függetlenül helytálló.
A kontinens-szerte csütörtöktől vasárnapig tartó európai parlamenti választás, úgy tűnik, idén sem éri el a tömegek ingerküszöbét. Romániai magyar viszonylatban némi magyarázattal szolgál, hogy nincs verseny, miután csak az RMDSZ érdekelt az európai versenyfutásban. Érdemesebb azonban szélesebb kitekintésben szemlélni az általános érdektelenséget.
„Ez lesz az első választás, ahol a nép dönt az Európai Unió vezetőjének személyéről!” Ilyen és ehhez hasonló címeket olvasni a kampány különböző európai helyszínein. Jól hangzó szólam, kár, hogy nem igaz. Persze ezt csak kevesen észlelik, mint ahogy annak is csak kevesen vannak tudatában, hogy az Európai Parlament az uniós döntéshozatali mechanizmus egyik legfélresikerültebb intézménye.
A föderális Európát, az összeurópai érdekeket megjeleníteni hivatott testület képviselőit ugyanis egyrészt saját otthoni pártjaik kötik gúzsba, másrészt – a listás rendszerből fakadóan – egy sor, sehol kormányon nem lévő erő is bekerül a testületbe. És ez bizony elsúlytalanítja a parlamentet. Nem csoda, hogy mind több nyugat-európai ország veszi egyre kevésbé komolyan az EP-t, sőt, a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble egyenesen azt vetette fel, hogy az eurózónának külön parlamentet kellene létrehoznia a tagországok által küldött tagokból.
Ezért aztán nincsenek könnyű helyzetben azok a politikusok, akik az eurointegráció támogatása mellett igyekeznek gyakorlatias érveket felsorakoztatni. Tíz, esetünkben hét évvel a csatlakozás után mintha a nagy európai egyesülés a földrész mindkét felének csalódást okozott volna. A kelet-európai országok számára azonban még így is egy sereg probléma egyetlen megoldási lehetőségét jelenti. Mert egyelőre úgy tűnik, hogy Európa a volt kommunista tábor országai nélkül is boldogul, fordítva azonban már – vagy még? – nem érvényes a képlet.
Ezért aztán nincs más út, mint megpróbálni olyanná alakítani a jövő Európai Unióját, amely nem a nemzeti érdekekkel ellentétben, hanem azokból közösségi érdekeket képezve működik. A vitákból nem kivonulva, hanem érvelve, érdekeinkért kiállva. Hogy ne a mások, hanem a mi Európánkban élhessünk.
Hogy – Cseh Tamással szólva – tíz év múlva ne ez a dal legyen.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!