Hirdetés

Európa számkivetettjei

A nyolcvanas évek kommunista emlékei, az élelmiszersorok •  Fotó: Memorialul Sighet

A nyolcvanas évek kommunista emlékei, az élelmiszersorok

Fotó: Memorialul Sighet

Sütő Éva

2019. november 29., 08:292019. november 29., 08:29

A történelem során nem egyszer bebizonyosodott, hogy a választópolgár, ezen belül egy bizonyos társadalmi kategória mindig eszközként szolgál a hatalom, illetve a politikusok kezében, ha konszolidálni kell valamilyen politikai felállást, vagy menteni kell a már kivívott pozíciót. Így volt ez már az ókori világban is, amikor egy-egy beépített, megbízott hordószónok gerjesztette, uszította a népet, vagy éppen másfelé volt köteles irányítani az elégedetlenség hangját.
Egy bizonyos réteg mindig kéznél volt, ha valamit törvényesíteni kellett a csúcsvezetésben. Szabadon rendelkeztek vele a hadviselések idején, amikor a dinasztiák érdekeiért és fennmaradásáért küldték hadba, felhasználták forradalmak és forgatókönyvek statisztáiként, politikai érdekek kivitelezésére, azaz annyiszor járatták vele a bolondját, ahányszor a hatalom érdeke megkívánta.
Sokan közülünk olyan korszakban születtünk, amikor még egyenlősdit „játszottunk”, sőt volt idő, hogy még hittünk is a jól betanított játékszabályokban. Mire észrevettük, milyen sok a csaló, már javában folyt az össznépi félelemkeltés és a butítás magvetése. A pártkantinok kiváltságait és Istent jól próbálták rejtegetni előlünk, azonban az előbbi kiváltságosaival folyamatosan szembesültünk, a Jóistennel pedig bezárkóztunk a hideg házba számon kérni a mindennapi kenyeret.
Mivel zömében pártkapun kívüliek voltunk, tartalékunk sosem volt, így először a cukor fogyott el a kávénkból, később a kávé is eltűnt a polcról, majd a kenyér, velük együtt a mosoly, az öröm, a lélek melege s a felebarátba vetett bizalom.
És lett helyettük kultúrforradalom keleti módra, derék éljenzések, felvonulások, besúgók, beprogramozott áramszünetek, fűtetlen otthonok, istentelenség, ötéves terv négy és fél év alatt és sok hasonló embertelen hazugság. Miután a fiktív tonna búzát meg a koca nem létező malacait is elszámolták és beírták a rendszerbe, mint létező javakat, elszállt a család betevője a konyháról, az ólból a tyúk, a fészekből a tojás.
Majd egyszer valakik úgy döntöttek, hivatalos arcot sminkelnek egy hatalmi puccsnak és közénk lövettek a hadsereggel. A virággal szelídített fegyvercsöveket azóta sem találjuk, és ugyanazok a besúgók ígérhették továbbra is a legjobb szeleket a vitorlákba. És jöttek mindenféle választások, közvélemény-kutatások, népszámlálások, referendumok, mind-mind a mi „jólétünket szolgálva” egy furcsa, de annál eredetibb demokrácia zászlaja alatt.
A rendszerváltásnak nevezett groteszk vigyor óta már nincs ugyan áramszünet, de sok házból kikötötték a villanyt, üresek a fáskamrák és időnként „tombol” a sertéspestis, a madárinfluenza meg mindenféle állatkórság, hogy holmi láthatatlan kezek helyet biztosítsanak a nyugati hústermékeknek.
Nem szabályozzák a fűtést, de az orbitális számlák miatt ismét fagyoskodunk, nem viszik el a padlásról a termést, az ólból a jószágot, de egy hétköznapi család portáján ezek már amúgy is csak utópiának számítanak, magyarázatra sem szorul, miért.
A barátok, a rokonok évek óta szétszéledtek, munkáért, gazdasági menedékjogért kuncsorognak valahol Nyugat-Európában, és bujdosni kényszerülnek, mert legtöbbjüknek még munkavállalási engedélyük sincs. Itthon pedig napról-napra süllyednek, repedeznek a házfalak, térdre rogynak a deszkakerítések, megadják magukat az enyészetnek a gazdátlanul maradt porták, felveri a gyom a járdát, az árokpartot. Honatyáinknak pedig nincsenek lelkiismereti problémáik, „a globalizáció hozta magával” jelszó alatt nyugodtan hajtják álomra a fejüket. Hisz európai jelenség, nincs mit tenni. Így hát fogyunk a Partiumból, fogyunk a Bánságból, és lassan a székely végvárak is őrizetlen maradnak.
Az erdélyi politikai elit kezében a magyar választó csak amolyan (fogyó)eszköz, még a nagy nemzetpolitika is ezt sejteti néha. A „készlet” még kitart vagy két-három mandátumig, utána úgyis ott a zsíros nyugdíj, utánuk a vízözön. A gyermek sorsa is rendben van, külföldi egyetemen tanul, haza már úgysem jön, a bankszámla kint gyarapszik, gond egy szál se. A többi meg legyen a következő generáció gondja.
Így lettünk Európa kóbor kutyái, így bujdosunk el faluszám és olvadunk vagy halunk bele egy másik választott hazába. Hisz minket, erdélyi magyarokat úgysem kért számon soha senki, semmilyen fórumon.
Ezután sem fog.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés