2016. július 06., 21:352016. július 06., 21:35
Egy régi vicc szerint a házasság olyan emberi kapcsolat, amelybe a kívülállók be szeretnének lépni, a bennlévők pedig kilépnének. Ezt a viccet alighanem a mai Európai Unióról is kitalálhatták volna, amely fennállása óta nem szült annyi elégedetlenséget, frusztrációt és ellenszenvet, mint napjainkban. A megoldatlan problémák szőnyeg alá söprése vagy a központosítási törekvéseket csuklóból levezényelő brüsszeli irányítás jó ideje feszegeti több tagállam tűrőképességét, de a cérna ezúttal a briteknél szakadt el. A voksolás hangja akkora lett, hogy a népszavazás pénteki eredményhirdetése után pillanatok alatt körbejárta a világot. És ez nem véletlen, hiszen az Európai Unió – amely a Föld lakosságának a 7 százalékát és a világ GDP-jének a 30 százalékát adja – az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb földrész államközösségének a közös ügyeit intézi. A kontinens létét övező hatalmas érdeklődés tehát természetes jelenség: a globális pénzügyi és gazdasági világ távoli perifériáin is érzékelhető, ha Londonban, Párizsban, Berlinben vagy Kelet-Európában kisebb-nagyobb gondok vannak. A Brexit viszont valamennyi közül kiemelkedő gonddá vált, amire a kilépéspárti brit politikusokon kívül igazából senki nem számított. Vagy legalábbis a brüsszeli többség úgy tett, mintha ez nem következhetne be.
Ma már tudjuk, hogy a brit szavazók többsége az Európai Unióból történő kilépésre voksolt, és ezzel megjelent a megválaszolásra váró kérdések tömkelege. Amelyre immár napok óta szakértők, politikusok, újságírók vagy éppenséggel a szigetországban Kelet-Európából, így Erdélyből is tömegesen munkát vállaló emberek próbálnak saját megérzésük és tudásuk szerint válaszolgatni.
Ma egy dolog biztos: a bizonytalanság. Merthogy egyetlen európai politikus sem állíthatja, hogy saját országát valamilyen formában nem fogja érinteni a britek kiválása. A történetesen valutában felvett bankkölcsönét törlesztő kelet-európai ember már múlt péntek óta néhány százalékkal többet fizet országa pénznemében az éppen aktuális hitelrészletéért. De sorolhatóak az egyéb negatív következmények is.
A hosszúnak és tekervényesnek ígérkező brit távozás tényénél azonban sokkal fontosabb a szükséges tanulságok levonása. Tanul-e saját hibáiból az Európai Unió? Képes lesz-e azokra a belső reformokra, amelyek hosszabb távon egybe tudják majd tartani a bennmaradó 27 tagállamot?
Néhány kérdés a sok közül, amelyre bizonyossággal ma még nem ismerjük a válaszokat, de amelyek megválaszolása közös európai jövőnk szempontjából egyre sürgetőbb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!