2016. július 06., 21:352016. július 06., 21:35
Egy régi vicc szerint a házasság olyan emberi kapcsolat, amelybe a kívülállók be szeretnének lépni, a bennlévők pedig kilépnének. Ezt a viccet alighanem a mai Európai Unióról is kitalálhatták volna, amely fennállása óta nem szült annyi elégedetlenséget, frusztrációt és ellenszenvet, mint napjainkban. A megoldatlan problémák szőnyeg alá söprése vagy a központosítási törekvéseket csuklóból levezényelő brüsszeli irányítás jó ideje feszegeti több tagállam tűrőképességét, de a cérna ezúttal a briteknél szakadt el. A voksolás hangja akkora lett, hogy a népszavazás pénteki eredményhirdetése után pillanatok alatt körbejárta a világot. És ez nem véletlen, hiszen az Európai Unió – amely a Föld lakosságának a 7 százalékát és a világ GDP-jének a 30 százalékát adja – az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb földrész államközösségének a közös ügyeit intézi. A kontinens létét övező hatalmas érdeklődés tehát természetes jelenség: a globális pénzügyi és gazdasági világ távoli perifériáin is érzékelhető, ha Londonban, Párizsban, Berlinben vagy Kelet-Európában kisebb-nagyobb gondok vannak. A Brexit viszont valamennyi közül kiemelkedő gonddá vált, amire a kilépéspárti brit politikusokon kívül igazából senki nem számított. Vagy legalábbis a brüsszeli többség úgy tett, mintha ez nem következhetne be.
Ma már tudjuk, hogy a brit szavazók többsége az Európai Unióból történő kilépésre voksolt, és ezzel megjelent a megválaszolásra váró kérdések tömkelege. Amelyre immár napok óta szakértők, politikusok, újságírók vagy éppenséggel a szigetországban Kelet-Európából, így Erdélyből is tömegesen munkát vállaló emberek próbálnak saját megérzésük és tudásuk szerint válaszolgatni.
Ma egy dolog biztos: a bizonytalanság. Merthogy egyetlen európai politikus sem állíthatja, hogy saját országát valamilyen formában nem fogja érinteni a britek kiválása. A történetesen valutában felvett bankkölcsönét törlesztő kelet-európai ember már múlt péntek óta néhány százalékkal többet fizet országa pénznemében az éppen aktuális hitelrészletéért. De sorolhatóak az egyéb negatív következmények is.
A hosszúnak és tekervényesnek ígérkező brit távozás tényénél azonban sokkal fontosabb a szükséges tanulságok levonása. Tanul-e saját hibáiból az Európai Unió? Képes lesz-e azokra a belső reformokra, amelyek hosszabb távon egybe tudják majd tartani a bennmaradó 27 tagállamot?
Néhány kérdés a sok közül, amelyre bizonyossággal ma még nem ismerjük a válaszokat, de amelyek megválaszolása közös európai jövőnk szempontjából egyre sürgetőbb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!