2016. július 06., 21:352016. július 06., 21:35
Egy régi vicc szerint a házasság olyan emberi kapcsolat, amelybe a kívülállók be szeretnének lépni, a bennlévők pedig kilépnének. Ezt a viccet alighanem a mai Európai Unióról is kitalálhatták volna, amely fennállása óta nem szült annyi elégedetlenséget, frusztrációt és ellenszenvet, mint napjainkban. A megoldatlan problémák szőnyeg alá söprése vagy a központosítási törekvéseket csuklóból levezényelő brüsszeli irányítás jó ideje feszegeti több tagállam tűrőképességét, de a cérna ezúttal a briteknél szakadt el. A voksolás hangja akkora lett, hogy a népszavazás pénteki eredményhirdetése után pillanatok alatt körbejárta a világot. És ez nem véletlen, hiszen az Európai Unió – amely a Föld lakosságának a 7 százalékát és a világ GDP-jének a 30 százalékát adja – az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb földrész államközösségének a közös ügyeit intézi. A kontinens létét övező hatalmas érdeklődés tehát természetes jelenség: a globális pénzügyi és gazdasági világ távoli perifériáin is érzékelhető, ha Londonban, Párizsban, Berlinben vagy Kelet-Európában kisebb-nagyobb gondok vannak. A Brexit viszont valamennyi közül kiemelkedő gonddá vált, amire a kilépéspárti brit politikusokon kívül igazából senki nem számított. Vagy legalábbis a brüsszeli többség úgy tett, mintha ez nem következhetne be.
Ma már tudjuk, hogy a brit szavazók többsége az Európai Unióból történő kilépésre voksolt, és ezzel megjelent a megválaszolásra váró kérdések tömkelege. Amelyre immár napok óta szakértők, politikusok, újságírók vagy éppenséggel a szigetországban Kelet-Európából, így Erdélyből is tömegesen munkát vállaló emberek próbálnak saját megérzésük és tudásuk szerint válaszolgatni.
Ma egy dolog biztos: a bizonytalanság. Merthogy egyetlen európai politikus sem állíthatja, hogy saját országát valamilyen formában nem fogja érinteni a britek kiválása. A történetesen valutában felvett bankkölcsönét törlesztő kelet-európai ember már múlt péntek óta néhány százalékkal többet fizet országa pénznemében az éppen aktuális hitelrészletéért. De sorolhatóak az egyéb negatív következmények is.
A hosszúnak és tekervényesnek ígérkező brit távozás tényénél azonban sokkal fontosabb a szükséges tanulságok levonása. Tanul-e saját hibáiból az Európai Unió? Képes lesz-e azokra a belső reformokra, amelyek hosszabb távon egybe tudják majd tartani a bennmaradó 27 tagállamot?
Néhány kérdés a sok közül, amelyre bizonyossággal ma még nem ismerjük a válaszokat, de amelyek megválaszolása közös európai jövőnk szempontjából egyre sürgetőbb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!