
2014. június 26., 21:452014. június 26., 21:45
Azt hiszem, ehhez mi már soha nem szokunk hozzá. Hiába a román államhatalom közel százéves homogenizáló igyekezete, és hiába a romániai magyarság kényelmességből, megfelelési vágyból, beolvadási kényszerből, egzisztenciális szempontokból fakadó minden „igyekezete”, bizonyos mérce alá sehogy sem tudunk lesüllyedni. Legalábbis arra látszik utalni az a számomra reprezentatív minta, amelyet nem nagyon szűk környezetem produkál a Băsescu-család ügyének megítélésében.
Aki a magyarság felsőbbrendűségének kifejtésére számítva máris élezni kezdi fajelméletirtó fegyvereit, nyugodtan hátradőlhet. Mert itt nem arról szól a történet, hogy bárki is elítéli vagy épp ellenkezőleg, megbocsátható ballépésnek ítéli az államelnöki família korábbról is ismert alvilági kapcsolatait. Bár akár erről is lehetne szó, hiszen az RMDSZ nevében megnyilvánuló Borbély László szerint nem tenne jót az ország politikai stabilitásának, ha Traian Băsescu lemondana, mentendő az államelnöki porta amúgy is kétes tisztaságát a személyétől igen izzadságszagú erőfeszítések árán is csak nagyon nehezen távol tartható Bercea Mondial-affértől. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint morális felülemelkedést igényel az ügy kezelése.
Itt valaki igen sajátosan értelmezi a moralitás kérdését, incselkedik velünk a kisördög. De kölcsönözzünk inkább történelmi, mondjuk százéves távlatot a témának, ha már épp házhoz jön az első világháború kitöréséhez okot és ürügyet szolgáltató szarajevói merénylet centenáriuma. Egyesek szerint ugyanis a Monarchia széthullásától kezdve a világ morális zülléséig bezárólag minden annak környékén kezdődött. Nyilván ismerős a meglehetősen történelmietlen kérdésfelvetés: mi lett volna, ha a korabeli magyar miniszterelnök, Tisza István kitart eredeti háborúellenes álláspontja mellett? Válasz nincs, csak felmentő célzatú, következményeiben hasonlóképpen bizonyíthatatlan spekulatív magyarázat. Ami tény: a közös minisztertanácsban egyedüli eltérő véleményt képviselő politikus végül engedett a nyomásnak, elfogadta az érvelést, miszerint két rossz döntés közül a háború a kisebbik rossz. Ezzel együtt úgymond morálisan helyes hezitálása is hozzájárult a Monarchia kezdeti esélyeinek elherdálásához.
Traian Băsescunak azonnal le kellene mondania, mondom én, s közben Tiszára gondolok, ha nem köveznek meg érte. Nem utolsósorban azért, mert jó néhányunknak még mindig nem megy a hasonló történetek „emelkedett moralitású” kezelése. Csak normális országban szeretnénk élni. Ami, persze, szóra sem érdemes.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!