
2014. január 31., 22:172014. január 31., 22:17
A sikert általában nem kell magyarázni, a bukás titkára viszont annál többen kíváncsiak. Néha azonban mégsem árt betekinteni jól sikerült kezdeményezés mélyére is, már csak a tanulság kedvéért.
Eltelt lassan egy év, hogy a Kolozsvári Magyar Opera bemutatta a Valahol Európában című musicalt. Ebben nincs semmi rendkívüli, abban viszont már igen, hogy azóta is telt ház előtt játssza a társulat a zenés darabot. Bombasikernek bizonyult a választás, annak ellenére, hogy a musical műfajának Kolozsváron, Erdélyben nincs túlságosan nagy hagyománya. Még akkor sem, ha a múlt században, alig hat-hét évvel a budapesti ősbemutatót követően a Kolozsvári Magyar Színház is előadta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Hihetetlen sikere volt. Aztán, amilyen hirtelen megleptek vele az alkotók, olyan gyorsan le is került a műsorról. Talán az erdélyi magyar társadalom nem volt még megérve rá – bár emlékeim szerint, kis túlzással verekedtek a jegyekért –, talán sokba került a produkció, vagy csak a technikai feltételek nem voltak megfelelőek egy hosszabb sorozathoz. Élőben muzsikáló zenekar játszott a színpadon, a színészek viszonylag kezdetleges mikrofonokba énekeltek, no meg kisebb csoda volt az is, hogy az akkori cenzúra egyáltalán engedélyezte az előadást.
Miközben Magyarországon megszületett a Rockszínház, világhírű musicalek sora került a nagyközönség elé, Európa egyetlen kisebbségi operaháza, a kolozsvári, életben maradásáért küzdött. Lélegeztető gépen pedig nehéz kísérletezni, a jól bevált műfajok – opera és operett – tartották életben az intézményt. Nem csoda, hogy a Csárdáskirálynő ezredik előadásán is telt ház van, de egy balett, vagy ne adj Isten egy kortárs alkotás szinte elriasztja a közönséget. És nem a társulat és az alkotások minőségével volt/van baj. Köztudott, hogy a kolozsvári – és általában az erdélyi magyar – közönség konzervatív, hagyománytisztelő, ami néha az újítás és kísérletezés kárára válhat. Pedig eljött az újítás ideje, nem lehetett az idők végeztéig kizárólag Marica grófnőn és Háry Jánoson tartani a publikumot, bármennyire is szeretjük és tiszteljük a klasszikusokat.
Újító kísérletek történtek: Selmeczi György, Dimény Attila kortárs operái mellett színpadra került például Venczel Péter rockoperája és az Ali Baba című musicalje is. A maguk módján sikeresek voltak – különösen az utóbbinak tapsoltak sokan –, de ez még nem volt az igazi. A szerencsés találkozás az intézmény vezetősége, alkotók és mű között tavaly tavasszal jött létre. A titok nyitja, mint
annyi más siker esetében: a gyerekek. A Valahol Európában szereplőit hosszú és alapos válogatás után választották ki, a felnőtt szereplők pedig mindent beleadtak, hogy sikerre vigyék az előadást, és „felnőjenek” a gyerekek mellé. Az önfeledten táncoló, éneklő, mosolygó vagy dühöngő gyerekek látványa meghatja a felnőtteket, hitet ad, hogy az utánunk jövőkben is van életerő, reményt ad, hogy majd szülőföldjükön kamatoztatják tehetségüket és tudásukat.
A gyerekek nem fásulnak el, nem fáradnak bele az ötödik, tizedik, vagy akárhányadik előadásba sem. Minden alkalommal frissek, előadásról előadásra ügyesebbek, a taps az egekbe röpíti őket. Bennük nincs megalkuvás, önzés, hátsó szándék.
És van a sikernek egy olyan összetevője is, amely felett hajlamosak vagyunk átsiklani: a munka. A letűnt rendszerben annyit szajkózták a munka jelentőségét, hatását az „új emberre”, hogy a mai felnőttek szinte szégyellik kimondani: dolgoznak. Nem arról a fajta munkáról van szó, amit az ember a megélhetéséért végez, hanem arról, amit egy cél érdekében fejt ki. Az előadásban részt vevő gyerekek szeme előtt nem a pénz lebeg, gondolkodásukban még nem szerepel a „megfizetsz és akkor majd elvégzem” képlet. Örömből és mások öröméért játszanak, és talán észre sem veszik, hogy mindeközben maradandót alkotnak. A játék – íme a siker titka – észrevétlenül is komollyá válik.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!