
2014. február 28., 20:142014. február 28., 20:14
Ritka alkalom, amikor a nemzeti oldal is igazat adhat Mesterházy Attila MSZP-vezérnek, a magyar baloldal miniszterelnök-jelöltjének egy kormányt bíráló megjegyzés tárgykörében. Márpedig, ha komolyan vesszük önmagunkat és a valóságot, mi mást tehetünk annak kapcsán, hogy az összefogás jelöltje kampányfogásnak nevezte a belügyminiszter azon gesztusát, amellyel feloldotta Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásával kapcsolatos két nemzetbiztonsági jelentés titkosítását?
A gesztus eleganciájáról persze lehet vitatkozni. Annyi azonban biztos, hogy a másik oldalnak, amely a kampányban többször is magyart magyar ellen uszított, lerománozta a teljes erdélyi magyarságot, manipulált a számokkal – beleértve a közérdekű adatokat is, ami korántsem mellesleg a büntetőtörvénykönyvbe ütközik –, aligha van erkölcsi alapja e gesztus időzítésének kifogásolására. Nem csoda hát, hogy meglehetősen erőtlen a baloldali tiltakozás.
Kimerevítve
Több okból is hatékony és taktikus lépésnek tűnik a kiszivárogtatás kapcsán a beszéd ismételt reflektorfénybe állítása. Balatonőszöd kimerevítve mutatta meg a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség valódi arcát. Maga a miniszterelnök ismerte el, hogy hazudtak reggel, délben és este, trükkök százait vetették be a választási győzelem érdekében. Miután hosszú ideig tartó spontán tiltakozás tört ki a beszéd hatására, 2006. október 23-án a rendőrök erőszakkal kiürítették a Kossuth teret, majd rátámadtak a felvonulókra. Akik addig békések voltak, viszont a minden ok nélkül bevetett könnygázt és erőszakot egy részük hasonló módon „honorálta”. A folytatást ismerjük: arendfenntartó erők tagjai azonosítójel nélkül rátámadtak a békés ünneplőkre is, lovasroham következett meglékelt koponyákkal, kilőtt szemekkel, szadista kéjjel eltört csontokkal. S hogy el ne feledjük: eszméletlenre verték a parlamenti igazolványát felmutató Révész Máriuszt. Hogy kik, azt mindmáig homály fedi, több szemtanú, köztük személyes ismerőseim is állítják, hogy a törvényes előírásoknak több rendben fittyet hányó, azonosíthatatlan brutális alakok közül többen nem beszéltek magyarul. Mindezek után hamis rendőri vallomások alapján gyorsított eljárásban, sorozatban ítélték el első fokon a megverteket és megkínzottakat. A ballib sajtó túlkapásnak titulálta az állami terrorcselekményt, a demokráciáért a rendszerváltás óta főállásban aggódó Sólyom László köztársasági elnök pedighallgatott. A ballib politikum szinte egységesen kiállt Gyurcsány Ferenc mögött, Kuncze Gábor attól sem riadt vissza, hogy cinikusan ironizáljon Révész Máriusz esetén, Demszky Gábor pedig kitüntette a vérontás fő felelősét, Gergényi Pétert. Mindez így együtt: Balatonőszöd.
Fordítva sült el a fegyver
Az ukrajnai zavargások még apropót is szolgáltatnak a tragikus októberi események felelevenítésére, annak dacára, hogy éles különbség van a két eseménysor között. Ukrajnában a tüntetőket bizonyítottan kívülről fizették, nem tudni biztosan, hogy kik lőtték az embereket, összességében pedig nem a fennálló hatalom törvényes vagy törvénytelen volta állt a tüntetések motivációjának középpontjában, hanem az ország geopolitikai orientációja.
Visszatérve a szóban forgó jelentésekre: hiába állítja Bajnai Gordon, hogy ezek a részinformációk eltorzítottak, fehéren feketén kiderül belőlük, amit a jobboldalisággal aligha gyanúsítható Index hírportál is megírt: „az őszödi miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója egy MSZP-s politikus, aki a miniszterelnökkel és a frakcióval egyeztetve szervezte meg [annak] nyilvánosságra hozatalát”. Tehát akármit beszél az eset kapcsán a nem is kissé zavart Gyurcsány kedvenc tévécsatornáján, az ATV-n, aligha tagadhatja, hogy áldását adta a kiszivárogtatásra. Mindemellett érdemes lenne elővenni Gyurcsány Ferenc azon nyilatkozatait, amelyeket médiakörútja során tett, midőn végiglátogatva a legnézettebb, leghallgatottabb tévé- és rádióállomásokat, szemérmetlenül szembehazudta a riportereket és a közvéleményt. Képes volt azt állítani, hogy az emlékezetes beszédben nem az MSZP, hanem az addig „demokráciában” eltelt 16 esztendő hazugságairól beszélt. Nem kellett volna mást tenniük a riportereknek, mint elővenni a beszéd szövegét és felolvasni a vonatkozó passzusokat, melyek egyértelműen tanúsítják, hogy bizony nem az egész politikai elit, hanem az MSZP hazugságairól és trükkjeiről beszélt Gyurcsány. Aki azt hitte, hogy ezzel a beszéddel új lapot nyit, új, másként hangszerelt hazugságkurzust indíthat el, a választók pedig ugyanúgy hitelt adnak majd neki és ünnepelni fogják, mint tették azt párttársai. Hadd idézzük a nárcizmustól nem mentes, saját hangjától megittasuló politikusnak a minap az ATV-ben elmondott szavait: „Nekem ez egy tizenkettő egy tucat beszéd volt. Egy átkozottul jó beszéd, szenvedélyes, túlzó jelzőkkel. Imádták ezt a beszédet, állva tapsolták, rohadt büszkék voltak rám.”
A merész húzás nem jött be. Sőt, a fegyver fordítva sült el. Balatonőszöddel indult az MSZP lejtmenete, amely a Fidesz 2010-es kétharmados győzelmébe torkollott. Az pedig, ahogy a Mesterházy kötelezésével, majd szánalmas mosakodásával, Simon Gábor 240 milliójával, a Paks-ellenes retorika hamisságának lelepleződésével a saját belső feszültségeivel megzavart „baloldal” most reagál, aligha tűnik egy fényes győzelem előszelének. Sokkal inkább egy érdemi mondanivaló és jövőkép nélküli, zsákmányszerzésre szakosodott, külföldről, a globalista főhatalom irányából ukázra váró komprádor csapat vereség előtti vergődésének.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!