
2015. október 25., 20:322015. október 25., 20:32
2015. október 28., 20:392015. október 28., 20:39
Gyermekkoromban lakott a szomszédunkban egy hóstáti asszony, akitől, amióta az eszemet tudom, kerti paradicsomot, uborkát és gyökérzöldséget vásároltunk. A paradicsom biztosan megmaradt emlékezetemben, mert ahányszor üzleti zöldséget eszem, mindig belém villan az egykori zamatos kolozsvári földészportéka íze, amihez foghatót bizony, azóta sem kóstoltam. Hiába keresem az ízetlen török árutól hemzsegő kolozsvári piacon az egykori hóstáti paradicsomot, mert ha még akad is régi vágású termelő, zöldségeik már nem a régiek.
Sok minden jóvátehetetlenül megváltozott körülöttünk. Aki ebbe nem nyugszik bele, azt csodabogárnak nézi a világ. Ha sikeréhez drukkol is, nem hisz benne. Erdélyben ugyanis se szeri, se száma azoknak a helyi kezdeményezéseknek, amelyek hagyományos zöldséget, gyümölcsöt, különböző élelmiszer-ipari termékeket próbálnak a figyelem középpontjába emelni. Úgy tűnik, a civil kurázsi, a jó szándék ehhez túl kevés. A sikerhez valami más is hiányzik, így aztán a helyi közösség megmentésére kitalált hagyományőrzés elakad, a köré épített álmok hamar szertefoszlanak.
Most hirtelen a székely pityókára gondolok, amelynek huszonöt éves története ma sem kecsegtet sok jóval. E sorba illenek az Alsó-Nyárádmentén húzódó Murokország vagy a Torda környéki Aranyosszék egykoron híres gyökérzöldségei, a szatmári eper, a perecsenyi hagyma vagy a szintén szilágysági szilvapálinka. És természetesen a gyergyógyárhegyi vékony levelű káposzta.
Ha valaki számba venné a pótolhatatlannak hitt erdélyi ízeinket, elképedve tapasztalná, hogy e százezer négyzetkilométernyi régióban egymást érik a nagy múltú, csodás termékek, amiről jobb helyen könyvtárnyi szakirodalom szólna, nálunk viszont ezeket alig ismerik. Lelkes lokálpatrióták próbálnak köréjük álmokat szőni, de a gyökeresen megváltozott vásárlói szokások miatt erről a nagyáruházak vásárlóközönsége mit sem tud.
Nagymama kedvenc termékének „forradalmasító” piackutatásra, szövetkezésre, közös értékesítésre lenne szüksége, de erre már a lelkesedésből nem futja. Pedig a mezőgazdaság és kereskedelem ma már köszönő viszonyban sincs azzal, amit még húsz éve ismertünk. A magányos farkasoknak egyre kevesebb lapot osztanak, a közös munkától, az összefogástól rettegő erdélyi termelő meg kétségbeesetten nézi, miért fogy hatalmas mennyiségben az ő termékeinél összehasonlíthatatlanul gyengébb minőségű zöldség a nagyáruházak polcairól.
Az újrakezdéshez legalább egy aranyigazságot kéne megtanulni: eladni tudni kell.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!