2016. augusztus 03., 20:122016. augusztus 03., 20:12
Hol vannak már azok az idők, amikor Németországban, a hatvanas években az egymilliomodik vendégmunkásnak díszes motorbiciklit adott ajándékba a szövetségi kormány? A fél évszázaddal korábbi történet mégis azt bizonyítja, nincs új a nap alatt. Aki manapság értelmezni pórbálja Angela Merkel és a német kormány migránspolitikáját, annak érdemes visszakeresnie a korabeli német–török megállapodásokat. Többek között azt az 1961-ben kötött bilaterális szerződést, amelynek értelmében tömegesen toborozták a szakképzett és egészséges török vendégmunkásokat előbb kétéves, majd ötéves időtartamra.Mire a német kormány észbe kapott, a szabályozás már mit sem ért, hiszen a törökök többsége nem akart hazatérni szülőhazájába. De nemcsak a török vendégmunkás maradt, hanem családegyesítés címén hozta feleségét, gyerekeit, testvéreit, esetleg szüleit, vagy fiatalemberként eleve otthonról választott magának feleséget.
A rotációs elven elképzelt török munkavállalásból hetven százalékban, Németországban letelepedett, milliós nagyságrendű török közösség lett. A kész tények elé állított bonni kabinet 1983-ban fogadta el az úgynevezett „hazatérési prémiumról” szóló törvényt, amelynek értelmében a bonni kormány jelentős pénzsegélyben részesítette a hazatérés mellett döntő török családokat. A jogszabály hatására ugyan mintegy négyszázezren telepedtek haza, de ez a szám messze alulmaradt a német elképzelésektől.
A nyolcvanas évek Németországában már tombolt a multikulti. A politikailag korrekt beszéd jegyében szociológusok és más szakemberek egész hada kutatta a német ember számára nehezen felfogható valóságot, hogy a németországi jólétbe csöppent közel-keleti vendégmunkások milliói miért nem lesznek olyanok, mint ők, miért akad el integrálásuk, miért jelentenek növekvő szociális és bűnügyi gondokat a befogadó ország számára. De ekkor már késő volt. Németország a nyolcvanas évekre bevezette Törökországgal szemben a vízumkényszert, és lezárta a határait az újabb bevándorlók előtt. Gazdaságélénkítő hatásai ellenére a hatvanas évekbeli török vendégmunkás-toborzó balul sült el, az ország mintegy hárommilliós török kisebbséggel ébredt fel, amely új gondok tömkelegét zúdította a bonni kormányzatra.
A történelem ismétli önmagát. Angela Merkel úgy gondolta, hogy az elődeinek sok gondot okozó „vendégmunkásimportot” újra lehet kezdeni, ezúttal évi kétmilliós tételekben. De most már egész Európát bele akarja kényszeríteni a felelőtlen játékba. Kérdés, hogy lesz-e európai összefogás, amely megálljt parancsolhat a német, francia és más nyugat-európai országok ámokfutásának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!