2016. augusztus 03., 20:122016. augusztus 03., 20:12
Hol vannak már azok az idők, amikor Németországban, a hatvanas években az egymilliomodik vendégmunkásnak díszes motorbiciklit adott ajándékba a szövetségi kormány? A fél évszázaddal korábbi történet mégis azt bizonyítja, nincs új a nap alatt. Aki manapság értelmezni pórbálja Angela Merkel és a német kormány migránspolitikáját, annak érdemes visszakeresnie a korabeli német–török megállapodásokat. Többek között azt az 1961-ben kötött bilaterális szerződést, amelynek értelmében tömegesen toborozták a szakképzett és egészséges török vendégmunkásokat előbb kétéves, majd ötéves időtartamra.Mire a német kormány észbe kapott, a szabályozás már mit sem ért, hiszen a törökök többsége nem akart hazatérni szülőhazájába. De nemcsak a török vendégmunkás maradt, hanem családegyesítés címén hozta feleségét, gyerekeit, testvéreit, esetleg szüleit, vagy fiatalemberként eleve otthonról választott magának feleséget.
A rotációs elven elképzelt török munkavállalásból hetven százalékban, Németországban letelepedett, milliós nagyságrendű török közösség lett. A kész tények elé állított bonni kabinet 1983-ban fogadta el az úgynevezett „hazatérési prémiumról” szóló törvényt, amelynek értelmében a bonni kormány jelentős pénzsegélyben részesítette a hazatérés mellett döntő török családokat. A jogszabály hatására ugyan mintegy négyszázezren telepedtek haza, de ez a szám messze alulmaradt a német elképzelésektől.
A nyolcvanas évek Németországában már tombolt a multikulti. A politikailag korrekt beszéd jegyében szociológusok és más szakemberek egész hada kutatta a német ember számára nehezen felfogható valóságot, hogy a németországi jólétbe csöppent közel-keleti vendégmunkások milliói miért nem lesznek olyanok, mint ők, miért akad el integrálásuk, miért jelentenek növekvő szociális és bűnügyi gondokat a befogadó ország számára. De ekkor már késő volt. Németország a nyolcvanas évekre bevezette Törökországgal szemben a vízumkényszert, és lezárta a határait az újabb bevándorlók előtt. Gazdaságélénkítő hatásai ellenére a hatvanas évekbeli török vendégmunkás-toborzó balul sült el, az ország mintegy hárommilliós török kisebbséggel ébredt fel, amely új gondok tömkelegét zúdította a bonni kormányzatra.
A történelem ismétli önmagát. Angela Merkel úgy gondolta, hogy az elődeinek sok gondot okozó „vendégmunkásimportot” újra lehet kezdeni, ezúttal évi kétmilliós tételekben. De most már egész Európát bele akarja kényszeríteni a felelőtlen játékba. Kérdés, hogy lesz-e európai összefogás, amely megálljt parancsolhat a német, francia és más nyugat-európai országok ámokfutásának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!