2016. augusztus 03., 20:122016. augusztus 03., 20:12
Hol vannak már azok az idők, amikor Németországban, a hatvanas években az egymilliomodik vendégmunkásnak díszes motorbiciklit adott ajándékba a szövetségi kormány? A fél évszázaddal korábbi történet mégis azt bizonyítja, nincs új a nap alatt. Aki manapság értelmezni pórbálja Angela Merkel és a német kormány migránspolitikáját, annak érdemes visszakeresnie a korabeli német–török megállapodásokat. Többek között azt az 1961-ben kötött bilaterális szerződést, amelynek értelmében tömegesen toborozták a szakképzett és egészséges török vendégmunkásokat előbb kétéves, majd ötéves időtartamra.Mire a német kormány észbe kapott, a szabályozás már mit sem ért, hiszen a törökök többsége nem akart hazatérni szülőhazájába. De nemcsak a török vendégmunkás maradt, hanem családegyesítés címén hozta feleségét, gyerekeit, testvéreit, esetleg szüleit, vagy fiatalemberként eleve otthonról választott magának feleséget.
A rotációs elven elképzelt török munkavállalásból hetven százalékban, Németországban letelepedett, milliós nagyságrendű török közösség lett. A kész tények elé állított bonni kabinet 1983-ban fogadta el az úgynevezett „hazatérési prémiumról” szóló törvényt, amelynek értelmében a bonni kormány jelentős pénzsegélyben részesítette a hazatérés mellett döntő török családokat. A jogszabály hatására ugyan mintegy négyszázezren telepedtek haza, de ez a szám messze alulmaradt a német elképzelésektől.
A nyolcvanas évek Németországában már tombolt a multikulti. A politikailag korrekt beszéd jegyében szociológusok és más szakemberek egész hada kutatta a német ember számára nehezen felfogható valóságot, hogy a németországi jólétbe csöppent közel-keleti vendégmunkások milliói miért nem lesznek olyanok, mint ők, miért akad el integrálásuk, miért jelentenek növekvő szociális és bűnügyi gondokat a befogadó ország számára. De ekkor már késő volt. Németország a nyolcvanas évekre bevezette Törökországgal szemben a vízumkényszert, és lezárta a határait az újabb bevándorlók előtt. Gazdaságélénkítő hatásai ellenére a hatvanas évekbeli török vendégmunkás-toborzó balul sült el, az ország mintegy hárommilliós török kisebbséggel ébredt fel, amely új gondok tömkelegét zúdította a bonni kormányzatra.
A történelem ismétli önmagát. Angela Merkel úgy gondolta, hogy az elődeinek sok gondot okozó „vendégmunkásimportot” újra lehet kezdeni, ezúttal évi kétmilliós tételekben. De most már egész Európát bele akarja kényszeríteni a felelőtlen játékba. Kérdés, hogy lesz-e európai összefogás, amely megálljt parancsolhat a német, francia és más nyugat-európai országok ámokfutásának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!