Az Európai Unióban eladott műanyagpalackok mintegy fele kerül újrahasznosításra, a másik fele kikerül a természetbe
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
2020. január 31., 08:122020. január 31., 08:12
A világhálón keringő mémek néha rendkívül hatásosak, mert néhány szóban megragadják a lényeget. Ezek közül az egyik legfrappánsabb, amely villanófényben mutatja be a magukat liberálisnak mondó emberek gondolkodásának sajátosságait, az a miniképregény, amelyben két fiatal beszélget. Az első képen a fiú azt mondja a lánynak: gyűlöli a zsidókat és a homoszexuálisokat, a nőket pedig alsóbbrendű lényeknek tekinti. Erre a lány reakciója: „te biztosan szélsőséges náci vagy, és a szélsőjobbra szavazol”. Mire a fiú válasza: „én muzulmán vagyok és a zöldekre szavazok. Amit pedig imént mondtam, azt a vallásom diktálja”. Erre a lány így reagál: „bocsáss meg, nem akartalak megbántani. Remélem, nem gondolsz iszlamofóbnak”.
E kis képregény jól körülírja a mai európai helyzetet:
Akik azért küzdenek, hogy már az óvodásokat is tévtanokkal fertőzzék, miszerint a homoszexuális kapcsolat minden szempontból egyenértékű a heteroszexuális kapcsolattal. Szintén ők azok, akik „meetooznak” és a női jogok legharsányabb képviselői.
De ez legyen az ő bajuk. A miénk az, hogy ez az egyre kevésbé rejtett hatalmi központ elképesztő médiaerővel és politikai befolyással rendelkezik, miközben anyagi erőforrásai lényegében korlátlanok. E hatalmi konglomerátum képviselőinek szándékairól, célrendszeréről és a politikai porondon látható szereplőkkel való kapcsolatáról magyar nyelven Bogár László professzor írt a legtöbbet és a legnagyobb lényeglátással. Bogár már a kilencvenes években rámutatott: a társadalomtudományok, közöttük a politológia, 18–19. századi fogalmakkal próbálnak leírni jellegzetesen 20., és mára már 21. századi jelenségeket. Rámutatott arra is, hogy a magát baloldalnak nevező politikai tábor miként tabusít problémákat, miként alkalmazza hermeneutikai (értelmezéstani) hatalmát ellenünkben, és miként akadályozza meg azt, hogy a magunk számára megfogalmazzuk sorskérdéseinket, és azokról érdemi vitát folytassunk. Bogár jól körülírja, miként jelölik ki a kimondhatóság határait, s miként lesz egy közéleti szereplő vagy akár tudós szalonképtelen, ha azokat átlépi. A kilencvenes évek közepén Bogár az államadósságot hozta fel példának: erről a ballib kánon szerint csak egyféleképpen lehetett beszélni, jó adósként. Aki az államadóssággal kapcsolatban akárcsak adósságátütemezést emlegetett, azt egyből hírbe hozták minden alap nélkül a szélsőjobbal.
A klasszikus ideológiák nagy része lényegében kiürült, mondanivaló nélkül maradt már a 20. század második felében. Elsőként a liberalizmus, amelynek fő célkitűzéseit a második világháború után alkotmányszinten rögzítették Nyugat-Európa államainak többségében. A liberalizmus képviselői a devianciák irányában keresték a kiutat, a bűnözők, a kábítószeresek, homoszexuálisok s egyéb kisebbségek jogainak agresszív, túlhajtott, nem ritkán a józan észbe ütköző védelmével és a nem létező fasizmus elleni harccal.
De kiürült a szociáldemokrata-szocialista ideológia is, hiszen a jóléti kapitalista állam ezeket is lényegében feleslegessé tette. Az érintett politikai szervezetek – megmaradva az ideológiai baloldalon – jó kapcsolódással bírtak a liberalizmus irányába: a hagyomány-, a nemzet-, a keresztény- és a vidékellenesség talaján a politikai zsákmányszerzés lett a céljuk.
A konzervativizmus válsága elsősorban külső okokra vezethető vissza. Leginkább arra, hogy a baloldal jelentős túlsúlyba került a médiában, az egyetemeken s általában a tudomány terén, illetve ezzel összefüggésben a közvélemény-formáló értelmiség körében. Emiatt
A szelet a globalista baloldal fújja, erősebben, mint valaha. Elég megnézni, mi zajlik az Európai Néppártban. Látványos, hogy épp azok akarják a Fideszt kizárni e szövetségből, akik bevándorláspártiak, akik állandóan balra tekintgetnek és a fősodratú médiától várják a jó pontokat.
Érthető, hogy ebben az egyetemes eszmei válságban a globális háttérhatalom szereplői fontosnak látták újracsomagolni politikai termékeiket. Jó érzékkel a zöldnek nevezett program, a környezetvédelem felé fordultak, hiszen ez valóban súlyos, megoldatlan kérdés, amely sötét árnyékot vet az emberiség jövőjére. Ha mai ütemben zajlik a Föld elárasztása le nem bomló, illetve rendkívül lassan lebomló szeméttel, akkor ki lehet számolni, hogy bolygónk mikorra válik élhetetlenné. Ez csak egy része a súlyos környezetszennyeződésnek, amellyel jóval kevesebbet foglalkoznak, mint a tudósok bizonyos hányada által humbugnak tartott széndioxid-problémával. A konzervatív oldal is rácsaphatott volna a témára, de nem tette. Vannak persze üdítő kivételek, mint épp a háttérhatalom zsoldosai által európai szinten körbeugatott
Fidesz, amelynek elnöke, Orbán Viktor az idei első kormányinfón részletesen foglalkozott a klímakérdéssel és konkrét programot is bemutatott.
A zöld pártoknak hatalmas felhajtóerőt ad a média által létrehozott klímahisztéria, amelyet minden eszközzel nyomatnak, még egy fiatal sztárvezért is kitaláltak erre Greta Thunberg személyében. S hiába tudható, ki hozott létre Thunbergből profi PR-szakemberként közszereplőt (Ingmar Rentzhog a neve egyébként), hiába lóg ki lóláb: az emberek jelentős része beveszi a maszlagot. És e kívülről irányított, kihasznált, szerencsétlen, beteg kislányt önálló entitásként kezeli. Miközben Gretát ugyanaz az erőközpont mozgatja, amely nem mellesleg a legfőbb felelőse a környezetszennyezésnek.
Mert létezik-e perverzebb annál, minthogy az évezredes hagyományt megszakítva a gazdákat olyan génmanipulált vetőmaggal lássák el, amely képtelen a szaporodásra, így a termelőknek következő évben is e céghez kell fordulniuk vetőmagért?
A zöld politikai mozgalmakról és pártokról már Ceaușescu idején tudtuk, hogy olyanok, mint a görögdinnye: kívül zöldek, belül vörösek. Mindez azóta sem változott. A zöld mozgalmak a legnagyobb politikai szemfényvesztők, a remény profitéhes vámszedői, akik élhető környezetet ígérnek, miközben konkrét tevékenységük Európa tönkretételének irányába mutat. Pozícióba kerülésük tervezett, háttérből irányított, térfoglalásuk pedig a legaggasztóbb jelenségek közé tartozik.
A nemzeti keresztény erők egyet tehetnek. Azt, amit a Fidesz is: a demagóg jelszavakkal szemben hiteles, konkrétumokon alapuló programot állíthatnak, és a baloldalnak való megfelelési igyekezet helyett a saját értékek hangsúlyos képviseletét nyújthatják. A bevándorlás támogatása helyett ugyanakkor családvédelmi rendszert vezethetnek be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!