2013. augusztus 17., 14:002013. augusztus 17., 14:00
Nem is olyan régen volt, hogy Csáky Zoltán felkerekedett Duna Televíziós stábjával, és filmet forgatott Erdélyben Hagymakupolás honfoglalás címmel. Szomorú dolgokra hívta fel a figyelmet a kétórás film: a román nemzetállam „őshonos” lakosai a kommunizmus bukása óta is töretlenül terjeszkednek, szűz földeket vesznek birtokukba, kitűzik szimbólumaikat, templomokat, kolostorokat építenek olyan vidékeken, ahol ők maguk olyan ritkák, mint a fehér holló. Akkoriban talán sokan gondolhatták úgy, hogy a stáb egy befejezéséhez közeledő folyamatot mutatott be, hiszen mégiscsak Európához kívánt csatlakozni az ország, és a templomépítésnél valamivel lényegesebb értékeket kellett volna felmutatni a világ előtt.
Ám a modern kori „honfoglalás” igazából csak akkor kezdődött…
A diktátor hagyományait követve – ezúttal nem olyan látványosan, de hasonlóan lényegre törően – elhintik magvaikat ott, ahol mesékből szőtt történelmük sem tudta kimutatni egykori és jelenlegi dominanciájukat. Miután a tömbben élő magyarok körében kevesebb eséllyel tudnak terjeszkedni, célba vették a szórványvidéket. Egyre merészebben tiporják földbe a kisebbségben élők jogait, naponta éreztetik velünk, hogy megtűrt, másodrendű állampolgárai vagyunk a román nemzetállamnak.
A Székelyföld közigazgatási beolvasztására tett törekvés tagadhatatlan, a világ szeme előtt zajlik. A felszín alatt azonban olyan, a nemzetállam kiteljesítését célzó veszélyes kísérletek zajlanak, amelyek sem a közbeszédben, sem a sajtóban nem kapnak megfelelő nyilvánosságot. Szomorúan és megdöbbenve kell tudomásul vennünk, hogy többek között Torockó „leigázása” van készülőben. ASzékelykő árnyékában, az amúgy is tenyérnyi parkban – gyermekek játszóterén, öregek pihenőhelyén – néhány éve ortodox templom „sarjadt ki” a földből. Természetesen az egy tucatot alig meghaladó létszámú torockói román legnagyobb örömére és elismerésére. A községtől alig kőhajításnyira két kolostort is felhúzott az ortodox egyház, az egyiket apácák, a másikat szerzetesek lakják. Kiépülőben tehát a román végvár, amelynek célja a színtiszta magyar torockói közösség homogenizálása.
A Székelyföld mellett – jogosan – sokan kiállnak, hallatják hangjukat. Milyen sors vár azonban erre a vidékre? Mi lesz a szórványban élő magyarsággal?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!