A megtisztulás időszaka, avagy a járvány jótékony hatásai

Örülnénk, ha minél hamarabb véget érne a vírusjárvány okozta rémálom. De jó lenne, ha tanulnánk is belőle, hogy jövőbeli életünk másként alakuljon. Társadalmi síkon vajon milyen változást hozhat az emberek életében ez a kórság, illetve milyen pozitív hatással lehet pusztuló környezetünkre a vírusveszedelem?
A szabályok és tilalmak ellenére az ember társas lény marad, így „passzussal” a zsebében is szót vált embertársaival, ismerőseivel az utcán, akik megosztják egymással észrevételeiket. Akadnak olyanok, akik több okból is egyelőre nem fájlalják e rendhagyó állapotot. Mint mondják, januártól már stresszelte őket a közelgő helyhatósági és parlamenti választások hihetetlenül mély szintre süllyedő kampánya. Van tehát, aki annak örül, hogy ez a négyévente ismétlődő cirkusz kitolódik. A politikumnak ugyanis fogalma sincs arról, mennyire fel tudja forgatni az emberek életét az örökös acsarkodás, a politikai szenny, amit hetekig kénytelenek hallgatni.
A politikai színterek elmaradó csatározásain túl szintén jó hír a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkenése. Olyan világvárosok is akadnak, ahol 50 százalékkal lélegezhetőbb a levegő. Szakemberek szerint a városok felett legalább 8–10 százalékkal kisebb a szén-dioxid légköri koncentrációja, de a metán esetében is csökkenés tapasztalható. Február első két hetében Kínában 25 százalékkal csökkent a légszennyezés és az energiafelhasználás, így esély van rá, hogy az ázsiai ország éves szén-dioxid-kibocsátása néhány százalékkal visszaesik.
A mutatók szerint tehát a gépkocsik használatának visszaszorítása jelentős környezeti hatással bír. A környezetre azonban nemcsak ennek van pozitív hatása, hanem az ipari termelés átmeneti csökkenésének is, ami inkább a nagyobb ipari területeken látványos – Kínában, Indiában, Észak-Olaszországban. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy ez átmeneti állapot. A szakemberek szerint, ha minden visszatér a régi kerékvágásba, még rosszabb lehet, mint amilyen pár hónappal ezelőtt volt. A cégeknek nem lesz pénzük környezetkímélő módszerekre, inkább a gazdaság gyors helyreállítására fognak törekedni.
Egyelőre azonban a természet fellélegzett, és fantasztikus átalakulásokon megy át. Máris kezdenek begyógyulni a bolygó sebei. Az ablakból figyelve – még ha kis jelekből is – tisztán kivehető, ahogy a Föld újra magára talál. Kínában például láthatóvá vált a horizont, amelyet időtlen idők óta füst takart. Több várost olyan szmog fedett, hogy az emberek maszkban jártak-keltek, ma viszont tiszta levegő fogadja az utcán közlekedőket.
De jó hírek érkeznek Európából is. A természet feléledése reményt kelt az emberekben az élet és a jövő iránt. Olaszország partjainál a delfinek visszavették a tengert, és az elhagyott kikötők csendjében a rakparthoz úsztak.
A csend, amely átfogja a Földet, az élővilágra is kihat. A zajszennyezést mérő ügynökségek által közzétett zajtérképek hetek óta a decibelek zuhanását mutatják. Különösen szembeötlő a zajcsökkenés a nemzetközi repülőterek térségében, mivel a legtöbb járatot leállították. Ugyanez figyelhető meg az autópályák mentén és az éjszakai klubokkal teleszórt körzetekben, ahol a szórakozóhelyek kénytelenek voltak lehúzni a redőnyt. A zajtérképek szerint a nyugati városok központjában a zajszint jelenleg akkora, mint általában egy külvárosi zöldövezetben. Egy hét alatt sok helyen 90 százalékkal csökkent a zajszennyezés.
Fontos tehát, hogy számba vegyük eleink örökségét. Nincs hely a világon, ahol a Földet ne tisztelték volna anyaként őseink. A megszemélyesítés kézenfekvő, hiszen a föld adja az életet: befogadja a magot, életre kelti, megszüli, saját magából táplálja, neveli, óvja. Elődeink tudták: mindannyian e jelképes anyának a gyermekei vagyunk. A régi időkben az emberek szertartásokkal, áldozatokkal igyekeztek a föld szellemét megnyerni, hogy megfoganjon a mag, bőséges legyen a termés, szaporodjon az erdőkben a vad, a vizekben a hal. Őseinknek az élet volt a legfőbb érték.