
A magyar komány támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit
Fotó: Gömör Tamás/írdalá.hu
Az erdelyinaplo.ro felületen december 18-án jelent meg a Brüsszel nem tud mit kezdeni az autonómiákkal című interjú, amelyben többek között a székely autonómia kérdéséről is szó esett. Azért ragadtam tollat, hogy a téma kapcsán az Erdélyi Napló olvasói minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak.
2021. január 09., 09:072021. január 09., 09:07
2021. január 09., 09:222021. január 09., 09:22
Elöljáróban tisztáznunk kell két fontos fogalmat: az autonómiát és a függetlenséget. Az autonómia egy közösség legmagasabb önrendelkezési formája egy országon belül. Az állítás miszerint az autonómia állam az államban állapotot eredményez, nem állja meg a helyét, mert az autonóm terület vezető szerveinek rendelkezéseit a többségi állam alkotmánybírósága felügyeli. Mi több, szükséges világossá tenni, hogy létrejöttének alapja a jogszabályban rögzített megállapodás a többség és nemzeti kisebbség között.
A katalán nép egy anyaországgal nem rendelkező önálló népként folytatja függetlenségi törekvéseit. Mint ilyen, az összemosás akár hátrányos is lehet a székely önigazgatás kérdésével, hiszen ez utóbbi soha nem célzott semminemű elszakadást. Egy jól működő autonómia ugyanis nem az elszakadás előszobája, hanem a gazdasági fejlődés, a stabilitás záloga.
A volt szocialista tömb országaiban valóban két autonóm terület működik: Moldáviában a gagauz és Szerbiában a vajdasági autonóm tartomány. E két példát az elmúlt évtizedben e sorok írója számtalanszor említette írásaiban, megnyilatkozásaiban.
A gagauz autonómia jogalapja egy 1994-ben született törvény, amelynek van egy kitétele: „ha a Moldáv Köztársaság, mint független állam jogállásában változás következne be, Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezéshez”. Ennyiben a Székelyföldi autonómiakérdését is e példa kedvezőtlen megvilágításba helyezheti.
Az idézett interjúban ezzel együtt elhangzott kérdés, miszerint mit tenne a gagauz autonómiával a román állam, amennyiben Moldáviával egyesül, már néhány évvel ezelőtt többször is elhangzott a román parlamentben Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából. Választ egyszer sem kapott.
hogy Brüsszel is nagyobb figyelmet fordítson az unió lakosságának 10 százalékát meghaladó létszámú őshonos nemzeti kisebbségeire. Ennek jegyében e sorok írója Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal, volt házelnökkel kidolgozta A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című javaslatát, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy kiadványában jelentetett meg, és megtalálható a https://bgazrt/kiadványok honlapon.
Röviden kiemelem azt az öt alapelvet, amelynek európai szintű szabállyá emelését javasoljuk:
Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, nem szükségszerűen azonos azzal.
A nemzeti kisebbségvédelem fundamentuma az identitáshoz való jog elismerése.
Az egyéni és a kollektív jogok elismerése is szükséges az identitás védelmének megvalósításához.
Egy állam területén elő nemzeti kisebbségek az adott állam alapszabályában elismert államalkotó tényezői.
Nem tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek más uniós országban ne volnának már gyakorlatban.
A magyar kormány a romániai magyar közösség akaratának és elképzeléseinek megfelelve mindent megtesz mind európai, mind szomszédságpolitikai szinten az önigazgatás kérdésének napirenden tartásáért, a szülőföldön való maradás, boldogulás és gyarapodás érdekében.
Kalmár Ferenc
A szerző rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőre
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!