
A magyar komány támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit
Fotó: Gömör Tamás/írdalá.hu
Az erdelyinaplo.ro felületen december 18-án jelent meg a Brüsszel nem tud mit kezdeni az autonómiákkal című interjú, amelyben többek között a székely autonómia kérdéséről is szó esett. Azért ragadtam tollat, hogy a téma kapcsán az Erdélyi Napló olvasói minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak.
2021. január 09., 09:072021. január 09., 09:07
2021. január 09., 09:222021. január 09., 09:22
Elöljáróban tisztáznunk kell két fontos fogalmat: az autonómiát és a függetlenséget. Az autonómia egy közösség legmagasabb önrendelkezési formája egy országon belül. Az állítás miszerint az autonómia állam az államban állapotot eredményez, nem állja meg a helyét, mert az autonóm terület vezető szerveinek rendelkezéseit a többségi állam alkotmánybírósága felügyeli. Mi több, szükséges világossá tenni, hogy létrejöttének alapja a jogszabályban rögzített megállapodás a többség és nemzeti kisebbség között.
A katalán nép egy anyaországgal nem rendelkező önálló népként folytatja függetlenségi törekvéseit. Mint ilyen, az összemosás akár hátrányos is lehet a székely önigazgatás kérdésével, hiszen ez utóbbi soha nem célzott semminemű elszakadást. Egy jól működő autonómia ugyanis nem az elszakadás előszobája, hanem a gazdasági fejlődés, a stabilitás záloga.
A volt szocialista tömb országaiban valóban két autonóm terület működik: Moldáviában a gagauz és Szerbiában a vajdasági autonóm tartomány. E két példát az elmúlt évtizedben e sorok írója számtalanszor említette írásaiban, megnyilatkozásaiban.
A gagauz autonómia jogalapja egy 1994-ben született törvény, amelynek van egy kitétele: „ha a Moldáv Köztársaság, mint független állam jogállásában változás következne be, Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezéshez”. Ennyiben a Székelyföldi autonómiakérdését is e példa kedvezőtlen megvilágításba helyezheti.
Az idézett interjúban ezzel együtt elhangzott kérdés, miszerint mit tenne a gagauz autonómiával a román állam, amennyiben Moldáviával egyesül, már néhány évvel ezelőtt többször is elhangzott a román parlamentben Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából. Választ egyszer sem kapott.
hogy Brüsszel is nagyobb figyelmet fordítson az unió lakosságának 10 százalékát meghaladó létszámú őshonos nemzeti kisebbségeire. Ennek jegyében e sorok írója Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal, volt házelnökkel kidolgozta A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című javaslatát, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy kiadványában jelentetett meg, és megtalálható a https://bgazrt/kiadványok honlapon.
Röviden kiemelem azt az öt alapelvet, amelynek európai szintű szabállyá emelését javasoljuk:
Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, nem szükségszerűen azonos azzal.
A nemzeti kisebbségvédelem fundamentuma az identitáshoz való jog elismerése.
Az egyéni és a kollektív jogok elismerése is szükséges az identitás védelmének megvalósításához.
Egy állam területén elő nemzeti kisebbségek az adott állam alapszabályában elismert államalkotó tényezői.
Nem tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek más uniós országban ne volnának már gyakorlatban.
A magyar kormány a romániai magyar közösség akaratának és elképzeléseinek megfelelve mindent megtesz mind európai, mind szomszédságpolitikai szinten az önigazgatás kérdésének napirenden tartásáért, a szülőföldön való maradás, boldogulás és gyarapodás érdekében.
Kalmár Ferenc
A szerző rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőre
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!