
A magyar komány támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit
Fotó: Gömör Tamás/írdalá.hu
Az erdelyinaplo.ro felületen december 18-án jelent meg a Brüsszel nem tud mit kezdeni az autonómiákkal című interjú, amelyben többek között a székely autonómia kérdéséről is szó esett. Azért ragadtam tollat, hogy a téma kapcsán az Erdélyi Napló olvasói minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak.
2021. január 09., 09:072021. január 09., 09:07
2021. január 09., 09:222021. január 09., 09:22
Elöljáróban tisztáznunk kell két fontos fogalmat: az autonómiát és a függetlenséget. Az autonómia egy közösség legmagasabb önrendelkezési formája egy országon belül. Az állítás miszerint az autonómia állam az államban állapotot eredményez, nem állja meg a helyét, mert az autonóm terület vezető szerveinek rendelkezéseit a többségi állam alkotmánybírósága felügyeli. Mi több, szükséges világossá tenni, hogy létrejöttének alapja a jogszabályban rögzített megállapodás a többség és nemzeti kisebbség között.
A katalán nép egy anyaországgal nem rendelkező önálló népként folytatja függetlenségi törekvéseit. Mint ilyen, az összemosás akár hátrányos is lehet a székely önigazgatás kérdésével, hiszen ez utóbbi soha nem célzott semminemű elszakadást. Egy jól működő autonómia ugyanis nem az elszakadás előszobája, hanem a gazdasági fejlődés, a stabilitás záloga.
A volt szocialista tömb országaiban valóban két autonóm terület működik: Moldáviában a gagauz és Szerbiában a vajdasági autonóm tartomány. E két példát az elmúlt évtizedben e sorok írója számtalanszor említette írásaiban, megnyilatkozásaiban.
A gagauz autonómia jogalapja egy 1994-ben született törvény, amelynek van egy kitétele: „ha a Moldáv Köztársaság, mint független állam jogállásában változás következne be, Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezéshez”. Ennyiben a Székelyföldi autonómiakérdését is e példa kedvezőtlen megvilágításba helyezheti.
Az idézett interjúban ezzel együtt elhangzott kérdés, miszerint mit tenne a gagauz autonómiával a román állam, amennyiben Moldáviával egyesül, már néhány évvel ezelőtt többször is elhangzott a román parlamentben Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából. Választ egyszer sem kapott.
hogy Brüsszel is nagyobb figyelmet fordítson az unió lakosságának 10 százalékát meghaladó létszámú őshonos nemzeti kisebbségeire. Ennek jegyében e sorok írója Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal, volt házelnökkel kidolgozta A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című javaslatát, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy kiadványában jelentetett meg, és megtalálható a https://bgazrt/kiadványok honlapon.
Röviden kiemelem azt az öt alapelvet, amelynek európai szintű szabállyá emelését javasoljuk:
Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, nem szükségszerűen azonos azzal.
A nemzeti kisebbségvédelem fundamentuma az identitáshoz való jog elismerése.
Az egyéni és a kollektív jogok elismerése is szükséges az identitás védelmének megvalósításához.
Egy állam területén elő nemzeti kisebbségek az adott állam alapszabályában elismert államalkotó tényezői.
Nem tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek más uniós országban ne volnának már gyakorlatban.
A magyar kormány a romániai magyar közösség akaratának és elképzeléseinek megfelelve mindent megtesz mind európai, mind szomszédságpolitikai szinten az önigazgatás kérdésének napirenden tartásáért, a szülőföldön való maradás, boldogulás és gyarapodás érdekében.
Kalmár Ferenc
A szerző rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőre
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!