A magyar komány támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit
Fotó: Gömör Tamás/írdalá.hu
Az erdelyinaplo.ro felületen december 18-án jelent meg a Brüsszel nem tud mit kezdeni az autonómiákkal című interjú, amelyben többek között a székely autonómia kérdéséről is szó esett. Azért ragadtam tollat, hogy a téma kapcsán az Erdélyi Napló olvasói minél teljesebb és pontosabb képet kapjanak.
2021. január 09., 09:072021. január 09., 09:07
2021. január 09., 09:222021. január 09., 09:22
Elöljáróban tisztáznunk kell két fontos fogalmat: az autonómiát és a függetlenséget. Az autonómia egy közösség legmagasabb önrendelkezési formája egy országon belül. Az állítás miszerint az autonómia állam az államban állapotot eredményez, nem állja meg a helyét, mert az autonóm terület vezető szerveinek rendelkezéseit a többségi állam alkotmánybírósága felügyeli. Mi több, szükséges világossá tenni, hogy létrejöttének alapja a jogszabályban rögzített megállapodás a többség és nemzeti kisebbség között.
A katalán nép egy anyaországgal nem rendelkező önálló népként folytatja függetlenségi törekvéseit. Mint ilyen, az összemosás akár hátrányos is lehet a székely önigazgatás kérdésével, hiszen ez utóbbi soha nem célzott semminemű elszakadást. Egy jól működő autonómia ugyanis nem az elszakadás előszobája, hanem a gazdasági fejlődés, a stabilitás záloga.
A volt szocialista tömb országaiban valóban két autonóm terület működik: Moldáviában a gagauz és Szerbiában a vajdasági autonóm tartomány. E két példát az elmúlt évtizedben e sorok írója számtalanszor említette írásaiban, megnyilatkozásaiban.
A gagauz autonómia jogalapja egy 1994-ben született törvény, amelynek van egy kitétele: „ha a Moldáv Köztársaság, mint független állam jogállásában változás következne be, Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezéshez”. Ennyiben a Székelyföldi autonómiakérdését is e példa kedvezőtlen megvilágításba helyezheti.
Az idézett interjúban ezzel együtt elhangzott kérdés, miszerint mit tenne a gagauz autonómiával a román állam, amennyiben Moldáviával egyesül, már néhány évvel ezelőtt többször is elhangzott a román parlamentben Kulcsár-Terza József képviselő jóvoltából. Választ egyszer sem kapott.
hogy Brüsszel is nagyobb figyelmet fordítson az unió lakosságának 10 százalékát meghaladó létszámú őshonos nemzeti kisebbségeire. Ennek jegyében e sorok írója Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal, volt házelnökkel kidolgozta A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című javaslatát, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy kiadványában jelentetett meg, és megtalálható a https://bgazrt/kiadványok honlapon.
Röviden kiemelem azt az öt alapelvet, amelynek európai szintű szabállyá emelését javasoljuk:
Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, nem szükségszerűen azonos azzal.
A nemzeti kisebbségvédelem fundamentuma az identitáshoz való jog elismerése.
Az egyéni és a kollektív jogok elismerése is szükséges az identitás védelmének megvalósításához.
Egy állam területén elő nemzeti kisebbségek az adott állam alapszabályában elismert államalkotó tényezői.
Nem tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek más uniós országban ne volnának már gyakorlatban.
A magyar kormány a romániai magyar közösség akaratának és elképzeléseinek megfelelve mindent megtesz mind európai, mind szomszédságpolitikai szinten az önigazgatás kérdésének napirenden tartásáért, a szülőföldön való maradás, boldogulás és gyarapodás érdekében.
Kalmár Ferenc
A szerző rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország Szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőre
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!