
2016. február 21., 10:362016. február 21., 10:36
Nyithatunk cukrászdát Bécsben! – ömlött naphosszat a 2004-es magyar EU-csatlakozást megelőző reklámszöveg, hogy az előkészületben lévő népszavazás igenjei felülkerekedjenek a nemeken. A kampány mindenhol hasonló volt, így akik elmentek szavazni, azok döntő többsége Kelet-Európa-szerte az uniós tagságra voksolt.
Hogy hány magyar nyitott cukrászdát Bécsben, erről nem szól a fáma, azt viszont már tudjuk, hogy a csatlakozásnak ára volt. Erről hivatalosan egyik kormány sem szívesen beszél, de a hétköznapok embere a bőrén érzi, hogy ígéretekkel tele a padlás, miközben az életszínvonala lényegesen nem javult. Romániában meg végképp nem, amit a munkaképes lakosság jelentős része nyugat-európai munkavállalással próbál kompenzálni. Mindenki azonban nem mehet el, és aki itthon marad, az itt húzza a kurtát. Egy hazai kisvállalkozó nem Bécsben szeretne süteményt, sajtot vagy zöldséget árulni, hanem a megélhetését biztosító sarki boltban. És itt kezdődnek a bajok, mert ahogy szétnéz a piacon, a látvány megdöbbentő. Az uniós csatlakozás égisze alatt egységessé vált európai piac romániai szegmensében is olyan az élelmiszer-felhozatal, mint ezerötszáz kilométerrel nyugatabbra. Pontosabban ugyanazok a nyugati márkák és áruk öntötték el a hazai piacot is, csak olcsóbb és rosszabb minőségű kiszerelésben. A polcokon közben vészesen fogy a hazai termelésű alapanyagból készült élelmiszer.
Politikusok és azok holdudvarában feltörekvő szakemberek mondják kórusban, hogy mi nem voltunk felkészülve az európai uniós csatlakozásra. A gazdák nem szövetkeztek, az élelmiszerfeldolgozók nem korszerűsítették idejében gyáraikat, tehát mindenre megvan a magyarázat. Közben tejszállító kamionok sora lépi át minden éjszaka az országhatárt Szlovákia, Ausztria, Lengyelország és Magyarország irányából: a hazai tejipar feldolgozásra kerülő nyersanyagának nagyobb része ma már így jut be a gyárakba. Így történhet meg, hogy kilátástalanságukban a tehenükön túladni akaró gazdák jámbor jószága kevesebbet ér, mint egy hízott disznó. Amit viszont éppúgy nem lehet eladni, mint bármilyen más, háztájiban vagy kisüzemben nevelt aprójószágot, mert Erdély nagybani húslerakataiba dömpingáron érkező, mélyfagyasztott lengyel vagy nyugat-európai félsertést vásárolhat csak a feldolgozó. A hazai portéka nagybani kínálata üdítő kivételnek számít.
Ezzel a kör be is zárul. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagylelkűen beharangozott uniós csatlakozásért cserébe az EU lenyúlta piacainkat. Nemhogy cukrászdát nem fogunk Bécsben nyitni, hanem maholnap azt sem engedik meg, hogy idehaza eladjuk saját bejglinket.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!