
Jellegzetes grúz hegyvidéki táj
Fotó: Csermák Judit
Az egykori szovjet tagállam, a Fekete-tenger keleti partján elterülő ország több évezredes, változatos történelmébe magyar szálak is beleszövődtek. Grúziai turistaútjainkon nem csak a magas hegyeket, a termő alföldeket, a szelíd szőlődombokat és a félsivatagi tájakat csodáltuk meg, hanem az ország igen gazdag történelmi örökségét is. A három cikkből álló sorozat első része a grúzok történelmébe kalauzol.
2025. szeptember 12., 08:082025. szeptember 12., 08:08
2025. szeptember 12., 08:502025. szeptember 12., 08:50
Az országot Grúziaként emlegetjük, Révai Lexikonunk azonban a görögök által adott Georgia néven tartalmazza, önmagukat Szakartvelonak hívják. Nehezíti a helyzetet, hogy a nyugati terület ókori elnevezése Kolkhisz, míg a keletié Ibéria, Kaukázusi-Ibéria volt. Sokáig kellett várni az egységes Grúzia létrejöttére.
Az országban tengerpart, a Nagy- és Kis-Kaukázus több ezer méter magas hegyei – a terület több, mint fele ezer méternél magasabban fekszik a tengerszintnél –, termő alföldek, szelíd szőlődombok, félsivatagi tájak fogadják a keresztül utazót. A hagyomány úgy tartja, a különböző népek sorban álltak, amikor a Teremtő a Föld területeit kiosztotta. A grúzokról elfelejtkezett. Letekintvén mit látott? A grúz nép vidáman mulatott, bort ivott, dalolt, énekelt. Nohát, gondolta, az ilyen jó kedélyű népnek odaadom azt a szép területet, amit magamnak tartottam fenn. Ezért oly változatosak Grúzia tájai. Lermontov A cserkesz fiú című elbeszélő költeményében így érzékelteti: „… Magas hegyek hófödte ormán…”, később: „Mint pompás szőnyeg, tündeszép/ Virágzó Grúziának völgye…”
Grúziai látkép turistákkal
Fotó: Csermák Judit
Más monda is kapcsolódik e tájhoz.
Ekkor Poszeidón báránnyá változtatta, s nászt ülvén vele, a lány megszülte az aranyszőrű kost. Az állat két halálra ítélt görög királyi gyermek megmentésére sietett, hogy Kolkhiszba vigye őket. Itt feláldozták az aranygyapjas kost, lenyúzott bőrének ellenség-távol tartó hatást tulajdonítottak. A görög argonauták – akik Argó nevű hajójukról kapták nevüket – indultak megszerzésére, útjuk során ezernyi kalandot átélve. Vezetőjüket a varázserővel rendelkező Médeia királylány segítette a kost őrző sárkány legyőzésében.
Tbiliszi, a grúz főváros madártávlatból
Fotó: Csermák Judit
Grúziának viharos történelme során görögök, rómaiak, perzsák, bizánciak, arabok, mongolok, törökök, oroszok támadásait, fennhatóságát kellett megélnie. A tatár hordák is többször támadták e tájat. Konsztantin Gamszahurdia – akit a 20. századi grúz irodalom nagy öregeként tartottak számon – az ötszáz bolniszi vitézről szóló regéjében idéz a Timur Lenkről szóló krónikából: „Hadainak se szeri, se száma, többen valának, mint a porszem és a falevél. Lándzsákkal és kardokkal felfegyverkezve kegyetlenkedtek a csatatéren, mint részeg elefántok.”
A beszélő nevet viselő Építő Dávid király, s az őt követő erőskezű uralkodó lll. György alapozta meg apjaként Tamar királynő trónra lépését.
Természeti csoda. A Grúziába látogató turistákat geológiai érdekességek is vonzzák
Fotó: Csermák Judit
A mintegy harminc évig regnáló asszony komoly szerepet játszott a történelemben, ügyes politikus, a tudományok, művészet patrónusa, s egy ideig örmény terület királynője is volt.
Udvarában kiemelkedő szerepet játszott Sota Rusztaveli kincstárnokként, tanácsadóként. Az udvari ember elévülhetetlen érdeme, hogy keze alól kerültek ki a grúzok nemzeti eposzaként számon tartott A tigrisbőrös lovag (egyes fordítások szerint A párducbőrös lovag) sorai. A grúzok nagy becsben tartják, ennek jele, hogy az elnöki palota homlokzatán egy sor e műből jelenik meg. Az eposz előhangjában Rusztaveli így ír királynőjéről: „…Dicsérjük Tamara úrnőt… Szeme éj tavát festettem… Áldom én e szempillákat, agát hajfonatokat, piros ajk közt sorakozó csiszoltkristály-fogakat…”. A mű története az Ezeregy éjszaka világába vezet el bennünket, harcok, szerelmek, ármány, fondorkodás eseményein keresztül sugározza szerzője a hűség, a hazaszeretet példáit. Az érzelemnyilvánítás mély, megrendítő ábrázolása jellemzi az írást. Meglepődve olvastam, aztán már szándékosan gyűjtöttem, amikor a mindzsuroknak (a szerelem bolondjainak) – akik igazából kemény férfiak – a könnye hullik, záporozik, könnytengeren eveznek, sírásuk zápor-roham… Akit érdekel az európai reneszánsztól eltérő jellemábrázolás, annak ajánlom elolvasásra a sok strófás művet.
A 12. század az európait megelőző reneszánsz időszaka az országban. Ez időben az egyházi főiskola mellett világi szellemű akadémia is működik. A grúziai reneszánsz a festészetnek is fénykora. A képeken főként Tamar királynő és Építő Dávid király életének részletei jelennek meg. Ebben az időszakban jelentős a kéziratokban a miniatúrák szerepe. Nem feledkezhetünk meg a művészet egy másik ágáról sem: ez időszakban rendkívül magas színvonalúvá fejlődött az ötvösművészet, s vele párhuzamban az égetett zománcművészet.
Ötvösremek nyaklánc a Kr. u. 2. századból
Fotó: Csermák Judit
Az első grúz zenei emlék Xenophón görög történetíró művében szerepel. A kereszténység felvételével az egyházi zene is kialakult, sőt oktatatták is a működő akadémiákon. A grúz népzene erős török hatást mutat. A rövid ideig tartó fénykort ellenséges támadások zúzták szét.
Tényleges függetlenségét az ország – a Szovjetunió széthullása után – 1991-ben nyerte el, azonban sok értelmiségi kivándorolt, így nem volt könnyű az új állam megteremtése. 1992-ben polgári forradalom zajlott a szovjet és a nyugati befolyást remélő pártok egymásnak feszülésével. 1992-2003-ig az egykori szovjet külügyminiszter, Sevarnadze, a rózsás forradalmat követően Szaakasvili lett az elnök. Személye a Szovjetunió kereskedelmi embargóját vonta maga után. A 2008-ban kirobbant grúz-orosz háborús konfliktus következményeként az ország két területe Abházia és Dél-Oszétia szakadár részekké váltak.
Misztótfalusi Kis Miklós metszette grúz betűk lenyomata (1702-1705) az Erdélyi féniks című könyvben
Fotó: Csermák Judit
A majd négy millió főt számláló lakosságban tíznél több nemzetiséget tartanak számon. A népesség túlnyomó többsége ortodox keresztény. A kereszténységet Kolkhiszban – úgy tartja a hagyomány – még az Kr. u-i 1. században Simon és Andás apostolok terjesztették el. Mindaddig a nép e területen a Mithrász kultusz, a zoroasztrizmus, az ókori Perzsiából származó hit, illetve helyi pogány vallások követője volt. A keleti részen, Kartliban Szent Nino térítette a népet. Neki köszönhető, hogy
A szovjet korszakban az egyház csak megtűrt volt, 1991-től azonban a grúz ortodox egyház még jobban erősíti az identitástudatot.
Azt tapasztaltam, hogy a vallás a fiatalok körében is a mindennapi élet része.
A meglátogatott templomokban tömegek gyújtottak imádságukhoz gyertyát, álltak meg tisztelettel adózva szentek ikonjai előtt.
Annak is tanúja voltam, amikor fiatal emberek reggel, munkába menet, megpillantva templomuk tornyát, a járdán megállva fejezték ki hódolatukat a szent hely felé fordulva.
Grúzia zászlajában fehér alapon öt piros kereszt található, az ország védőszentje az ország címerében is ábrázolt Szent György.
Tamar királynő ábrázolása A tigrisbőrös lovagban (Zichy Mihály műve)
Fotó: Csermák Judit
A kereszténység felvétele kikényszerítette a saját írás szükségességét is: idegen nyelvű papokkal, idegen nyelvű bibliákkal nehéz volt a hit terjesztése. A hagyomány szerint az örmény írás megalkotója, Mastoc volt a grúz írásjegyek megteremtője is. Mi magyarok is büszkék lehetünk, hiszen: „A grúz könyvnyomtatás két úttörője magyar nemzetiségű volt…” - írta A. Baramidze akadémikus, a Sota Rusztaveli Grúz Irodalmi Intézet igazgatója.
A mesternek a fejedelem elküldte saját elképzelését, mire ő így reagált: „Én pedig nem approbalván azt a’ formát: más, módosabb betűket tsináltam nékiek: mellyen igen örültenek.” Ez a minta a történelem viharai miatt nem jutott el Tbiliszibe. A fővárosban azonban VI. Vahtang király 1707-1708-ban nyomdát létesített. Ekkor érkezett az erdélyi Istvánovics Mihály, aki ott tartózkodása három éve alatt felszerelt egy műhelyt és elkészítette a betűmintákat, amelyekkel egyházi, világi és tankönyveket egyaránt kiadtak. Tíz fennmaradt grúz nyelvű kiadvány őrzi a magyar nyomdász aláírását: „Mihály István fia magyar, Valahiából”.
Az aranygyapjas kos legendáját megörökítő szobor
Fotó: Csermák Judit
Érdekesen, több száz évet átfogóan foglalta össze Bagdány Sándor a Grúziai utazások című könyvében a grúz magyar kapcsolatokat. A II. András királyunk által vezetett 5. keresztes hadjárathoz a grúz király is csatlakozni kívánt, de a mongolok által veszélyeztetve ezt már nem tehette meg. Julianus barát is járt jelentései alapján e tájon. Mátyás király törökellenes szövetség tagjaként tárgyalt Grúziával, 1596-ban Erdély és Grúzia szövetséget kötött a törökök ellen. II. Rákóczi Ferenc is tárgyalt grúz nobilitásokkal. Egy Kaukázusba vetődött kuruc tiszt, Turkoly Sámuel ránk maradt levelében Grúzia szokásait írta le. Koháry János a színjátszást, Martini Sámuel a borászatot, Reineggs Jakab a bányaipart és az egészségügyet újította meg. Az utóbbi a 18. század második felében, a nagyszombati egyetemet végezte orvosként, kalandos élete során volt vándorszínész, az aranykészítés titkát kutató. A könnyelmű Koháry gróf segítőtársaként utazott a nagyvilágban, kimentve gazdáját számtalan reménytelen helyzetből. Grúziában elszakadt társától, s a király bizalmát elnyerve, annak tanácsadója lett. Majdnem ellene szőtt ármánykodás áldozatává vált, ezt szerelmese, Kettavan királylány megakadályozta, s a magyar orvos – Jakub bej néven – az ország első emberei közé emelkedett.
Ortodox keresztény templom, az áhÍtat tere
Fotó: Csermák Judit
Déchy Mór geográfus – aki a Magyar Földrajzi Társaság alapításában is részt vett – hét expedíciót vezetett a Kaukázusba. Magyar művész is hírnevet szerzett itt, Zichy Mihályt – aki Művészeti Lexikonunk megfogalmazása szerint festő, grafikus, az illusztrálás és rajzművészet nagy magyar mestere és úttörője – a grúzok nemzeti festőjükként tartják számon A tigrisbőrös lovaghoz készített illusztrációiért.
(Folytatjuk)

A külföldön nyaralók számára Grúzia kevésbé ismert ország, ám turizmusa előtt biztosan nagy jövő áll: szubtrópusi klíma, hegyek, több ezer éves történelem, nagyszerű tengerpart, különleges ételek és borok. Grúziai úti élményeinket foglaltuk össze.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!