
Tbiliszi, az európai hangulatú főváros
Fotó: Samu Tamás Gergő
A külföldön nyaralók számára Grúzia kevésbé ismert ország, ám turizmusa előtt biztosan nagy jövő áll: barátságos helyek, szubtrópusi klíma, hatalmas hegyek, több ezer éves történelem, nagyszerű tengerpart, különleges ételek és borok. És mindez elfogadható áron. Grúziai úti élményeinket foglaltuk össze.
2021. október 19., 08:282021. október 19., 08:28
Egyes földrajztudósok szerint a kaukázusi ország már Ázsiához tartozik, de kulturális értelemben mindenképpen európai országnak számít elég erős keleti hatással. Erdélyből átszállással lehet eljutni a kolozsvári vagy bukaresti repülőtérről, de talán a leginkább kézenfekvő megoldás, ha a közvetlen budapesti járatot választjuk.
Mindkét út néhány órát vesz igénybe, és a buszos pihenés után délelőtt már a kinézett nagyvárosban találhatjuk magunkat.
Batumi tengerparti üdülőváros, ahol a szórakozásé és a strandolásé a főszerep. A várostól nem messze már ott van a török határ, ahová szinté át lehet menni, de Adzsaria tartomány – amelynek a központja Batumi – is számos látnivalót tartogat. Szezonban fesztiválok, zenei és kulturális események váltják egymást.
Kapaszkodó a grúziai hegyekbe, távolban a hófödte hegycsúcsok
Fotó: Samu Tamás Gergő
A városban a szerencsejáték kedvelői is találnak maguknak programot, de a környékbeli erdős hegyek is nyújtanak látnivalót. A főváros évszázadokon át fontos közvetítő volt a keleti és az európai kultúrkör között. A lakosság nagy többségét adó grúzok mellett számos kaukázusi nép él Tbilisziben. Erődök, várak és székesegyházak is látogathatók. Érdemes elmenni egy helyi piacra, ahol a különleges grúz éghajlat miatt a datolyaszilvát, kiwit, citrusokat, guavát, és gránátalmát is vásárolhatunk a kistermelőktől. Nem beszélve a híres édességről, a csurcselláról, ami elmaradhatatlan kelléke a grúziai utazásoknak.
Északon, a Kaukázus magas hegyeiben már terepjárót kell bérelni, amivel akár elzárt falvakba is el lehet jutni. Mestiában különleges erődszerű épületeket láthatunk, amelyek a középkor óta védik a helyieket mindenféle támadástól. Ezek az erődítmények Grúzia talán legismertebb látnivalói. A hegymászás, rafting vagy siklóernyőzés szerelmesei a hegyekben bőven találnak elfoglaltságot.
Kutaiszi városán sem érdemes átrobogni grúziai utunk során, hiszen a bagrati székesegyház már ezer éve hirdeti a kereszténységet a térségben. A közelmúltban felújított épület számtalan díszítése, festménye olyan látnivaló, amit nem érdemes kihagyni.
A grúz konyha remekei nálunk is egyre ismertebbek, de legjobb, ha helyben fedezzük fel az ételeket.
Az új negyedek mindenhol megváltoztatták a hagyományos városképet
Fotó: Samu Tamás Gergő
Fűszerezése keleti jelleget mutat, hiszen a koriander használata alapvető, de más – nálunk kevésbé ismert – fűszereket is bátran használnak és kevernek.
Többféle grúz kommersz sör is kapható, de a kézműves vagy kisüzemi sörök is egyre népszerűbbek. A borok tekintetében széles kínálat van. 500 féle grúz szőlőfajtából készítenek számtalan bort, ezek jelentős része igazi minőségi termék. Aki komolyabban gondolja a fogyasztást, az olcsón nagyszerű szőlőpálinkát, helyi néven chachát rendelhet bármely étteremben.
Nem mellékes, hogy a grúz árszínvonal valamelyest a romániai alatt marad, ha a bolti és éttermi számlákat nézzük. A friss helyi gyümölcsök jóval olcsóbbak. A szállás akár harmada is lehet egy átlagos romániai panziónak vagy apartmannak, az utazás pedig – ha nem a taxit választjuk – igen olcsó. Akár busszal, vonattal vagy iránytaxival fedezzük fel az országot, nem kell sokat költeni utazásra. Autót bérelni már nemzetközi áron lehet, de a grúz vezetési stílusra érdemes odafigyelni, mert veszélyeket tartogat.
Grúzia olyan ország, amely kultúrák, vallások, éghajlatok, ősi népek területeinek metszéspontján fekszik. Ez gyakran okozott problémát, de a turizmus szempontjából rendkívül előnyös. Sokan felfedezték már maguknak az országot, de annyian még nem, hogy zsúfoltnak lehetne mondani. Ha a grúzok jól népszerűsítik országukat, ez nem sokáig lesz így. Még érdemes azelőtt meglátogatni.
Samu Tamás Gergő
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!