A fenyegető rovar, a szárnyas kabóca hatalmas károkat okozhat a szőlőültetvényekben
Fotó: USDA-ARS Photo by Stephen Ausmus
Az Egyesült Államokban rohamosan terjedő pettyegetett szárnyas kabóca (Lycorma delicatula) komoly veszélyt jelent a szőlő- és gyümölcstermesztésre, sőt, számos őshonos növényre is. A kártevő gyorsan szaporodik, nehezen irtható, és nem válogat a táplálékban – több mint 70 növényfajt képes megtámadni. A szakértők szerint a probléma kezelése érdekében nemcsak vegyszeres beavatkozásra, hanem más állat- és növényfajok bevonására is szükség lehet – írja a Science News tudományos portál. A pettyegetett szárnyas kabóca Romániában és Magyarországon még nem jelent meg, de a klímaváltozás és a növekvő nemzetközi áruforgalom miatt a szakemberek szerint reális veszélye van annak, hogy a következő években betelepedhet.
2025. augusztus 14., 21:532025. augusztus 14., 21:53
2025. augusztus 14., 22:012025. augusztus 14., 22:01
Egy gyönyörű, ám fenyegető jövevény, a pettyegetett szárnyas kabóca terjed az Egyesült Államokban. A piros és szürke szárnyú, pettyes rovarok a járdákon siklanak, növényeken másznak, és épületekre kapaszkodnak fel. A pettyes fiatal példányok nagy ugrásokkal menekülnek, hogy elkerüljék a cipőtalp alatti lapos véget.
Ez az invazív növényszívó kabóca, amely Kína, India és Vietnam bizonyos területein őshonos, már több mint egy évtizede terjed az Egyesült Államok közép-atlanti és északkeleti részén. Egyes kutatások szerint nem is olyan távoli jövőben elérheti Kaliforniát is.
Azóta 17 államban és folyamatosan új területeken alakultak ki állandó populációik, és bőségesen találtak maguknak táplálékot – különösen a szőlőtőkék körében –, ami aggodalmat keltett a mezőgazdaságban, hogy bizonyos növénykultúrák veszélybe kerülhetnek.
A kutatók azóta megtanulták, hogy bár a pettyegetett szárnyas kabócák sokféle növény nedvét kiszívják, azonban két növényfajhoz különösen vonzódnak. Az egyik a bálványfa (Ailanthus altissima), egy Kínából származó invazív fafaj, amely az 1700-as évek végén érkezett az Egyesült Államokba, és ma már sok helyen elterjedt. A másik a szőlő. Kutatók szerint a legnagyobb veszély a szőlőtőkékre leselkedik. Ezért a szőlőtermesztő régiók, amelyekben még nincs pettyegetett szárnyas kabóca – például Kalifornia, Washington és Nyugat-Pennsylvania – fokozottan figyelik a betolakodók felbukkanását.
A rovarok számos rovarölő szerre is érzékenyek, azonban a permetezetlen növényzetben – például szőlőültetvények környékén – megbújó példányok a szer hatásának elmúltával könnyen visszatérhetnek.
– mondja Flor Acevedo, a Penn State entomológusa. A vegyszerek hasznosak a termények védelmében, de csak szükség esetén kell alkalmazni őket, mert nemcsak a célzott kártevőt pusztítják.
A tudományos folyóirat szerint miközben a kutatók feltérképezik, hol jelenhetnek meg legközelebb a rovarok, a természetes ragadozók és kórokozók is szerepet kaphatnak a szőlőültetvények védelmében.
A védekezés egyik kulcspontja a bálványfa (Ailanthus altissima), amely különösen kedvelt a kabócák számára. Ez a gyors növekedésű, rendkívül ellenálló, nem őshonos fafaj szinte bárhol megtelepszik – vasúti töltéseken, elhagyott területeken vagy a mezők szélén. Mivel invazív, sok helyen eleve irtani próbálják. A pettyegetett szárnyas kabócák gyakran rakják petéiket a bálványfa törzsére és ágaira, ezért a fa eltávolítása segíthet a populáció visszaszorításában. Azonban a faj rendkívüli életképessége miatt a teljes kiirtása hosszadalmas és kitartó munkát igényel.
„Ha eltávolítjuk a bálványfát, a kabócák egyik fő táplálkozási és szaporodási helyétől fosztjuk meg őket” – magyarázza Kelli Hoover, a Penn State entomológusa. Hozzáteszi: mivel a fa teljes felszámolása valószínűtlen, más védekezési módszerekre is szükség lesz.
A kutatók több olyan ragadozót és parazitát azonosítottak, amelyek képesek lehetnek kordában tartani a kabócák számát. Bizonyos denevérfajok előszeretettel fogyasztják a kifejlett rovarokat, míg parazita darazsak a petéket támadják meg. Különösen ígéretesnek tűnik a Dryinus sinicus nevű, Kínában őshonos parazita darázs, amely ott a pettyegetett szárnyas kabóca egyik fő természetes szabályozója.
A kabócák elleni küzdelemben különleges szerepet kaphatnak a kiképzett keresőkutyák, amelyek képesek kiszagolni a rovar petecsomóit. Ez lehetővé teszi a fertőzött területek korai azonosítását és a gyors beavatkozást.
A tudósok két gombafajt is vizsgálnak – a Beauveria bassiana és a Batkoa major –, amelyek természetes módon is előfordulnak a környezetben, és képesek megfertőzni, majd elpusztítani a kabócákat. Ezekből olyan biológiai rovarölő készítmények fejlesztése zajlik, amelyek célzottan, a környezet károsítása nélkül alkalmazhatók.
A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a pettyegetett szárnyas kabóca ellen nem létezik egyetlen, mindenre megoldást nyújtó módszer. A sikeres védekezés kulcsa az integrált stratégia: a vegyszeres kezelés, a természetes ellenségek bevonása, a bálványfa irtása és a lakosság aktív részvétele egyaránt fontos.
„Ez összetett probléma, amelynél minden lehetséges eszközt mérlegelnünk kell” – hangsúlyozza Hoover. „Ha sikerül lassítanunk a terjedést, azzal időt nyerünk a gazdáknak és a kutatóknak, hogy hosszú távú, fenntartható megoldásokat dolgozzanak ki.”
Nálunk is megjelenhet
A szakemberek szerint Magyarországon és Romániában is integrált növényvédelmi stratégiára lesz szükség, amely magában foglalja:
A budapesti Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) már most felhívja a termelők és a lakosság figyelmét, hogy ha gyanús rovarokat, petecsomókat vagy kártételt észlelnek, azonnal értesítsék a hatóságokat. „Minél előbb észleljük a betelepedést, annál nagyobb az esély a lokalizálásra és a károk mérséklésére” – hangsúlyozzák a szakértők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!