Német díszszázad Berlinben. A német hadseregnek már csak a külsőségekre futja
Fotó: Német Védelmi Minisztérium/www.bmvg.de
A sorkatonaság visszaállítása mélyen megosztja Európát, amiről az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb vita alakult ki. Az észak-európai országokban már bevezették a részleges sorkötelezettséget, a német kormány pedig idén nyáron dönt ,,elnéptelenedett” hadseregének utánpótlásáról.
2024. április 15., 09:442024. április 15., 09:44
2024. április 15., 09:492024. április 15., 09:49
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egész Európában megkongatták a vészharangot, a politika és a közvélemény egy kis csoportja azt követelte, hogy állítsák vissza a kötelező katonai szolgálatot. Attól féltek ugyanis, hogy a háború átterjed más országokra is, márpedig a legtöbb tagállam jócskán elhanyagolta saját védelmét és a hadseregét. Köztük van Németország is, ahol az előző kormányok és a mostani kabinet sem foglalkozott a védelmi képességek fejlesztésével, sőt a szinten tartásával sem, írja elemzésében a V4 hírügynökség.
Így fordulhatott elő, hogy mára több százezer katona hiányzik a Bundeswehrből, a német fegyveres erőkből. Az eszközökből történelmi mértékű hiányosságok vannak, ami pedig van, az is elavult. Az erről szóló jelentést tavaly és idén is nyilvánosságra hozták. A dolgok összefüggnek, hiszen az infrastruktúra is hanyatlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt.
Az Eva Högl parlamenti biztos által készített idei jelentés szerint a haderő tovább öregszik és zsugorodik. Hiányoznak a nagy méretű berendezések és a pótalkatrészek. Högl azt írja, hogy a csapatok a kapacitásuk határán vannak. A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán.
Németország 2011-ben függesztette fel a sorkatonai szolgálatot.
Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, hogy a szakminisztérium tervezői április közepéig mutassák be a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. A sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése azonban jogi és strukturális szempontból is nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága lenne a német költségvetés számára.
De más fenntartásai is vannak a kancellárnak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.
Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól.
Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.
Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról és olyan részletekről, mint például a betegségek, amit ki kell tölteniük, és egy első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra, és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van.
Németországban az ,,északi modell” átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.
Emmanuel Macron francia államfő kijelentése arról, hogy meg kell fontolni nyugati katonák Ukrajnába telepítését, vitát kavart Európában. Franciaország vezetőjének kijelentése azonban nem légből kapott megnyilatkozás, egyre több jel utal a készülúdésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!