Német díszszázad Berlinben. A német hadseregnek már csak a külsőségekre futja
Fotó: Német Védelmi Minisztérium/www.bmvg.de
A sorkatonaság visszaállítása mélyen megosztja Európát, amiről az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb vita alakult ki. Az észak-európai országokban már bevezették a részleges sorkötelezettséget, a német kormány pedig idén nyáron dönt ,,elnéptelenedett” hadseregének utánpótlásáról.
2024. április 15., 09:442024. április 15., 09:44
2024. április 15., 09:492024. április 15., 09:49
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egész Európában megkongatták a vészharangot, a politika és a közvélemény egy kis csoportja azt követelte, hogy állítsák vissza a kötelező katonai szolgálatot. Attól féltek ugyanis, hogy a háború átterjed más országokra is, márpedig a legtöbb tagállam jócskán elhanyagolta saját védelmét és a hadseregét. Köztük van Németország is, ahol az előző kormányok és a mostani kabinet sem foglalkozott a védelmi képességek fejlesztésével, sőt a szinten tartásával sem, írja elemzésében a V4 hírügynökség.
Így fordulhatott elő, hogy mára több százezer katona hiányzik a Bundeswehrből, a német fegyveres erőkből. Az eszközökből történelmi mértékű hiányosságok vannak, ami pedig van, az is elavult. Az erről szóló jelentést tavaly és idén is nyilvánosságra hozták. A dolgok összefüggnek, hiszen az infrastruktúra is hanyatlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt.
Az Eva Högl parlamenti biztos által készített idei jelentés szerint a haderő tovább öregszik és zsugorodik. Hiányoznak a nagy méretű berendezések és a pótalkatrészek. Högl azt írja, hogy a csapatok a kapacitásuk határán vannak. A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán.
Németország 2011-ben függesztette fel a sorkatonai szolgálatot.
Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, hogy a szakminisztérium tervezői április közepéig mutassák be a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. A sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése azonban jogi és strukturális szempontból is nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága lenne a német költségvetés számára.
De más fenntartásai is vannak a kancellárnak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.
Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól.
Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.
Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról és olyan részletekről, mint például a betegségek, amit ki kell tölteniük, és egy első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra, és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van.
Németországban az ,,északi modell” átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.
Emmanuel Macron francia államfő kijelentése arról, hogy meg kell fontolni nyugati katonák Ukrajnába telepítését, vitát kavart Európában. Franciaország vezetőjének kijelentése azonban nem légből kapott megnyilatkozás, egyre több jel utal a készülúdésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!