Német díszszázad Berlinben. A német hadseregnek már csak a külsőségekre futja
Fotó: Német Védelmi Minisztérium/www.bmvg.de
A sorkatonaság visszaállítása mélyen megosztja Európát, amiről az utóbbi hónapokban egyre gyakoribb vita alakult ki. Az észak-európai országokban már bevezették a részleges sorkötelezettséget, a német kormány pedig idén nyáron dönt ,,elnéptelenedett” hadseregének utánpótlásáról.
2024. április 15., 09:442024. április 15., 09:44
2024. április 15., 09:492024. április 15., 09:49
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően egész Európában megkongatták a vészharangot, a politika és a közvélemény egy kis csoportja azt követelte, hogy állítsák vissza a kötelező katonai szolgálatot. Attól féltek ugyanis, hogy a háború átterjed más országokra is, márpedig a legtöbb tagállam jócskán elhanyagolta saját védelmét és a hadseregét. Köztük van Németország is, ahol az előző kormányok és a mostani kabinet sem foglalkozott a védelmi képességek fejlesztésével, sőt a szinten tartásával sem, írja elemzésében a V4 hírügynökség.
Így fordulhatott elő, hogy mára több százezer katona hiányzik a Bundeswehrből, a német fegyveres erőkből. Az eszközökből történelmi mértékű hiányosságok vannak, ami pedig van, az is elavult. Az erről szóló jelentést tavaly és idén is nyilvánosságra hozták. A dolgok összefüggnek, hiszen az infrastruktúra is hanyatlik, éppen a személyzet és az anyag hiánya miatt.
Az Eva Högl parlamenti biztos által készített idei jelentés szerint a haderő tovább öregszik és zsugorodik. Hiányoznak a nagy méretű berendezések és a pótalkatrészek. Högl azt írja, hogy a csapatok a kapacitásuk határán vannak. A betöltetlen állományi létszám alig 18 százalékra emelkedett csupán.
Németország 2011-ben függesztette fel a sorkatonai szolgálatot.
Boris Pistorius védelmi miniszter azt szeretné, hogy a szakminisztérium tervezői április közepéig mutassák be a sorozási modellek listáját. Ezt követően a nyárig akarja elemezni és meghozni a döntést. A sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése azonban jogi és strukturális szempontból is nehezen kivitelezhető. Olaf Scholz szövetségi kancellár már a héten világossá tette, hogy nem lesz többé sorkatonai szolgálat, mint korábban és 400 ezer katonából álló sorkatonai hadsereg sem, mivel a Bundeswehr már nem rendelkezik megfelelő képzési struktúrákkal, és egy nagy létszámú sorkatonai hadsereg nagyon drága lenne a német költségvetés számára.
De más fenntartásai is vannak a kancellárnak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Németország a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb kihívásokkal nézne szembe, ráadásul a kancellár szerint az általános hadkötelezettség az alaptörvény módosítását igényelné, ami nem olyan egyszerű.
Pistorius védelmi miniszter nemrégiben Svédországba, Norvégiába és Finnországba látogatott, hogy többet megtudjon a katonai szolgálatról, a sorozási eljárásokról és a fiatal férfiak és nők bevetéséről. A védelmi minisztérium jelenleg is elemzi az észak-európai sorkötelezettségi modelleket, amelyek a részletekben különböznek egymástól.
Dániában például eddig több önkéntes jelentkezett, mint ahány kiképzőhely van. Ennek oka lehet az is, hogy a képzési program eddig rövid, négy hónapos volt. Ezt azonban meg fogják hosszabbítani, és 2026-tól bevezetik a nők számára a kötelező katonai szolgálatot. Ha önként már nem sikerül elérni a szükséges létszámot, akkor sorsolást tartanak majd.
Svédországban minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Két évvel a szolgálat megkezdése előtt kapnak egy kérdőívet magukról és olyan részletekről, mint például a betegségek, amit ki kell tölteniük, és egy első válogatás után csak néhányan kapnak meghívást a sorozásra, és kerülnek be a hadseregbe. Ez azt jelenti, hogy csak annyi férfi és nő szolgál, amennyire a hadseregnek szüksége van.
Németországban az ,,északi modell” átemeléséhez azonban komoly strukturális és jogi kérdéseket kell tisztázni, aztán a védelmi miniszternek meg kell küzdenie a politikai többségért is. Még a koalíciós társak között is nagy viták lesznek, hiszen a liberálisok és a zöldek inkább az önkéntes szolgálat mellett érvelnek.
Emmanuel Macron francia államfő kijelentése arról, hogy meg kell fontolni nyugati katonák Ukrajnába telepítését, vitát kavart Európában. Franciaország vezetőjének kijelentése azonban nem légből kapott megnyilatkozás, egyre több jel utal a készülúdésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!