
Fotó: Erdélyi Hagyományok Háza
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány terveit is derékba törte a pandémia. A járványhelyzet javulásával az Alapítvány vezetői is a jövőbe tekintenek, gazdag nyári programok, szervezetfejlesztés szerepelnek terveik között.
2021. május 26., 20:252021. május 26., 20:25
„Az Alapítvány jelenleg három városban, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron, hat munkatárssal működik és a folyamatosan bővülő újabb feladatok munkahelyek teremtésére is adnak lehetőséget – tájékoztat Szikszai Rózsa Katalin alapítványi titkár. – Most legfőképpen a nyári programokra koncentrálunk. Jelen leszünk a nagyobb erdélyi fesztiválokon, ugyanakkor táborokat, képzéseket, gyerek és ifjúsági programokat is szervezünk ebben az évben. Természetesen nagy súlyt fektetünk a résztvevők biztonságára. Júniusra kristályosodnak ki részletes terveink, amikről a nagyközönséget is tájékoztatjuk.”
A marosvásárhelyi székhellyel rendelkező Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány két éve alakult. Célja és küldetése az erdélyi és a hagyományos magyar kultúra részének tekintett letűnt, vagy eltűnőben lévő kisközösségi – falusi, paraszti és népi – kultúra elemeinek a megőrzése. Kiemelt feladatának tekinti a néphagyományok, a népművészet ápolását, életben tartását és átörökítését, Erdély, Partium és Moldva területén.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány alakuló ülését Kolozsváron, 2019. október 18-án, a Bocskai-házban rendezték, ami egyben munkájának kezdetét is jelentette. Az Alapítványt az a Sapientia Alapítvány hozta létre, amely e napon tartotta századik, ünnepi ülését. Az új szervezet a Magyarországon működő Hagyományok Háza és az intézményen belül – a Kárpát-medencei feladatokat ellátó – Hagyományok Háza Hálózat stratégiai partnere, de tőle függetlenül működik. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviseleti kezelőszerve a kilenctagú kuratórium.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!