Igehirdetés a kolozsvári törökvágási református gyülekezet Makovecz Imre által tervezett templomában
Fotó: Somogyi Botond
Bak Áron-emlékkiállítást szerveztek nemrég a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájában. A tárlatot és az erdélyi lelkipásztor-festőművész életútját Forró Ágnes kolozsvári keramikus mutatta be az érdeklődőknek.
2023. március 20., 20:162023. március 20., 20:16
Koncz Zsolt sarkadi vendéglelkipásztor hirdette az igét a március 19-én délelőtt tartott istentisztelet alkalmával, majd a házigazda dr. Bibza Gábor, a kolozsvári egyházmegye esperese köszöntötte az egybegyűlteket. Az egyházközség Kányafő Galériájának mottóját idézte, amely szerint keresztyénség és kultúra elválaszthatatlan egymástól. A galériában ezért minden évben több tárlat is nyílik, ezek során a művészetet kedvelők számos alkotó műveivel ismerkedhetnek meg. Idén első alkalommal
Az alkotó életét, munkásságát Forró Ágnes erdélyi keramikus, művészetterapeuta mutatta be a jelenlevő gyülekezeti tagoknak és számos érdeklődőnek.
Bak Áron művészetét kevesen ismerték – mondta el bevezetőjében Forró Ágnes. Az alkotó Vas megyében született 1945-ben, családja ugyanis a háború elől Erdélyből Magyarországra vándorolt. Gyermekkorát mégis Székelyföldön töltötte, szülei a háború befejezése után visszatelepedtek Erdélybe. A fiatal Bak Áron rajzaival sok díjat nyert, korán kitűnt tehetségével, ám származása miatt – édesapja lelkipásztor volt – nem vették fel sem a marosvásárhelyi művészeti iskolába, sem később a kolozsvári képzőművészeti egyetemre. Ezért a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában érettségizett, majd a református teológiára iratkozott be.
Bak Áron-emlékkiállítás a Kányafő Galériában
Fotó: Somogyi Botond
Az 1989-es változásokat követően néhány évig a kolozsvári protestáns teológia főkönyvtárosi állását töltötte be, innen Bágyba került lelkipásztornak. 1995-ben betegnyugdíjasként Kecseten telepedett le ismét a művészet felé fordulva.
– Maszelka János tanítványának tartotta magát, ezt fel is lehet fedezni művészetében – fogalmazott Forró Ágnes. Kecseten művészettörténeti tanulmányokat írt, festett, rajzolt, különböző kulturális folyóiratokban közölt írásokat, de számottevőek teológiai tanulmányai is, amelyek a Református Szemle, a Keresztény Magvető és az Igehirdető hasábjain olvashatóak.
A két szolgálat – igehirdetés és művészet – életében összehangolódott, a természetet tartotta tanítójának, és azért festett olyan szépen, mert lelkében élt a táj és annak népe – vázolta a művész munkásságát Forró Ágnes. A kolozsvári keramikus szerint Bak Áron kedvenc témája volt a kecseti táj – dombok, fák, csendéletek –, de megörökítette a korondi edényeket, a házak körüli embereket, állatokat, sőt csángó jellegű témákat is feldolgozott. A festés mellett tussal, szénnel, krétával is sokat rajzolt. Személyes élete nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, ezért ami hiányzott az életéből, azt a festményein próbálta visszaadni, megvalósítani.
Bak Áron első kiállítására Székesfehérváron került sor a Pelikán Galériában Zsigmond Aranka textilművésszel közösen, ezt követően a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület székházában 2002-ben. Egy évvel később a kolozsvári teológia művészlelkészeinek közös tárlatán lehetett megtekinteni munkáit, 2005-ben a szászrégi református egyház DIO Házában, 2006-ban pedig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában.
Az eseményen közreműködött Albert Boldizsár (zongorán), valamint Orbán Sarolt és Sinkó Lea (hegedűn), akik Sosztakovics Öt darab két hegedűre és zongorára című művét adták elő. A több mint ötven, többnyire pasztellt és olajfestményt bemutató tárlat a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájának 46. kiállítása, amely április 20-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Gyula történelmi belvárosában áll egy ház, ahol nemcsak a falak, hanem a bútorok, a könyvek, a személyes tárgyak és a családi dokumentumok is mesélnek. A Ladics-ház egyedülálló módon enged bepillantást a 19–20. század fordulójának polgári életformájába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!