Igehirdetés a kolozsvári törökvágási református gyülekezet Makovecz Imre által tervezett templomában
Fotó: Somogyi Botond
Bak Áron-emlékkiállítást szerveztek nemrég a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájában. A tárlatot és az erdélyi lelkipásztor-festőművész életútját Forró Ágnes kolozsvári keramikus mutatta be az érdeklődőknek.
2023. március 20., 20:162023. március 20., 20:16
Koncz Zsolt sarkadi vendéglelkipásztor hirdette az igét a március 19-én délelőtt tartott istentisztelet alkalmával, majd a házigazda dr. Bibza Gábor, a kolozsvári egyházmegye esperese köszöntötte az egybegyűlteket. Az egyházközség Kányafő Galériájának mottóját idézte, amely szerint keresztyénség és kultúra elválaszthatatlan egymástól. A galériában ezért minden évben több tárlat is nyílik, ezek során a művészetet kedvelők számos alkotó műveivel ismerkedhetnek meg. Idén első alkalommal
Az alkotó életét, munkásságát Forró Ágnes erdélyi keramikus, művészetterapeuta mutatta be a jelenlevő gyülekezeti tagoknak és számos érdeklődőnek.
Bak Áron művészetét kevesen ismerték – mondta el bevezetőjében Forró Ágnes. Az alkotó Vas megyében született 1945-ben, családja ugyanis a háború elől Erdélyből Magyarországra vándorolt. Gyermekkorát mégis Székelyföldön töltötte, szülei a háború befejezése után visszatelepedtek Erdélybe. A fiatal Bak Áron rajzaival sok díjat nyert, korán kitűnt tehetségével, ám származása miatt – édesapja lelkipásztor volt – nem vették fel sem a marosvásárhelyi művészeti iskolába, sem később a kolozsvári képzőművészeti egyetemre. Ezért a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában érettségizett, majd a református teológiára iratkozott be.
Bak Áron-emlékkiállítás a Kányafő Galériában
Fotó: Somogyi Botond
Az 1989-es változásokat követően néhány évig a kolozsvári protestáns teológia főkönyvtárosi állását töltötte be, innen Bágyba került lelkipásztornak. 1995-ben betegnyugdíjasként Kecseten telepedett le ismét a művészet felé fordulva.
– Maszelka János tanítványának tartotta magát, ezt fel is lehet fedezni művészetében – fogalmazott Forró Ágnes. Kecseten művészettörténeti tanulmányokat írt, festett, rajzolt, különböző kulturális folyóiratokban közölt írásokat, de számottevőek teológiai tanulmányai is, amelyek a Református Szemle, a Keresztény Magvető és az Igehirdető hasábjain olvashatóak.
A két szolgálat – igehirdetés és művészet – életében összehangolódott, a természetet tartotta tanítójának, és azért festett olyan szépen, mert lelkében élt a táj és annak népe – vázolta a művész munkásságát Forró Ágnes. A kolozsvári keramikus szerint Bak Áron kedvenc témája volt a kecseti táj – dombok, fák, csendéletek –, de megörökítette a korondi edényeket, a házak körüli embereket, állatokat, sőt csángó jellegű témákat is feldolgozott. A festés mellett tussal, szénnel, krétával is sokat rajzolt. Személyes élete nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, ezért ami hiányzott az életéből, azt a festményein próbálta visszaadni, megvalósítani.
Bak Áron első kiállítására Székesfehérváron került sor a Pelikán Galériában Zsigmond Aranka textilművésszel közösen, ezt követően a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület székházában 2002-ben. Egy évvel később a kolozsvári teológia művészlelkészeinek közös tárlatán lehetett megtekinteni munkáit, 2005-ben a szászrégi református egyház DIO Házában, 2006-ban pedig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában.
Az eseményen közreműködött Albert Boldizsár (zongorán), valamint Orbán Sarolt és Sinkó Lea (hegedűn), akik Sosztakovics Öt darab két hegedűre és zongorára című művét adták elő. A több mint ötven, többnyire pasztellt és olajfestményt bemutató tárlat a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájának 46. kiállítása, amely április 20-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!