
Igehirdetés a kolozsvári törökvágási református gyülekezet Makovecz Imre által tervezett templomában
Fotó: Somogyi Botond
Bak Áron-emlékkiállítást szerveztek nemrég a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájában. A tárlatot és az erdélyi lelkipásztor-festőművész életútját Forró Ágnes kolozsvári keramikus mutatta be az érdeklődőknek.
2023. március 20., 20:162023. március 20., 20:16
Koncz Zsolt sarkadi vendéglelkipásztor hirdette az igét a március 19-én délelőtt tartott istentisztelet alkalmával, majd a házigazda dr. Bibza Gábor, a kolozsvári egyházmegye esperese köszöntötte az egybegyűlteket. Az egyházközség Kányafő Galériájának mottóját idézte, amely szerint keresztyénség és kultúra elválaszthatatlan egymástól. A galériában ezért minden évben több tárlat is nyílik, ezek során a művészetet kedvelők számos alkotó műveivel ismerkedhetnek meg. Idén első alkalommal
Az alkotó életét, munkásságát Forró Ágnes erdélyi keramikus, művészetterapeuta mutatta be a jelenlevő gyülekezeti tagoknak és számos érdeklődőnek.
Bak Áron művészetét kevesen ismerték – mondta el bevezetőjében Forró Ágnes. Az alkotó Vas megyében született 1945-ben, családja ugyanis a háború elől Erdélyből Magyarországra vándorolt. Gyermekkorát mégis Székelyföldön töltötte, szülei a háború befejezése után visszatelepedtek Erdélybe. A fiatal Bak Áron rajzaival sok díjat nyert, korán kitűnt tehetségével, ám származása miatt – édesapja lelkipásztor volt – nem vették fel sem a marosvásárhelyi művészeti iskolába, sem később a kolozsvári képzőművészeti egyetemre. Ezért a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában érettségizett, majd a református teológiára iratkozott be.
Bak Áron-emlékkiállítás a Kányafő Galériában
Fotó: Somogyi Botond
Az 1989-es változásokat követően néhány évig a kolozsvári protestáns teológia főkönyvtárosi állását töltötte be, innen Bágyba került lelkipásztornak. 1995-ben betegnyugdíjasként Kecseten telepedett le ismét a művészet felé fordulva.
– Maszelka János tanítványának tartotta magát, ezt fel is lehet fedezni művészetében – fogalmazott Forró Ágnes. Kecseten művészettörténeti tanulmányokat írt, festett, rajzolt, különböző kulturális folyóiratokban közölt írásokat, de számottevőek teológiai tanulmányai is, amelyek a Református Szemle, a Keresztény Magvető és az Igehirdető hasábjain olvashatóak.
A két szolgálat – igehirdetés és művészet – életében összehangolódott, a természetet tartotta tanítójának, és azért festett olyan szépen, mert lelkében élt a táj és annak népe – vázolta a művész munkásságát Forró Ágnes. A kolozsvári keramikus szerint Bak Áron kedvenc témája volt a kecseti táj – dombok, fák, csendéletek –, de megörökítette a korondi edényeket, a házak körüli embereket, állatokat, sőt csángó jellegű témákat is feldolgozott. A festés mellett tussal, szénnel, krétával is sokat rajzolt. Személyes élete nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, ezért ami hiányzott az életéből, azt a festményein próbálta visszaadni, megvalósítani.
Bak Áron első kiállítására Székesfehérváron került sor a Pelikán Galériában Zsigmond Aranka textilművésszel közösen, ezt követően a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület székházában 2002-ben. Egy évvel később a kolozsvári teológia művészlelkészeinek közös tárlatán lehetett megtekinteni munkáit, 2005-ben a szászrégi református egyház DIO Házában, 2006-ban pedig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában.
Az eseményen közreműködött Albert Boldizsár (zongorán), valamint Orbán Sarolt és Sinkó Lea (hegedűn), akik Sosztakovics Öt darab két hegedűre és zongorára című művét adták elő. A több mint ötven, többnyire pasztellt és olajfestményt bemutató tárlat a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájának 46. kiállítása, amely április 20-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között.
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
szóljon hozzá!