Igehirdetés a kolozsvári törökvágási református gyülekezet Makovecz Imre által tervezett templomában
Fotó: Somogyi Botond
Bak Áron-emlékkiállítást szerveztek nemrég a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájában. A tárlatot és az erdélyi lelkipásztor-festőművész életútját Forró Ágnes kolozsvári keramikus mutatta be az érdeklődőknek.
2023. március 20., 20:162023. március 20., 20:16
Koncz Zsolt sarkadi vendéglelkipásztor hirdette az igét a március 19-én délelőtt tartott istentisztelet alkalmával, majd a házigazda dr. Bibza Gábor, a kolozsvári egyházmegye esperese köszöntötte az egybegyűlteket. Az egyházközség Kányafő Galériájának mottóját idézte, amely szerint keresztyénség és kultúra elválaszthatatlan egymástól. A galériában ezért minden évben több tárlat is nyílik, ezek során a művészetet kedvelők számos alkotó műveivel ismerkedhetnek meg. Idén első alkalommal
Az alkotó életét, munkásságát Forró Ágnes erdélyi keramikus, művészetterapeuta mutatta be a jelenlevő gyülekezeti tagoknak és számos érdeklődőnek.
Bak Áron művészetét kevesen ismerték – mondta el bevezetőjében Forró Ágnes. Az alkotó Vas megyében született 1945-ben, családja ugyanis a háború elől Erdélyből Magyarországra vándorolt. Gyermekkorát mégis Székelyföldön töltötte, szülei a háború befejezése után visszatelepedtek Erdélybe. A fiatal Bak Áron rajzaival sok díjat nyert, korán kitűnt tehetségével, ám származása miatt – édesapja lelkipásztor volt – nem vették fel sem a marosvásárhelyi művészeti iskolába, sem később a kolozsvári képzőművészeti egyetemre. Ezért a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában érettségizett, majd a református teológiára iratkozott be.
Bak Áron-emlékkiállítás a Kányafő Galériában
Fotó: Somogyi Botond
Az 1989-es változásokat követően néhány évig a kolozsvári protestáns teológia főkönyvtárosi állását töltötte be, innen Bágyba került lelkipásztornak. 1995-ben betegnyugdíjasként Kecseten telepedett le ismét a művészet felé fordulva.
– Maszelka János tanítványának tartotta magát, ezt fel is lehet fedezni művészetében – fogalmazott Forró Ágnes. Kecseten művészettörténeti tanulmányokat írt, festett, rajzolt, különböző kulturális folyóiratokban közölt írásokat, de számottevőek teológiai tanulmányai is, amelyek a Református Szemle, a Keresztény Magvető és az Igehirdető hasábjain olvashatóak.
A két szolgálat – igehirdetés és művészet – életében összehangolódott, a természetet tartotta tanítójának, és azért festett olyan szépen, mert lelkében élt a táj és annak népe – vázolta a művész munkásságát Forró Ágnes. A kolozsvári keramikus szerint Bak Áron kedvenc témája volt a kecseti táj – dombok, fák, csendéletek –, de megörökítette a korondi edényeket, a házak körüli embereket, állatokat, sőt csángó jellegű témákat is feldolgozott. A festés mellett tussal, szénnel, krétával is sokat rajzolt. Személyes élete nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, ezért ami hiányzott az életéből, azt a festményein próbálta visszaadni, megvalósítani.
Bak Áron első kiállítására Székesfehérváron került sor a Pelikán Galériában Zsigmond Aranka textilművésszel közösen, ezt követően a kolozsvári Pro Iuventute Egyesület székházában 2002-ben. Egy évvel később a kolozsvári teológia művészlelkészeinek közös tárlatán lehetett megtekinteni munkáit, 2005-ben a szászrégi református egyház DIO Házában, 2006-ban pedig a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum képtárában.
Az eseményen közreműködött Albert Boldizsár (zongorán), valamint Orbán Sarolt és Sinkó Lea (hegedűn), akik Sosztakovics Öt darab két hegedűre és zongorára című művét adták elő. A több mint ötven, többnyire pasztellt és olajfestményt bemutató tárlat a kolozsvári törökvágási gyülekezet Kányafő Galériájának 46. kiállítása, amely április 20-ig tekinthető meg 9 és 16 óra között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!