Az Anna-bálok színhelye, az elegáns Anna Grand Hotel
Fotó: Csermák Zoltán
Balatonfüred, a magyar tenger történelmi fővárosa idén készült 195. alkalommal a híres Anna-bálra. A vírusos időszakban a jeles esemény elmaradt, de számos kísérőrendezvényét, mint például a prímásversenyt, megtartották. A hegedűstalálkozó szüneteiben lehetőség nyílt nagyobb sétákra is a városban.
2020. július 31., 10:512020. július 31., 10:51
A címben szereplő mondatot József nádor fogalmazta meg, s véleményével nem volt egyedül. Az Anna Grand Hotel árkádjai alatt sétálva – az emléktáblák tanúsága szerint – inkább azt kérdezhetnénk: ki nem járt a varázslatos Balatonfüreden? Berzsenyi Dániel, Berda József és Fáy András a gyógyvíz kiváló hatását ecsetelte, Vörösmarty Mihályt a reformkor szellemi pezsgése vonzotta. Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, a híres színésznő az 1857-es látogatásukkor szeretett bele a környezetbe. Olyannyira, hogy egy évtized múlva telket vásároltak Balatonfüreden, a rajta álló díszes, koraeklektikus épület ma ízlésesen berendezett múzeumként szolgál. Legnagyobb romantikus írónk e falak között írta Az aranyember című könyvét, amit a legkedvesebb művének tartott. A regényben természetesen a magyar tenger is felbukkan. A nagy mesélő Noémi figuráját Lukanics Otíliáról mintázta, akihez gyengéd szálak fűzték. Gyámként gondoskodott róla, s amikor a lány nagy beteg lett, Füreden gyógyíttatta; a liezonnak az ifjú teremtés halála vetett véget. Róza asszony igazi birodalma a konyha volt, nagyszerű vendéglátó hírében állt, az asztalon a százfajta finomság között természetesen az ízes balatoni halak, a garda, a fogas és a süllő is helyet kaptak.
A vízparti sétány Rabindranath Tagore nevét viseli. A hindu költő 1926 őszén kezeltette magát a híres helyi szanatóriumban, s a magyar társadalmi elit számos tagjával is találkozott. E kapcsolatrendszernek köszönhetően hívta meg az akkor már világhírű tudóst, Germanus Gyulát a santiniketáni egyetemre tanítani. A költő ittlétét faültetéssel tette emlékezetessé, ami elé szobrát is felállították. A helyiek szerint az eredeti fa már kipusztult, de a lelkes városvédők csendben pótolták. Sokan ültettek még fát e ligetben, Nobel-díjas tudósok hagytak emléket, ásót ragadott 1961-ben a nagy olasz költő, Salvatore Quasimodo, s félévszázadra rá az Aranycsapat két utolsó tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő is.
Elnevezése is tendenciózus: Kisfaludy Sándor nevét kapta, aki a helyi fürdő gyakori vendége volt, s oroszlánrészt vállalt az első dunántúli kőszínház 1831-es füredi felépítésében.
Idill vadkacsával. Füredi sétány a Balaton partján
Fotó: Csermák Zoltán
Ottlétemkor szállásom Blaha Lujza egykori villájában volt. A „nemzet csalogánya” 1893 és 1916 között használta a klasszicista stílusban felépített nyaralót. Örömmel foglaltam el szobámat közvetlenül a bejárat mellett.
A múlt emlékeinek ápolásában Balatonfüreden az Anna-bál viszi a prímet. Történetéről Miklós Tamást, a Városi Helytörténeti Gyűjtemény igazgatóját kérdeztem. „A minden évben július végén megrendezett füredi Anna-bál Balatonfüred legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye. Alapítása a 19. század első felére nyúlik vissza, s rendszeressé váló megtartásával a reformkorban az ország legelőkelőbb báljai közé emelkedett, ahol a haza legjelesebb családjai, politikusai, művészei nyaranta találkoztak. A számozás nem a megtartott bálokat veszi lajstromba, hanem a hagyomány szerint elsőként megtartott báltól számított évek számát. Erre
utóbb aradi vértanútábornokkal. Az említett évszámhagyomány viszont az 1950-es évek közepén született, tehát a valós történeti háttér a múlt ködébe vész. Viszont kétségtelen, hogy az 1800-as évek elején rengeteg bált szerveztek főleg főúri családoknál, akik a nyarat itt töltötték, s e hétvégi események a társadalmi élet fontos színterei voltak. A Horváth család a villáját – a Balaton-felvidék legnagyobb czopf stílusú nyaralóját – 1796-ban építette, s az épület a közélet egyik központjává vált. Számos híradás foglalkozik e mulatságokkal, s külföldi utazók, mint például John Paget is beszámolnak azokról. Elgondolkodtató az is, hogy a Horváth családban az említett lánynak öt neve volt, ezek közül éppen az Anna hiányzott. Szentgyörgyi Horváth János felesége viszont Anna névre hallgatott, lányuk, az öt nevéből viszont a Krisztinát használta, s ennek névnapja július 24-ére esett. Mivel a Horváth család számos bált szervezett, júliusban ez lehetett a felesége, illetve leánya tiszteletére is.
Egykori báli ruha rekonstrukció a Jókay múzeumban
Fotó: Csermák Judit
Az Anna-bálok országosan elterjedtek, s ennek sorába illeszkedett a balatoni rendezvény, ez vált később országos hírűvé. Először az 1862-ben rendezett bálon választottak bálkirálynőt – akkor még Annavigalom királynéját – Kozma Irma erdélyi úrhölgy személyében. A férfiak szívét is megdobogtató versengést az 1950-es évek végén elevenítették fel ismét. A bált – kisebb-nagyobb sikerrel – az első világháborúig évente rendezték.
Volt, amikor ezres nagyságrendben tolongtak, máskor csupán néhány tucat vendég mulatott. A világháború után néhány próbálkozásról beszélhetünk, de gyakorlatilag vége szakadt, s 1954-ben újították fel. Itt említeném Zákonyi Ferenc nevét. A Balaton nagy tudora az 1950-es évek elején került Siófokról Balatonfüredre, és a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjeként sokat tett a bál helyi hagyományként való megszervezéséért. A bálok helyszíne is érdekes: az 1820-as években a már említett Horváth-ház, 1830 és 1879 között a Nagyvendéglő, ezt követően a Kúrszalon, vagyis az újonnan épült gyógyterem, a mai Anna Grand Hotel díszterme fogadta a báli vendégeket.”
Írás közben kezembe került a magyar nőnevelés nagyasszonyának, Veress Pálné lányának, Veres Szilárdának a visszaemlékezése, aki két báli idényt is belesző memoárjába. Az 1858-as évadról írja: „a cotillon egy figurájában nőválasztás volt, én pici rózsaszínű csokrom Vadnai (megjegyzés: Vadnai Károly, korának híres írója, újságírója) kabátjára tőztem…” A másik rá egy évre született, s honleányi szívéről tesz tanúbizonyságot: „Az Anna bálra gyülekeztünk, megkezdődött a tánc, báró Duka közeledik hozzám és bemutat egy uhlanus tisztet: gróf Longholettit. Éppen keringőt húztak, meghajtja magát és táncra kér. Én ezt feleltem:
Azzal elfordultam és édesanyámnak mondtam: Gyerünk innen!… Másnap, a reggeli sétánál mellém lépett Jókai Mór és üdvözölt a magyar irodalom nevében, örömét fejezte ki, hogy akadt egy magyar lány, aki így viselkedett.”
Egy személyes emléket is említek Füredre gondolván: üknagyapám, Lehóczky István 1848-ban a már említett Kiss Ernő altábornagy alatt szolgált Délvidéken, s nagyra becsülte parancsnokát.
Idén elmaradt a híres táncmulatság, viszont számos kísérőeseményét megtartották. A Balatonfüred Város Önkormányzata, a Hagyományok Háza által szervezett Balatonfüredi prímásverseny is ezek közé tartozott, s a népzenének újabb híveket szerzett. A megmérettetésnek a Kisfaludy Galéria adott otthont. Minden prímás három produkciót – két kötelező versenyszámot és egy szabadon választottat – adott elő. A kötelező versenyszámokban a résztvevők Szék, illetve Gömör népzenéjéből választhattak.
A füredi Horváth-ház, a vendéglő és a kápolna sarka 1835-ben
Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred
A második helyen a délvidéki Cseszák Zsombor, a Fokos zenekar prímása végzett. Az óbecsei muzsikus a harmadik részben kalotaszegi muzsikát adott elő, ezzel is tisztelegve példaképe, a legendás bánffyhunyadi muzsikus, Varga Ferenc „Csipás” emléke előtt. A dobogó harmadik fokára a turai Boda Gellért állhatott, aki a választott kategóriában az erdélyi Szászcsávás muzsikájára tette le voksát. Érdemes volt közelről figyelni a versenyzők felkészülését a próbákon, a művészek és hozzátartozóik izgalmát, s azt a felszabadult játékot, amit a gálaesten hallhatott a közönség.
Balatonfüreden mára beindult a pezsgő élet, a gálaesten is szép számú közönség vett részt. A promenádon is mindig sokan sétáltak, párok romantikáztak, gyerekek etették a kacsákat, mások horgásztak. Sok az építkezés, a régi villák megújulnak, József nádor címben szereplő szavai ma is megállják helyüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!