Megkezdte második mandátumát Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen adósságok nélkül, több megnyert uniós pályázattal kezdi második mandátumát Soós Zoltán polgármester, aki beszélt a nehézségekről és arról is, hogy annak örvend, hogy a szélsőséges román pártok nem tudtak jelentősen megerősödni a városban.
2025. január 24., 11:082025. január 24., 11:08
2025. január 24., 11:302025. január 24., 11:30
– Elevenítsük fel, hogy milyen állapotokat talált négy évvel ezelőtt a marosvásárhelyi városházán, amikor átvette a város vezetését?
– Marosvásárhelyről mindig úgy beszéltek, mint amelyik az egyik legszebb, legvonzóbb, kellemes városa a régiónak, ezt viszont a korábbi városvezetésnek húsz év alatt sikerült negatív irányba elvinni. Szembenézve számos nehézséggel, a város működését kellett újraindítani. Aminek egyik akadálya volt a 658 millió lejes adósság, amivel a várost átvettük és amit négy év alatt sikerült törleszteni.
Marosvásárhely ma hitelképes: amennyiben a fejlesztéseket sem kormány-, sem uniós-, sem helyi pénzekből nem tudjuk fedezni, az európai fejlesztési bankkal tárgyalunk esetleges kölcsönről.
Négy éve nagyon rosszul és kevésbé hatékonyan működött a városi adminisztráció. Sikerült hét igazgatóságot létrehozni, így a lakossággal való kapcsolattartás, de a beruházások és a pályázati lehívások is hatékonyabbak lettek. Míg 2020-ban minden marosvásárhelyi lakosra 81 lejes uniós pályázati támogatás jutott, ez 2024-ben 2125 lejre nőtt. Mindez azt mutatja, hogy ha az emberekre odafigyelünk, akkor hatékonyabbá válik a közigazgatás és javítani lehet az eredményeket. Nem azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk, hanem azt, hogy elindult a gépezet.
Lendületben a város. mondja Soós Zoltán
Fotó: Haáz Vince
– Mi tart a legnagyobb sikerének az elmúlt négy évben?
– Számos vállalásunk volt, de már négy évvel ezelőtt is elmondtunk, hogy ezek mind tíz évre szólnak, nem csupán egy négyéves mandátumra. Az egyik fontos megvalósítás, ami a város fejlődését hátráltatta, az a helyi közszállítás átszervezése volt. 126 új autóbuszt vásároltunk, részben eurós pénzből, de saját forrásból is. Megújítottuk a buszmegállókat, új végállomásokat építettünk, környezetbarát tömegközlekedése van Vásárhelynek.
Létrehoztuk a digitális adóosztályt, lehet online fizetni, mindenki otthonról is kifizetheti az adókat és illetékeket. Elfogadtuk az általános városrendezési tervet, ami nélkül nem lehet beruházásokról, fejlesztésekről beszélni.
Hat iskolaközpont korszerűsítése jelenleg zajlik részben uniós, részben helyi finanszírozással. Óvodák és bölcsődék épülnek, ez is nagyon fontos. Míg Marosvásárhelyen a város bevételei 2020-ban háromszáz millió lej körül alakultak, ez 2024-ben 460 millióra nőtt, ami azt jelenti, többet tudunk beruházni az utakba, iskolába, szabadidő központoknak, javítani tudjuk az életminőséget. Ez lehetőséget teremt a beruházásoknak is, ha jó a városban a hangulat, az életminőség.
– Mi az, amit feltétlenül szeretett volna megtenni, elvégezni, de nem sikerült?
– Nem tudtuk elindítani a terelőutak megépítését, hat-nyolc-tíz hónapot várunk egy-egy engedélyre. Most a szállításügyi minisztériumnál, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnál (CNAIR) van több hivatalos irat, várjuk a műszaki tervekre az engedélyt. Rengeteget dolgoztak a kollégák, de akadályozza a haladást a túlzott bürokrácia. Például a Park szálloda mögött mélygarázs esetében tavaly márciustól várjuk a környezetvédelmi hatástanulmány kibocsátását a megyei környezetvédelmi ügynökségtől.
Nekünk, de más városvezetőnek is nagyon fontos, hogy a dekoncentrált intézmények élére olyanok kerüljenek, akik segítik az önkormányzatok munkáját. Hiszen, ha hónapokig kell várni egy-egy engedélyre, jóváhagyásra, ezek a nagy csúszások elsősorban a gazdaságot gyengítik.
Új buszok, új buszmegállók, korszerű tömegközlekedés
Fotó: Haáz Vince
– Számunkra fontosak a magyar kérdések is: vannak-e magyar utcanévtáblák, lehet-e magyarul kommunikálni a városházán, a városházával, mi van a polgármesteri hivatal állítólagos kétnyelvű honlapjával?
– Sok halasztás után a városháza honlapját idén szeretnék véglegesen átalakítani, valóban kétnyelvűvé tenni. Ezt már az előző mandátumban is szerettük volna, de a kolléga, akinek ez volt a feladata, nem járt sikerrel. Az elmúlt években több mint nyolcvan utcában tettünk ki kétnyelvű utcanévtáblát, és azt szeretnénk, hogy 2027 végére minden utcában így legyen. Volt, aki elégedetlenkedett, levélben írta, hogy ezzel nem ért egyet. Válaszunkban megírtuk, hogy a törvény szellemében tettük mindezt. Mindenik igazgatóságon lehet magyar nyelven is kihallgatást kérni.
A visszajelzések szerint mindenhol változott a hangulat, a hozzáállás. Ez a titka Marosvásárhelynek: a kölcsönös tisztelet. Ha ezt megadjuk a román kollégáknak, a városlakóknak, akkor ők is viszonozzák. Úgy érzem, hogy ma a városban pozitív a hangulat, és a gazdasági nehézségek ellenére nem sikerült a szélsőséges román pártoknak megerősödniük. Az országban előretört a szélsőjobb, Marosvásárhelyen a város tíz százaléka szavazott a szélsőjobb pártokra, ami jóval az országos 38 százalék alatt van, ez azt jelenti, hogy sikeresen működik a multikulturalitás. Fontos, hogy ne találjanak fogást, sem rajtunk városvezetőkön, sem a mi tevékenységeinken. A kulturális támogatások során odafigyelünk a román és magyar eseményekre egyaránt, és a visszajelzések pozitívak.
A közösségkovácsoló fesztiválok is fontosak
Fotó: Haáz Vince
– Kihasználja-e Marosvásárhely a metropolisz övezet által adott lehetőségeket, fejlődik, terjeszkedik?
– 2022-től elkezdődött a szorosabb együttműködés a környező községekkel, akkor a megyei tanács kilépett a metropolisz övezetből és a város vette át a vezetést. Elkészült több előtanulmány, amely alapján közösen szeretne pályázni Marosvásárhely és a peremtelepülések. Létrejött a vidéki tömegközlekedési egyesület, amelynek célja, hogy kiterjessze a városi tömegközlekedést a metropolisz övezetre is. Ez azért fontos, mert, ha busszal tudnak a diákok, munkások bejönni a városba, majd hazautazni, akkor jelentősen csökken az autósforgalom Marosvásárhelyen.
– Hol áll Marosvásárhely a környező megyeszékhelyekhez viszonyítva, sikerült-e ledolgozni valamit a hátrányából?
– Egy országos felmérésben a város a hatodik helyen van kulturális szempontból, pezsgő kulturális életünk van, mindössze néhány nagyváros tudta megelőzni Vásárhelyt. Az országos városi rangsorolásban – az úgynevezett city indexben, ami a gazdasági életet, oktatást, élhetőséget is figyelembe veszi –, a nyolcadik helyre kerül Vásárhely. Ahhoz képest, hogy 2018-ban nem voltunk benne az első tizenötben, jelentősen javul a város megítélése. Korábban Marosvásárhelyen nagyon leszívták a város erőforrásait és ez a hangulatra is rányomta a bélyegét. 2020-től sikerült a várost visszaállítani a fejlődési, növekedési pályára, ami őt megilleti, az erdélyi városok között.
Megújult a Dózsa György utca, biciklisávok is épültek
Fotó: Haáz Vince
– Ha előre tekint a most megkezdett mandátumra, mi az, amit feltétlenül el szeretne végezni?
– Optimistán kezdem a második mandátumot. Tudjuk, hogy az ország gazdasági nehézségekkel fog szembenézni, de Tánczos Barna miniszter azt ígérte, odafigyelnek arra, hogy ne vonjanak el forrásokat a helyi önkormányzatoktól. Fontos a szolgáltatóipar növelése, teret akarunk biztostani a kisiparosoknak, például felújítjuk a Hadsereg téri úgynevezett orosz piacot, de a lakónegyedekben levő piacokat is. A kiskereskedők jelezték, hogy szükségük van olyan helyekre, ahol termékieket kínálhatják, erre is odafigyelünk.
A városban Kolozsvár felől bevezető Dózsa György utcához hasonlóan fel fogjuk újítani a Tudor lakótelepet és a belvárost összekötő utcát és a város több kisebb utcáját is. Folytatjuk a tömbházak szigetelését, az iskolák felújítását, ökológiai szigeteket hozunk léte, a szelektív hulladékgyűjtés érdekében. De folytatjuk a lakossági fórumok megszervezését is, hiszen fontosnak tartom, hogy találkozzunk a városlakókkal minden lakónegyedben, meghallgassuk őket, visszajelzéseket kapjunk.
Igazgatóként fiatal szakemberekkel vette körül magát, leporolta a múzeumra rátapadt port, élővé tette a kiállítótermeket. Vallja, hogy a látogatókat is nevelni kell. Soós Zoltánnal, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!