Mechelen város Flandria egyik legsűrűbben lakott és legiparosodottabb részén fekszik Brüsszel és Antwerpen között
Fotó: Wikipédia
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása nem meglepő fordulat az Európai Bizottság részéről. Frank Creyelman, a Flamand Érdek nevű belgiumi párt politikusa – a belga és a flamand parlament volt tagja, jelenleg Mechelen város önkormányzati képviselője és Erdély jó ismerőse – lapunknak adott interjújában arra biztat, ne várjunk Brüsszel támogatására.
2021. január 29., 11:122021. január 29., 11:12
– Az Európai Bizottság elutasította az unióban élő kisebbségi szervezetek által indított polgári kezdeményezést. Mit gondol, számíthatnak a nemzeti kisebbségek az Európai Unióra?
– Az Európai Unió liberális és globalista szellemiséggel rendelkezik, s nem érdekli az európai népek valódi kultúrája és nyelve. Legfőbb érdeke a globalizáció, valamint az őslakos európaiak és nemzetek megsemmisítése. Az EU nem akar nagy kulturális szervezkedést, és minden bizonnyal nem akar olyan új államot, amely a bennszülött embereken alapulna. A legjobb példa erre az, ahogyan az EU kezelte a katalán népszavazást.
Az egész kormányt börtönbe zárták, néhány miniszternek, sőt Puigdemont katalán miniszterelnöknek is politikai menedéket kellett kérnie Belgiumban. Szerencséjük volt, hogy Flandriában egy nacionalista politikai csoport is a kormány tagja volt. Még a Spanyolországban kezdeményezett jogi eljárást is felülírták a belga törvények. Ez jól mutatta, hol van az EU valódi „szíve”. Ez így nem demokratikus.
Frank Creyelman flamand képviselő többször is megfordult Erdélyben
Fotó: Facebook/Frank Creyelman
– Ön a belgiumi flamand közösség egyik politikusa. Milyen jogok illetik meg az államalkotó flamandokat a mindennapok során?
– Belgium története 1830-ban kezdődik, amikor polgárháborút indítottak a napóleoni seregek maradványai. Zavargásokba kezdtek Brüsszelben, és a holland király nagyon gyorsan feladta Hollandia déli részét. Az első világháború idején a flamandoknak egyáltalán nem voltak kulturális jogaik, bár Belgiumban ők voltak – ahogyan ma is – a többség. Az oktatás francia nyelven zajlott, a parlamentben és a szenátusban csak franciául beszéltek… Ha karriert akartál építeni, el kellett felejtened saját holland nyelvedet és el kellett fogadnod a franciát.
amelynek ülésein nagyon büszkén vettem részt én is. A flamand kormány most már minden normális hatáskörrel rendelkezik. A legfontosabb kompetenciák, amelyek még mindig hiányoznak: a nemzetbiztonság és a szociális ellátórendszer. Tehát ilyen szempontból a legtöbb flamand mindennapjai rendben vannak, de akik el akarnak jutni egy független nemzetig, azokat kitiltják a népszerű állami televíziós programokból, nem hirdethetnek a legtöbb újságban… Hivatalosan ugyanolyan jogaik vannak, mint az összes többi politikai csoportnak, de a gyakorlatban ez nem így működik.
– Vajon érdemes várni az EU-ra, hogy támogassa a nemzeti kisebbségeket, vagy inkább az segít, ha minden kisebbségi csoport saját maga vívja ki jogait országában?
– Ez olyan kérdés, amelyre merész és rövid választ tudok adni: ha meg akarják várni, amíg az EU tesz valamit a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, akkor addig kell várniuk, amíg a pokol befagy. Kivéve a cigányság jogait... Az őshonos nemzeti kisebbségeknek saját kezükbe kellene venniük sorsukat. Alakítsanak politikai csoportokat, szövetkezzenek a többi kisebbséggel, és csapjanak sok zajt együtt.
Hosszú és kemény küzdelem ez, de jobb, mint az erőszak, amely Írországban vagy Baszkföldön évtizedekig zajlott. Mindig emlékezzenek arra, hogy soha nincsenek egyedül. Európa a kisebbségek kontinense. Csak a nemzetállamok kényszerítenek bennünket természetellenes országokba. Határozottan hiszem, hogy a nemzetek Európája az egyetlen megoldás Európa és a valódi unió fennmaradására. Fékezzük le a régi nemzetállamokat, és az óriások törpékké válnak. A törpék pedig általában összetartanak.
– Lehet-e egy kalap alá venni a bevándorlókat, a szexuális kisebbségeket és az őshonos nemzeti kisebbségeket?
– Természetesen nem. Mi közük van a bevándorlóknak egy nemzeti kisebbséghez? Vagy a szexuális kisebbségeknek? Ez csak egy stratégia, hogy mindent összekeverjünk, hogy az emberek és a jobboldaliak ne tudják támogatni az ilyen ügyeket.
– Ön ismeri Erdélyt, gyakran jár ide. Hogyan látja, elérhető-e bármilyen önrendelkezés az itteni magyarok számára? Kire számíthatunk?
Szeretem Erdélyt. Közvetlenül a kommunizmus bukása után, 1990-ben jöttem először Erdélybe. Az ország magával ragadott. Nemcsak a természet szépsége, hanem az emberek barátsága is. És ott van Siebenbürgen története, amikor a magyar király megkérte a flamand és a szász telepeseket 1100-ban, hogy költözzenek Erdélybe. Hogy őszinte legyek, ezt korábban nem tudtam. Rég elfeledett történet, de nagyon érdekes.
Önök soha nincsenek egyedül. Ahogy korábban említettem, meg kell alapítani egy erdélyi kultúrán alapuló politikai csoportot. Nem jobboldali vagy baloldali szélsőséges csoportra van szükség. Mindenkit üdvözölni kell, aki kiáll a regionális kultúra mellett. Természetesen lépjenek kapcsolatba más kisebbségekkel vagy nemzeti csoportokkal. Valószínűleg vannak olyan dolgok, amelyek megosztanak minket, de természetesen még több, amely egyesít. Örömmel segítek egy ilyen politikai csoport támogatásában és a szükséges kapcsolatok kialakításában.
Samu Tamás Gergő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!