Mechelen város Flandria egyik legsűrűbben lakott és legiparosodottabb részén fekszik Brüsszel és Antwerpen között
Fotó: Wikipédia
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása nem meglepő fordulat az Európai Bizottság részéről. Frank Creyelman, a Flamand Érdek nevű belgiumi párt politikusa – a belga és a flamand parlament volt tagja, jelenleg Mechelen város önkormányzati képviselője és Erdély jó ismerőse – lapunknak adott interjújában arra biztat, ne várjunk Brüsszel támogatására.
2021. január 29., 11:122021. január 29., 11:12
– Az Európai Bizottság elutasította az unióban élő kisebbségi szervezetek által indított polgári kezdeményezést. Mit gondol, számíthatnak a nemzeti kisebbségek az Európai Unióra?
– Az Európai Unió liberális és globalista szellemiséggel rendelkezik, s nem érdekli az európai népek valódi kultúrája és nyelve. Legfőbb érdeke a globalizáció, valamint az őslakos európaiak és nemzetek megsemmisítése. Az EU nem akar nagy kulturális szervezkedést, és minden bizonnyal nem akar olyan új államot, amely a bennszülött embereken alapulna. A legjobb példa erre az, ahogyan az EU kezelte a katalán népszavazást.
Az egész kormányt börtönbe zárták, néhány miniszternek, sőt Puigdemont katalán miniszterelnöknek is politikai menedéket kellett kérnie Belgiumban. Szerencséjük volt, hogy Flandriában egy nacionalista politikai csoport is a kormány tagja volt. Még a Spanyolországban kezdeményezett jogi eljárást is felülírták a belga törvények. Ez jól mutatta, hol van az EU valódi „szíve”. Ez így nem demokratikus.
Frank Creyelman flamand képviselő többször is megfordult Erdélyben
Fotó: Facebook/Frank Creyelman
– Ön a belgiumi flamand közösség egyik politikusa. Milyen jogok illetik meg az államalkotó flamandokat a mindennapok során?
– Belgium története 1830-ban kezdődik, amikor polgárháborút indítottak a napóleoni seregek maradványai. Zavargásokba kezdtek Brüsszelben, és a holland király nagyon gyorsan feladta Hollandia déli részét. Az első világháború idején a flamandoknak egyáltalán nem voltak kulturális jogaik, bár Belgiumban ők voltak – ahogyan ma is – a többség. Az oktatás francia nyelven zajlott, a parlamentben és a szenátusban csak franciául beszéltek… Ha karriert akartál építeni, el kellett felejtened saját holland nyelvedet és el kellett fogadnod a franciát.
amelynek ülésein nagyon büszkén vettem részt én is. A flamand kormány most már minden normális hatáskörrel rendelkezik. A legfontosabb kompetenciák, amelyek még mindig hiányoznak: a nemzetbiztonság és a szociális ellátórendszer. Tehát ilyen szempontból a legtöbb flamand mindennapjai rendben vannak, de akik el akarnak jutni egy független nemzetig, azokat kitiltják a népszerű állami televíziós programokból, nem hirdethetnek a legtöbb újságban… Hivatalosan ugyanolyan jogaik vannak, mint az összes többi politikai csoportnak, de a gyakorlatban ez nem így működik.
– Vajon érdemes várni az EU-ra, hogy támogassa a nemzeti kisebbségeket, vagy inkább az segít, ha minden kisebbségi csoport saját maga vívja ki jogait országában?
– Ez olyan kérdés, amelyre merész és rövid választ tudok adni: ha meg akarják várni, amíg az EU tesz valamit a kisebbségi jogokkal kapcsolatban, akkor addig kell várniuk, amíg a pokol befagy. Kivéve a cigányság jogait... Az őshonos nemzeti kisebbségeknek saját kezükbe kellene venniük sorsukat. Alakítsanak politikai csoportokat, szövetkezzenek a többi kisebbséggel, és csapjanak sok zajt együtt.
Hosszú és kemény küzdelem ez, de jobb, mint az erőszak, amely Írországban vagy Baszkföldön évtizedekig zajlott. Mindig emlékezzenek arra, hogy soha nincsenek egyedül. Európa a kisebbségek kontinense. Csak a nemzetállamok kényszerítenek bennünket természetellenes országokba. Határozottan hiszem, hogy a nemzetek Európája az egyetlen megoldás Európa és a valódi unió fennmaradására. Fékezzük le a régi nemzetállamokat, és az óriások törpékké válnak. A törpék pedig általában összetartanak.
– Lehet-e egy kalap alá venni a bevándorlókat, a szexuális kisebbségeket és az őshonos nemzeti kisebbségeket?
– Természetesen nem. Mi közük van a bevándorlóknak egy nemzeti kisebbséghez? Vagy a szexuális kisebbségeknek? Ez csak egy stratégia, hogy mindent összekeverjünk, hogy az emberek és a jobboldaliak ne tudják támogatni az ilyen ügyeket.
– Ön ismeri Erdélyt, gyakran jár ide. Hogyan látja, elérhető-e bármilyen önrendelkezés az itteni magyarok számára? Kire számíthatunk?
Szeretem Erdélyt. Közvetlenül a kommunizmus bukása után, 1990-ben jöttem először Erdélybe. Az ország magával ragadott. Nemcsak a természet szépsége, hanem az emberek barátsága is. És ott van Siebenbürgen története, amikor a magyar király megkérte a flamand és a szász telepeseket 1100-ban, hogy költözzenek Erdélybe. Hogy őszinte legyek, ezt korábban nem tudtam. Rég elfeledett történet, de nagyon érdekes.
Önök soha nincsenek egyedül. Ahogy korábban említettem, meg kell alapítani egy erdélyi kultúrán alapuló politikai csoportot. Nem jobboldali vagy baloldali szélsőséges csoportra van szükség. Mindenkit üdvözölni kell, aki kiáll a regionális kultúra mellett. Természetesen lépjenek kapcsolatba más kisebbségekkel vagy nemzeti csoportokkal. Valószínűleg vannak olyan dolgok, amelyek megosztanak minket, de természetesen még több, amely egyesít. Örömmel segítek egy ilyen politikai csoport támogatásában és a szükséges kapcsolatok kialakításában.
Samu Tamás Gergő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!