Renoválás
Fotó: Székely Annamária festménye
Erdélyben nőtt fel, a családi örökség alapjaiban befolyásolta pályaválasztását. Székely Annamária kitaposatlan utakon jár a festészetben, minden tárlatát nagy érdeklődés övezi.
2021. november 26., 10:422021. november 26., 10:42
2021. november 26., 10:432021. november 26., 10:43
– Miért volt szüksége családodnak új hazát választani?
– A szüleim döntötték el velünk, gyerekekkel is megbeszélve terveiket, hogy elköltözünk Kolozsvárról Magyarországra. Nem szerettek volna tovább a Ceaușescu-rendszerben élni, és nem akarták, hogy gyermekeik is megszenvedjék azokat a nehézségeket, amelyekkel nekik kellett megküzdeniük. A jobb és könnyebb élet reményében szánták el magukat a szüleim e bátor, ugyanakkor embert próbáló lépésre.
– Szüleid is művészi tehetséggel rendelkeztek. Egy ilyen örökség befolyásolt pályaválasztásodban?
– Mindkét szülői ágról örökölhettem a készséget. Anyai nagymamám tanítónő volt, de szeretett festeni. A tájképfestészet érdekelte, mindemellett öt lánygyermeket nevelt. Anyai nagyapám a zene világában volt jártas, ő hegedült. Sajnálatomra nem örököltem e tehetséget, így nem tudok hangszeren játszani. Édesanyám, akárcsak én, a Kolozsvári Művészeti Líceumba járt, tehetséges volt, később mégis más útra sodorta a sors, és nem az alkotó-művészi pályát választotta.
Székely Annamária kiskorában eldöntötte, hogy festőművész lesz
Fotó: Kéri Gáspár
Édesapám az ötvösművészet iránt érzett vonzalmat, ezüstékszereket, később rézből dísztárgyakat készített. A művészetek iránti érdeklődés mindig jelen volt a családunkban. Viccesen úgy szoktam mondani: nővérem elvitte az okos, szorgalmas, jó tanulói, kötelességtudásért felelős géneket, nekem pedig maradt a művészszemlélet által sztereotipizált lazaság, kötetlenség, bohémság, vagy akár a határokat feszegető szabadságvágy. Korán lekötött a képes mesekönyvek nézegetése, órákon keresztül bele tudtam feledkezni, álmodoztam a képek láttán, és az illusztrációkból saját meséket találtam ki magamnak.
– Kolozsvárott kerámiaszakra jártál, de Budapesten az egyetemet és a mesterképzőt már festőszakon végezted. Mi indokolta a váltást?
– Valószínűleg a nagyszülői örökség megőrzése indokolta a kerámia szak választását. Izgalmas dolog volt számomra az anyaggal (porcelán, agyag, samott) dolgozni. Szerettem kitalálni, tervezni használati tárgyakat, létrehozni valami új és kézzel fogható dolgot. Tetszett a teljes alkotói folyamat a tervezéstől a megvalósításig anélkül, hogy tudná a készítő, milyen lesz a végeredmény – gondolok itt az égetőkemencékből kikerülő tárgy megpillantására. Az idő elteltével mégsem éreztem kiteljesedést e szakmában, az egyetemi tanulmányok elkezdésére már más elképzeléseim voltak. Ugyanakkor a szakmaszerzés iránti vágyam még bennem volt, ezért
Rétegek V.: Margit híd
Fotó: Székely Annamária festménye
– Munkáidban fontos szerepet kap a térábrázolás. Festettél háromdimenziós képeket is, amely a hétköznapi ember számára talán meghökkentő…
– Festészetem egyik meghatározó témája a térábrázolás, amelyet az építészeten keresztül – épületek, épületegyüttesek, utcák, utcarészletek elemeiből – építek fel. E terek létező, bárki számára elérhető, látható városképrészletek, az épített környezetünk egyfajta lenyomatai. A képeimen nem az adott hely lemásolása történik, hanem minden egy másféle törvényekkel rendelkező szűrőn keresztül látható, amely az utóbbi években készült munkáim esetében a tükröződés. Ez azért is fontos eleme a munkáimnak, mert például
A tükröződés szerepe mellett fontos eleme munkáimnak a kétdimenziós síkfelületi ábrázolásmód megtörése, illetve az abból való kilépésének az illúziója. Egy festményen belül rétegenként megjelenítek több, akár más perspektívarendszerben ábrázolt városképet, hullámokat; vagy mértani alakzatok megjelenítésének a segítségével vagy akár a vászonra festett képkeretekkel való játékos tér–sík rendszert beépítem a festészetembe. Fontos momentuma munkásságomnak a szétdarabolás, a több részletképből felépített, egy egységet alkotó kép. A tükröződés pillanatnyi állapota mellett utalok az emlékezet pillanataira: amikor szeretnénk felidézni egy emléket, akkor először részletek jutnak eszünkbe, ezek kiegészülnek újabb részletekkel, és csak ezután látjuk meg a teljes emlékképet.
Torino
Fotó: Székely Annamária festménye
– Mi az, ami alkotóként foglalkoztat?
– Hogy miként és miért alakul ki az igény arra, hogy az alkotó kilépjen a három dimenziót ábrázoló kétdimenziós képszerkezetből, vagy legalábbis a kilépés illúzióját keltse a befogadó közönség, illetve a néző számára. Sőt plasztikus ábrázolásmódban, a szobrászatban is megtaláljuk e jelenséget, amikor a háromdimenziós ábrázolásból is kilépni látszik az alkotó. Az ilyen ábrázolásmód csupán technikai bravúr? A művész kézügyességét tükrözi vagy igényét a megszokottól való eltéréshez?
több terület áttekintésének a segítségével. Gondolok itt a művészet, a művészeti alkotások elemzése és az alkotói tevékenység mellett a társadalmi körülményekre és elvárásokra, a technika gyors ütemben való fejlődésére, a befogadó közönség vagy akár a közösség ingerküszöbének a megnövekedett határértékére. Az észlelés és érzékelés határainak az egybemosódására utalok, amely szintén egy társadalom gondolkodásmódjával, vagyis társadalmi problémával kapcsolódik össze, sőt befolyásolja azt. Fontosnak tartom megemlíteni azt a képsorozatomat is, amely szintén valós terekről szól, csak itt a korábbiaktól eltérő ábrázolásmódot használtam. Ez esetben 3D technikát választottam, amely az ismert vörös-kék szemüvegen keresztül közvetíti a nézőnek a teljes térélményt, így kapott főszerepet a festészet legalapvetőbb eleme, a kolorizmus.
Fal
Fotó: Székely Annamária festménye
– Háromdimenziós alkotásaid mit ábrázolnak?
– A 3D technikával megfestett képeim is tereket, utcarészleteket, házsorokat ábrázolnak. Ezek olyan valós helyszínek, ahol bárki megfordulhat itthon vagy külföldön. E képeknél az volt a célom, hogy a színek egymás mellé tételével, a színek játékával élénk színvilágú képek szülessenek, de a teljes térélményt mégis a szemüvegen keresztül, a színek redukálásával éri el a szemlélő. Ez az alkotói folyamat hosszadalmas, mert szabad szemmel keverem ki a színeket, viszont folyamatosan ellenőriznem kell a különleges szemüvegen keresztül, hogy a megfelelő vörös-kék árnyalatot érjem el az egymás mellé kerülő színek viszonylatában. A tudomány és a művészet talán leggyakrabban foglalkoztatott témája és legtágabb fogalma a tér problematikája. Művészeti szempontból, hogyha pusztán meghatározni szeretnénk a teret, akkor a legegyszerűbben így fogalmazhatnánk: a térábrázolást vonalak, vonalvázlatok, rövidülések, színek, fény–árnyék viszonyok, formák, tónusok alkotják. Ekképpen
Ilyen a perspektivikus térábrázolása a városképeknek, e téma – amely magába foglalja az épített környezet ábrázolását– mindig foglalkoztatott. A városkép-ábrázolás fontos volt, mert társadalmi tükre volt az adott kornak, magukban hordozza a meglepetés és felismerés örömét, és reflexió a tudomány és művészet felkészültségére. A városban vagy akár utazásaim során sétálva nézelődöm, és ha számomra valamiért érdekes, a továbbiakban kifejtendő látványt látok, azt lefotózom, majd e fényképeket használom fel „munkaalapoknak”.
– A Magyar Állami Operaház alkalmazottja vagy. A munkád kötődik az alkotói énedhez?
– Alkotói tevékenységem mellett fontos számomra az alkalmazott munkám, amely több szállal kötődik alkotói munkásságomhoz. Több mint egy évtizede dolgozom díszítőfestőként az Operaházban.
Gyakori jelenség volt, hogy a mesterek mellett művészek is foglalkoztak díszítőfestészettel, épületdíszítéssel, akik mindemellett saját tevékenységet is folytattak, sőt kiemelkedő alkotói munkát tudtak felmutatni. Az épület, az épített környezet díszítésére már az antik világban is igény volt, ez az elvárás ma is tetten érhető. Mindemellett a díszítőfestészet, épületdíszítés a festészetemben is megjelenik, mint jelképrendszer, térelem, vagy mint az ábrázolni kívánt hely hiteles megfestése. A díszítőfestésnek az építészetben és a festészetben egyaránt fontos célja van. Építészeti elemeket elrejt, tompít vagy kiemel, s ez érvényes az alkalmazott formák és a színek, színárnyalatok kiválasztására is. Az épület díszítőfestőjének nemcsak a díszítés volt a szerepe, hanem a belső terek színvilágának komplex megoldása is. Persze a legfontosabb az illúziókeltés és a szimbólumrendszer vagy készlet, amelyből az alkotások készültek.
Székely Annamária festőművész
Művészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd elvégezte a budapesti Képzőművészeti Egyetemet és annak mesterképzőjét. Ezt követően a budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki szakán is diplomát szerzett. A Barcsay-díjas művész 1994 óta szerepel csoportos és egyéni kiállításokon, munkái közül több magángyűjtemény része. Háromdimenziós festészeti technikáját maga fejlesztette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!