Hirdetés

Határokat feszegető szabadságvágy – beszélgetés Székely Annamária Barcsay-díjas festőművésszel

Renoválás •  Fotó: Székely Annamária festménye

Renoválás

Fotó: Székely Annamária festménye

Erdélyben nőtt fel, a családi örökség alapjaiban befolyásolta pályaválasztását. Székely Annamária kitaposatlan utakon jár a festészetben, minden tárlatát nagy érdeklődés övezi.

Nánó Csaba

2021. november 26., 10:422021. november 26., 10:42

2021. november 26., 10:432021. november 26., 10:43

– Miért volt szüksége családodnak új hazát választani?
– A szüleim döntötték el velünk, gyerekekkel is megbeszélve terveiket, hogy elköltözünk Kolozsvárról Magyarországra. Nem szerettek volna tovább a Ceaușescu-rendszerben élni, és nem akarták, hogy gyermekeik is megszenvedjék azokat a nehézségeket, amelyekkel nekik kellett megküzdeniük. A jobb és könnyebb élet reményében szánták el magukat a szüleim e bátor, ugyanakkor embert próbáló lépésre.

– Szüleid is művészi tehetséggel rendelkeztek. Egy ilyen örökség befolyásolt pályaválasztásodban?
– Mindkét szülői ágról örökölhettem a készséget. Anyai nagymamám tanítónő volt, de szeretett festeni. A tájképfestészet érdekelte, mindemellett öt lánygyermeket nevelt. Anyai nagyapám a zene világában volt jártas, ő hegedült. Sajnálatomra nem örököltem e tehetséget, így nem tudok hangszeren játszani. Édesanyám, akárcsak én, a Kolozsvári Művészeti Líceumba járt, tehetséges volt, később mégis más útra sodorta a sors, és nem az alkotó-művészi pályát választotta.

Hirdetés
Idézet
Apai nagymamám híres fazekas családból származott, dédnagyapám Benedek Sándor volt, akinek a munkásságát Kós Károly is méltatta az erdélyi fazekasokról írt munkájában. Egyedi, de mindemellett eredeti és gazdag formavilágot képviselt.
Székely Annamária kiskorában eldöntötte, hogy festőművész lesz •  Fotó: Kéri Gáspár Galéria

Székely Annamária kiskorában eldöntötte, hogy festőművész lesz

Fotó: Kéri Gáspár

Édesapám az ötvösművészet iránt érzett vonzalmat, ezüstékszereket, később rézből dísztárgyakat készített. A művészetek iránti érdeklődés mindig jelen volt a családunkban. Viccesen úgy szoktam mondani: nővérem elvitte az okos, szorgalmas, jó tanulói, kötelességtudásért felelős géneket, nekem pedig maradt a művészszemlélet által sztereotipizált lazaság, kötetlenség, bohémság, vagy akár a határokat feszegető szabadságvágy. Korán lekötött a képes mesekönyvek nézegetése, órákon keresztül bele tudtam feledkezni, álmodoztam a képek láttán, és az illusztrációkból saját meséket találtam ki magamnak.

– Kolozsvárott kerámiaszakra jártál, de Budapesten az egyetemet és a mesterképzőt már festőszakon végezted. Mi indokolta a váltást?
– Valószínűleg a nagyszülői örökség megőrzése indokolta a kerámia szak választását. Izgalmas dolog volt számomra az anyaggal (porcelán, agyag, samott) dolgozni. Szerettem kitalálni, tervezni használati tárgyakat, létrehozni valami új és kézzel fogható dolgot. Tetszett a teljes alkotói folyamat a tervezéstől a megvalósításig anélkül, hogy tudná a készítő, milyen lesz a végeredmény – gondolok itt az égetőkemencékből kikerülő tárgy megpillantására. Az idő elteltével mégsem éreztem kiteljesedést e szakmában, az egyetemi tanulmányok elkezdésére már más elképzeléseim voltak. Ugyanakkor a szakmaszerzés iránti vágyam még bennem volt, ezért

Idézet
festő-restaurátor szakra felvételiztem. Úgy döntöttem, visszatérek az óvodás kori szakmaválasztásomhoz: festőművész leszek.

Rétegek V.: Margit híd •  Fotó: Székely Annamária festménye Galéria

Rétegek V.: Margit híd

Fotó: Székely Annamária festménye

– Munkáidban fontos szerepet kap a térábrázolás. Festettél háromdimenziós képeket is, amely a hétköznapi ember számára talán meghökkentő…
– Festészetem egyik meghatározó témája a térábrázolás, amelyet az építészeten keresztül – épületek, épületegyüttesek, utcák, utcarészletek elemeiből – építek fel. E terek létező, bárki számára elérhető, látható városképrészletek, az épített környezetünk egyfajta lenyomatai. A képeimen nem az adott hely lemásolása történik, hanem minden egy másféle törvényekkel rendelkező szűrőn keresztül látható, amely az utóbbi években készült munkáim esetében a tükröződés. Ez azért is fontos eleme a munkáimnak, mert például

Idézet
az ábrázolni kívánt utcarészlet egyfajta szűrön keresztül jut el a nézőhöz, sőt kiegészül az üveg mögötti elemekkel is, ez pedig újabb épületet, épületbelsőt, térrendszert sejtet.

A tükröződés szerepe mellett fontos eleme munkáimnak a kétdimenziós síkfelületi ábrázolásmód megtörése, illetve az abból való kilépésének az illúziója. Egy festményen belül rétegenként megjelenítek több, akár más perspektívarendszerben ábrázolt városképet, hullámokat; vagy mértani alakzatok megjelenítésének a segítségével vagy akár a vászonra festett képkeretekkel való játékos tér–sík rendszert beépítem a festészetembe. Fontos momentuma munkásságomnak a szétdarabolás, a több részletképből felépített, egy egységet alkotó kép. A tükröződés pillanatnyi állapota mellett utalok az emlékezet pillanataira: amikor szeretnénk felidézni egy emléket, akkor először részletek jutnak eszünkbe, ezek kiegészülnek újabb részletekkel, és csak ezután látjuk meg a teljes emlékképet.

Torino •  Fotó: Székely Annamária festménye Galéria

Torino

Fotó: Székely Annamária festménye

– Mi az, ami alkotóként foglalkoztat?
– Hogy miként és miért alakul ki az igény arra, hogy az alkotó kilépjen a három dimenziót ábrázoló kétdimenziós képszerkezetből, vagy legalábbis a kilépés illúzióját keltse a befogadó közönség, illetve a néző számára. Sőt plasztikus ábrázolásmódban, a szobrászatban is megtaláljuk e jelenséget, amikor a háromdimenziós ábrázolásból is kilépni látszik az alkotó. Az ilyen ábrázolásmód csupán technikai bravúr? A művész kézügyességét tükrözi vagy igényét a megszokottól való eltéréshez?

Idézet
A társadalom igénye, a gondolkodásmód kívánalma, a tudomány fejlődésének a hatása a trükközés, az illúziókeltés? Ezek azok a kérdések, amelyek a saját alkotói tevékenységemen belül is felmerülnek, és keresem rájuk a válaszokat

több terület áttekintésének a segítségével. Gondolok itt a művészet, a művészeti alkotások elemzése és az alkotói tevékenység mellett a társadalmi körülményekre és elvárásokra, a technika gyors ütemben való fejlődésére, a befogadó közönség vagy akár a közösség ingerküszöbének a megnövekedett határértékére. Az észlelés és érzékelés határainak az egybemosódására utalok, amely szintén egy társadalom gondolkodásmódjával, vagyis társadalmi problémával kapcsolódik össze, sőt befolyásolja azt. Fontosnak tartom megemlíteni azt a képsorozatomat is, amely szintén valós terekről szól, csak itt a korábbiaktól eltérő ábrázolásmódot használtam. Ez esetben 3D technikát választottam, amely az ismert vörös-kék szemüvegen keresztül közvetíti a nézőnek a teljes térélményt, így kapott főszerepet a festészet legalapvetőbb eleme, a kolorizmus.

Fal •  Fotó: Székely Annamária festménye Galéria

Fal

Fotó: Székely Annamária festménye

– Háromdimenziós alkotásaid mit ábrázolnak?
– A 3D technikával megfestett képeim is tereket, utcarészleteket, házsorokat ábrázolnak. Ezek olyan valós helyszínek, ahol bárki megfordulhat itthon vagy külföldön. E képeknél az volt a célom, hogy a színek egymás mellé tételével, a színek játékával élénk színvilágú képek szülessenek, de a teljes térélményt mégis a szemüvegen keresztül, a színek redukálásával éri el a szemlélő. Ez az alkotói folyamat hosszadalmas, mert szabad szemmel keverem ki a színeket, viszont folyamatosan ellenőriznem kell a különleges szemüvegen keresztül, hogy a megfelelő vörös-kék árnyalatot érjem el az egymás mellé kerülő színek viszonylatában. A tudomány és a művészet talán leggyakrabban foglalkoztatott témája és legtágabb fogalma a tér problematikája. Művészeti szempontból, hogyha pusztán meghatározni szeretnénk a teret, akkor a legegyszerűbben így fogalmazhatnánk: a térábrázolást vonalak, vonalvázlatok, rövidülések, színek, fény–árnyék viszonyok, formák, tónusok alkotják. Ekképpen

Idézet
a festészet, a festmény a valóságos, a létező tér és forma látszati alakzataival jeleníti meg (vagyis állítja elő) – két dimenzióban – a három dimenziót, tanulmányozott és kikísérletezett szabályok és törvényszerűségek alapján.

Ilyen a perspektivikus térábrázolása a városképeknek, e téma – amely magába foglalja az épített környezet ábrázolását– mindig foglalkoztatott. A városkép-ábrázolás fontos volt, mert társadalmi tükre volt az adott kornak, magukban hordozza a meglepetés és felismerés örömét, és reflexió a tudomány és művészet felkészültségére. A városban vagy akár utazásaim során sétálva nézelődöm, és ha számomra valamiért érdekes, a továbbiakban kifejtendő látványt látok, azt lefotózom, majd e fényképeket használom fel „munkaalapoknak”.

– A Magyar Állami Operaház alkalmazottja vagy. A munkád kötődik az alkotói énedhez?
– Alkotói tevékenységem mellett fontos számomra az alkalmazott munkám, amely több szállal kötődik alkotói munkásságomhoz. Több mint egy évtizede dolgozom díszítőfestőként az Operaházban.

Idézet
A díszítőfestészet nem kimondottan a magas művészet területéhez tartozik, ennek következtében gyakran lesajnált ága. Ám sok esetben méltatlan e lenézés.

Gyakori jelenség volt, hogy a mesterek mellett művészek is foglalkoztak díszítőfestészettel, épületdíszítéssel, akik mindemellett saját tevékenységet is folytattak, sőt kiemelkedő alkotói munkát tudtak felmutatni. Az épület, az épített környezet díszítésére már az antik világban is igény volt, ez az elvárás ma is tetten érhető. Mindemellett a díszítőfestészet, épületdíszítés a festészetemben is megjelenik, mint jelképrendszer, térelem, vagy mint az ábrázolni kívánt hely hiteles megfestése. A díszítőfestésnek az építészetben és a festészetben egyaránt fontos célja van. Építészeti elemeket elrejt, tompít vagy kiemel, s ez érvényes az alkalmazott formák és a színek, színárnyalatok kiválasztására is. Az épület díszítőfestőjének nemcsak a díszítés volt a szerepe, hanem a belső terek színvilágának komplex megoldása is. Persze a legfontosabb az illúziókeltés és a szimbólumrendszer vagy készlet, amelyből az alkotások készültek.

Székely Annamária festőművész
Művészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd elvégezte a budapesti Képzőművészeti Egyetemet és annak mesterképzőjét. Ezt követően a budapesti Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki szakán is diplomát szerzett. A Barcsay-díjas művész 1994 óta szerepel csoportos és egyéni kiállításokon, munkái közül több magángyűjtemény része. Háromdimenziós festészeti technikáját maga fejlesztette ki.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség

A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.

Rövid enyhülés után újra erősödik a hőség
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez

Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.

Elbuktak Nicușor Dan proxyjai, és az RMDSZ jól tette, hogy hozzájárult ehhez
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.

Terroristagyanús futballvilág?
Terroristagyanús futballvilág?
2026. június 15., hétfő

Terroristagyanús futballvilág?

2026. június 13., szombat

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán

Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.

Svájc: Chaplin világába csöppentünk a Riviérán
Hirdetés
2026. június 12., péntek

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
2026. június 11., csütörtök

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak

Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.

Brüsszeli tanácskozás az iszlamizmus kihívásáról: az európai muszlimok is áldozatokká válnak
2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés