Egy erdélyi az unitárius világ élén

– Dávid Ferenc Erdélyben fektette le az unitárius egyház alapjait, de manapság már mindenhol élnek hívei. Nyomon követhető, hogyan terjedt el a nagyvilágban az unitarizmus?

– Dávid Ferenc eszméi és munkái első körben latinul, utána magyarul is napvilágot láttak a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában, és eljutottak Nyugat-Európába is. Az eredeti unitarizmus befolyása alatt úgy jöttek létre a nyugat-európai unitárius közösségek, hogy olvasták, ismerték Dávid Ferenc és kortársai teológiai munkásságát. Abban az értelemben viszont függetlenül, hogy nem magyar unitáriusok végeztek missziót például Hollandiában vagy Angliában, hanem az angolok hozták létre az angol unitárius egyházat, miután az antitrinitárius eszmék áramlatába ők is bekerültek. A 16. század a vallási kérdések iránt rendkívül fogékony polgárságot termelt ki, az embereket – nemcsak a papokat, hanem az átlagpolgárokat is – olyan mértékben foglalkoztatta a vallás, hogy a napi beszélgetések, a családi élet, a foglalkozás, az életvitel szintjén is fontos volt e kérdések megtárgyalása. A legtöbb vallási irányzat arra a korra nyúlik vissza, akkor történt meg a reformáció által elindított vallási ébredés. Az sem mellékes, hogy az itteni unitáriusok nem terjeszkedtek, így valamennyi, Erdély határain túli unitárius közösség a saját kulturális környezetében, saját kezdeményezésre alakult meg.

– Hogyan viszonyult az unitarizmus megjelenéséhez a többi egyház?

– A kezdeti időkben több egyház nem viszonyult türelmesen a kérdéshez, mert az unitárius másságában a maga értékrendjének veszélyeztetését látta. Az unitárius értékrend ugyanis a hagyományos kereszténységhez képest nagyon más hangot ütött meg, másfajta értékrendre terelte a figyelmet – megítélésében éppen a Jézustól származó értékrendre –, csakhogy ebben annyira elütött a Szentírás-központú, Krisztus-centrikus, a Szentháromságot valló kereszténység elképzelésétől, hogy idegenkedést és üldöztetést váltott ki. Lengyelországban az unitáriusoknak választaniuk kellett a visszakatolizálás és az ország elhagyása között. Az 1600-as évektől kezdve több hullámban is Lengyelországból menekült unitáriusok érkeztek Kolozsvárra, és lengyel ajkú unitárius közösséget működtettek évtizedeken át. Később megszakadtak az otthoni kapcsolataik, és a lengyelek beolvadtak az itteni magyar közösségbe.

– Milyen késztetés vagy szükségszerűség hozta létre a világ unitáriusait magába foglaló szervezetet?

– A szervezkedésnek két fontos mozzanata volt. Az első a 19. század végén: 1900-ban az Egyesült Államokban megalakult az unitáriusokat és szabadelvű keresztényeket tömörítő nemzetközi szervezet, az IARF. Az idők során lényegesen átalakította a tevékenységét, az unitárius és szabadelvű keresztény eszmék terjesztéséről, érdekek védelméről átbillent egy vallások közötti párbeszédet, a vallásszabadságot általános emberi jogként hirdető nemzetközi szervezetbe. A 20. század második felétől ugyanakkor egyre gyakrabban került előtérbe egy kimondottan unitárius szervezet létrehozásának szükségessége. Az elsőként létrejött szervezet is működik, a Magyar Unitárius Egyház is tagja ötven más egyház mellett, 1995-ben azonban a világ unitárius egyházainak vezetői megállapodtak az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsának létrehozásában, amely jelenleg 28 tagországot számlál.

– Mit jelent az univerzalista megjelölés?

– Egy ősi keresztény felekezet nevét őrzi, amely önállóan jött létre és élte életét Angliában, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a 18–20. században. A múlt század közepén azonban az Egyesült Államokban az unitarizmussal annyi közös értéket és teológiai azonosságot fedeztek fel, hogy hosszú évtizedek rágódása után 1961-ben kimondták az ottani unitárius és univerzalista egyház egyesülését. Rendkívül erős közösséget képeznek az Államokban: 1200 egyházközség, mintegy 200 ezer felnőtt egyháztag, a magyar unitáriusok lélekszámának háromszorosa.

– Hogyan működik az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsa?

– A szervezet tagegyházakat tömörít, ezen belül valamennyi egyház megőrzi szervezeti önállóságát és a szabadságát, de a teológiai, hitelvi, kulturális, nemzeti sajátosságait is. A tanács keretszervezete kíván lenni a sajátosságukat megőrző, szervezetükben önálló, autonóm harminc tagszervezetnek. Legfőbb hatósága egy közgyűlés, amelyen belül minden tagszervezetnek szabad határozati joga van. A közgyűlés kicsit úgy működik, mint az ENSZ közgyűlése: nem a lélekszám vagy a gazdasági ütőképesség biztosítja a szavazatok számát, hanem valamennyi tagszervezetnek egyforma véleményformálási ereje van. A szervezetet  héttagú végrehajtó bizottság vezeti. A tagokat a tagszervezetek által jelölt szakértőkből választja a közgyűlés, és egyetlen nemzetnek sincs egynél több képviselője a nemzetközi végrehajtó bizottságban.

– Miért választotta elnökének ez a szervezet egy alig 60 ezres közösség képviselőjét?

– Először választottak magyar unitárius személyt a szervezet elnökének, ami talán azt „díjazza”, hogy az elmúlt 25 évben a Magyar Unitárius Egyház a világ unitárius közösségének vezető pozíciójába helyezte magát, sikerült behoznia a kommunista elnyomásban felhalmozódott lemaradást. Egyházunk ma már elő tudja teremteni az anyagi alapokat a szükségleteihez, nem szorulunk nyugati segítségre. De az önállóság nemcsak gazdasági kérdés, hanem lelki, öntudatbeli állapot kifejeződése is. A Magyar Unitárius Egyháznak 440 éves története alatt olyan hagyományokat sikerült kialakítania a lelkészképzés, vezetőképzés, szervezeti tudás tekintetében, amelyeket a később, illetve újonnan létrejött közösségek hasznosítani tudnak. Az Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában növekedő unitárius közösségek például nem annyira az amerikai unitárius-univerzalista, humanista elemektől átszőtt vallásosságot és kultúrát tartják alkalmazhatónak a saját környezetükben, hanem a szabadelvű-keresztény magyar unitárius gyakorlatot és hagyományt.

Gyerő Dávid
Az erdővidéki Baróton született 1974-ben, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban volt középiskolás. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben 1997-ben nyert unitárius lelkészi képesítést. 1995–2000 között az unitárius ifjúsági szervezet (ODFIE) főtitkára volt. 2000–2001-ben az egyesült államokbeli Harvard Egyetem Extension School karán szervezetfejlesztést tanult. 2008-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán jogászi oklevelet szerzett. 2001 óta Kolozsváron él, az Unitárius Egyház Főhatósági Hivatalának közigazgatási előadó-tanácsosa, 2009-től a kolozsi unitárius egyházközség lelkésze is. 2009-től az Unitárius Univerzalista Nemzetközi Tanács titkára, 2014-ben a szervezet elnökének választották. Nős, három gyermek apja.

– Mi a feladata a szervezet elnökének?

– A tanács munkájának irányítása két fizetett alkalmazottal működő nemzetközi irodából történik Londonban. Az elnök feladata elsősorban a szervezet képviselete. Fontos része a munkájának a szervezet anyagi alapjainak növelése, az adományszervezés, a pénzgyűjtés. Az elnöknek a szervezet küldetéséről is beszélnie kell, forrásokat keresni a küldetés beteljesítéséhez. A rendelkezésre álló erőforrások helyes és hatékony elosztása is az elnök és a vezetőség feladata. Gyakorlatilag a tagszervezetek közötti közvetítő, összekötő, az áthidalást elősegítő szerepe van a tanácsnak. Örömmel mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben olyan helyeken is alakultak unitárius szervezetek, ahol soha nem volt hagyománya, olyan afrikai államokban, mint Kenya, Burundi, Nigéria vagy Uganda, de Ruandában és Kongóban is érdeklődnek az emberek az unitárius eszmék iránt.

– Mivel magyarázható, hogy az unitárius vallás nem terjedt el az erdélyi románok körében?

– Az Erdélyi Unitárius Egyház kimondottan magyar ajkú egyház maradt. Történelmileg egyetlen magyar unitárius egyház létezett, amely Erdélyből nőtt ki, és a trianoni döntésig magába foglalta a magyarországi egyházrészeket is. Azt követően kétfelé szakadt az egyház teste, az Erdélyben maradt hívek többsége előbb az úgynevezett Romániai Unitárius Egyházhoz tartozott, ami a ’89-es változások után Erdélyi Unitárius Egyház lett. Az európai körülmények kedvező alakulása nyomán 2012-ben határokon átívelő struktúrát tudtunk kialakítani Magyar Unitárius Egyház néven. Az egyik nagy kérdés, ami gyakran felvetődik itt Erdélyben: vajon nem kellett volna aktívabb, misszionálóbb legyen a románsághoz való viszonyunk? Ma sem nyújtunk elegendő román nyelvű tájékoztatást magunkról, arról, hogy mi is az unitarizmus. Igazából azt tartjuk, hogy ezeknek a hitelveknek a románság körében való terjesztése elsősorban a román emberek dolga, akárcsak egy román unitárius egyház megalakítása. De létezik érdeklődés: részben teológiai, másrészt történelmi kuriózumszerű dolgokra kíváncsiak a románok