Derzsi Ákos a kereszténydemokrata mozgalom új alelnöke
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot (RMKDP) 1990-ben hozták létre, ez később mozgalommá alakult. A kereszténydemokrácia történetéről, célkitűzéseiről, ideológiájáról Derzsi Ákossal, az RMDSZ Bihar megyei szenátorával, az RMKDM új alelnökével beszélgettünk.
2019. április 19., 09:112019. április 19., 09:11
2019. április 19., 09:132019. április 19., 09:13
Mikor csatlakozott a kereszténydemokrata mozgalomhoz?
A Bihar megyei Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 2018-ban alakult, ennek én vagyok az elnöke. Megalakulásunkat követően csatlakoztunk a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomhoz (RMKDM). Az országos szervezet idén tartotta XII. kongresszusát, ahol a tisztújítás során a testület alelnöknek választott. Ezt sikerként könyveljük el, mert a legfiatalabb szervezet, a bihari mozgalom munkáját ismerték el ezzel.
Milyen múltra tekint vissza a platform, és milyen értékek mentén gondolták el működését?
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990 márciusában jött létre, majd 1999 júniusában mozgalommá alakult. Keresztény elvek szerint élni, és azok mentén politizálni – kezdetektől ez volt és napjainkra is ez maradt az alapelve. Hiszünk a személyközpontúságban, a parlamentáris rendszerben, a szubszidiaritás elvében, a család meghatározó szerepében, valamint az emberi méltóságban.
Mekkora a súlya a kereszténydemokrata mozgalomnak az RMDSZ-en belül?
A kereszténydemokrata mozgalom az RMDSZ legrégebbi platformja, alapjában véve egyidősek. Önállóan dolgozunk és döntünk, de céljaink közösek, a közjót szeretnénk szolgálni.
Mennyien csatlakoztak a mozgalomhoz?
A mozgalom több száz tagot számlál, de mivel tagdíjat nem gyűjtünk, ezért nehéz a csatlakozók számát pontosan meghatározni. A politikai irányzathoz vonzódók száma azonban ennél jóval nagyobb.
Európában mennyire népszerű a kereszténydemokrácia?
Az európai egység megálmodói és megvalósítói kereszténydemokraták voltak. Jelen pillanatban a legnagyobb európai párt az Európai Néppárt, amelyet kereszténydemokrata pártok hoztak létre 1976-ban.
Az érdekvédelmi szövetségen belül nem okoz ideológia feszültséget az, hogy az RMDSZ inkább baloldali nézeteket hangoztat, míg a kereszténydemokrácia jobboldali elveket feltételez?
Függetlenül attól, hogy ki milyen ideológia szerint politizál, vagy milyen nézeteket hangoztat, mindkét alakulat tevékenységének fő célja az erdélyi magyarság politikai érdekképviselete. Ugyanakkor nemcsak anyagi feltételeket kell biztosítani, hanem lelket is kell adni egy közösségnek.
Milyen külföldi kereszténydemokrata mozgalmakkal, pártokkal vannak kapcsolatban?
A Centrista Demokrata Internacionálé tagja vagyunk, ez világszerte több mint 90 szervezetet tömörít.
A család fogalmát alkotmányos szinten határozzák meg, ennek megváltoztatására (sikertelen) népszavazást is kiírtak Romániában. A mozgalom mit képvisel ezzel kapcsolatban?
Mi a házasság intézményében hiszünk, amely férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség. A család a nemzet fennmaradásának alapja.
Szenátorként mennyire tudja érvényesíteni a román parlamentben a kereszténydemokrata értékeket?
Az emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság titkáraként, valamint a munkaügyi és szociális bizottság tagjaként sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy kereszténydemokrata értékeket kell képviselnem. Természetesen minden olyan törvénytervezetet, javaslatot támogatok, amely a közjó érdekében születik.
A Nemzeti Parasztpárt, amely kereszténydemokratának vallja magát, gyakorlatilag jelentéktelenné vált. Ez hogyan fordulhat elő olyan országban, ahol a többség erősen vallásosnak vallja magát?
Azt hiszem, erre a legérthetőbb választ Daniel Barbu volt kulturális miniszter adja a Kereszténydemokrácia és ortodoxia című cikkében. Ebben azt állítja: az ortodox vallás társadalmi konzisztenciája inkább jogi természetű, mint vallási. Vagyis a románok – legyenek akár egyháziak, akár világiak – a kereszténységet nem személyes vagy közösségi összefüggésben fogják fel, hanem nemzeti fogalma szerint. Így aztán egy olyan román párt, amely azt vallja, hogy a szubszidiaritás elve az az eszköz, amellyel a társadalom megszabadulhat az állam gyámsága alól, nem igazán juthat célba.
Egy változó világban, ahol a keresztény értékeknek egyre kevesebb súlyuk van, milyen jövővel rendelkezik a kereszténydemokrácia?
A közgondolkozásban és közerkölcsben egyre fontosabbá válnak a keresztény értékek. Ebben a változó világban, ahol tudatosan és felelősséggel kell irányítanunk életünket, egyre többen veszik komolyan az európai integráció szülőatyja, Robert Schumann aggodalmas figyelmeztetését: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.
Derzsi Ákos
A Hargita megyei Csíkrákoson született 1962-ben. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett. A Petrozsényi Bányászati Intézetben bányamérnöki diplomát szerezett, később a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen közigazgatási tudományokból mesterizett. Nyolc évet dolgozott bányamérnökként, majd Bihar megyében a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél töltött be felügyelői, majd főfelügyelői és főfelügyelő-helyettesi állást. 2007–2008 között munkaügyi államtitkár majd 2008–2012 között parlamenti képviselő volt. Korábban a nagyváradi Caritas Catolica ügyvezető igazgatói teendőit látta el. Jelenleg Románia szenátusában a Munkaügyi és szociális bizottság tagja, az Emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság titkára, valamint az Interparlamentáris Unió kincstárnoka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!