Csődöt mondtak az unionista mozgalmak

Az unionista vezéregyéniségek – Mihai Ghimpu, Ana Guţu és Anatol Salaru – azzal járatták le magukat, hogy az erősen vitatható módszerekkel élő oligarchával, Vlad Plahotnyukkal álltak össze. Róla azt kell tudni, hogy szinte mindent ellenőriz, ami Moldova Köztársaságban történik az igazságszolgáltatásban, a törvényhozásban vagy a kormányban, miközben politikai funkciója nincs.

– Romániai vélemények szerint bizonyos erők abban érdekeltek, hogy az ország ne Romániához, hanem Oroszországhoz közeledjen. Mennyire erős az oroszbarát tábor?

– Ez európai uniós találmány és éppoly működésképtelen, mint a románbarát mozgalom. Moldova Köztársaságban egyetlen olyan politikai párt sincs, amely az Oroszországgal történő egyesülést szorgalmazná, nem léteznek ilyen tervek. Ha figyelmesen végignézünk a politikai palettán, azt látjuk, hogy a pártok egy része valóban az Oroszországgal fenntartott gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok bővítését szorgalmazza, de ugyanezek a politikusok ragaszkodnak az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal fenntartott viszony fejlesztéséhez is.

– Nem tartod furcsának, hogy a rendszerváltás óta nem alakult ki egy ütőképes párt, amely tömegbázist teremtett volna a Romániával való egyesüléshez?

– Erre a célra Bukarestből sok pénz érkezett, de eddig mindenféle próbálkozás kudarcba fulladt. Amit kimondottan jó jelnek tartok, mert az emberek többsége Moldova Köztársaság függetlenségéhez ragaszkodik. Sok emberhez hasonlóan én csak egyféle egyesülést szorgalmazok: Moldova és Transznisztria egyesülését.

– Az országnak oroszbarát elnöke van Igor Dodon személyében. Milyen a kormány, a törvényhozás és az államfő együttműködése?

– Igor Dodon az Oroszországhoz való közeledés jegyében nyert választásokat 2016-ban. Az európai unióhoz való közeledést felvállaló és parlamenti többséggel rendelkező Demokrata Párttal kényszer-együttműködés alakult ki. Az új államfő eddig elég sok demokrata törvényt ellátott kézjegyével, többek között a nagy vihart kavaró választási törvényt is, amely gyökeresen átalakítja az eddigi választási rendszert. Ezzel sokan nem értenek egyet, többek között az Európai Unió, de az ellenzék sem. Az államfő és a parlament együttműködése azonban nagyon vontatott. A Demokrata Párt szürke eminenciása, Vlad Plahotnyuk most azt követeli az államfőtől, hogy az eddig visszadobott törvényeket írja alá, különben elindítják a felfüggesztését. Vannak azonban olyan törvénytervezetei is a demokratáknak, amelyeket ha Igor Dodon elfogad, szavazói megbuktatják a következő államelnök-választáson. Hamarosan eldől, hogy 2018-ban Igor Dodon együtt fog-e működni a törvényhozással, vagy előrehozott elnökválasztás lesz.

– Milyen a viszony a Gagauz Autonóm Tartomány és Chişinău között?

– Az egymást váltogató chişinăui belpolitikai cirkuszok miatt lekerült ugyan napirendről Gagauzia kérdése, Chişinău és a gagauz főváros, Komrát közötti nézeteltérések azonban eléggé jelentősek. A Demokrata Párt és a moldáviai kormány a háttérből kemény nyomás alatt tartja a régiót. Jól látszik ez a kormányhoz közeli médiából, de a főváros és a régió napi kapcsolatában is. Komrát hosszú évek óta kéri, hogy Chişinău módosítsa a gagauz autonómiának az alapjait lefektető 1994-ben elfogadott kerettörvényt. Az évek során számos olyan probléma adódott, amelyekre közösen kellene jogi megoldást találni, de a moldáviai parlament nem hajlandó lépni.

– Hogyan látod az autonóm régió fejlődési esélyét?

– Annak ellenére, hogy a chişi­năui kormány sokszor tett keresztbe Gagauziának, a régió dinamikusan fejlődik. Az Európai Unió által támogatott SARD-program például jelentősen segíti a tartomány mezőgazdaságának a korszerűsítését. Ha Chişinău hozzáállása megváltozna, sokkal gyorsabb lehetne a régió fejlődése.

– Az EU különböző programokkal támogatja az országot. Hogyan látod Moldova Köztársaság európai uniós felzárkózását?

– 2009 óta Európa-barát kormányai vannak az országnak, amelyeknek szándéka az, hogy Moldáviát elindítsák az EU útján. E kormányok széleskörű anyagi támogatást kaptak mind Brüsszel, mind Washington részéről, de mindhiába. Az utóbbi nyolc esztendő a független Moldova Köztársaság legnehezebb időszaka volt politikai és pénzügyi botrányokkal teletűzdelve. Hadd említsem példaként a költségvetésből ellopott egymilliárd euró történetét és az ennek mentén elindult pártok közötti bűnbakkeresést. A képbe beletartozik a már említett Plahotnyuk szerepe is, akit botrányos előélete ellenére is partnerként fogadott el az EU. Azt hiszem, ha valaki le akarta járatni az ország uniós közeledését, annak tökéletesen sikerült az Európa-barát pártokkal. Ez a politikai botrányokkal és pénzügyi visszaélésekkel megtűzdelt időszak annyira kiábrándította az embereket, hogy ma már hiába jönnek uniós támogatások, egyre többen az Eurázsiai Gazdasági Közösségben látják az ország jövőjét. Annak ellenére, hogy onnan konkrét támogatás még nem érkezett, sőt az erről szóló együttműködési tárgyalások sem kezdődtek el.

– Az átlagpolgár számára miért vonzóbb Oroszország, mint az Európai Unió?

– Ennek több oka van. A moldovaiak tisztában vannak azzal, hogy Oroszország a legfontosabb exportpiacuk mezőgazdasági termékeik értékesítésére. Másrészt több százezer moldovai állampolgár dolgozik Oroszországban. A közvélemény-kutatások szerint ma a lakosság többsége jobban megbízik Oroszországban, mint az unióban. Arról nem is beszélve, hogy Vlagyimir Putyin népszerűsége mesze lekörözi az összes hazai politikusét. Az elmúlt években a legnagyobb hibát az Európa-barát kormányok követték el, amikor mesterségesen előtérbe tolták Nyugatot az orosz piac rovására. Az Oroszországba irányuló árukivitel drasztikusan lecsökkent, amit viszont nem pótolt az uniós piac, így az ország gazdasága két szék közt a pad alatt maradt. Elképesztő gondok keletkeztek, egész ágazatok kezdtek bedőlni. Minden tisztelet Dodon elnöké, aki megpróbálta újra egyenesbe hozni az orosz–moldáv gazdasági kapcsolatokat annak ellenére, hogy az évekkel ezelőtt virágzó árucsere-forgalom nem állt helyre.

– Sokáig újságíróként dolgoztál. Hogyan látod a sajtó helyzetét?

– Nincs rózsás állapotban,

A legnagyobb sajtómágnás Vlad Plahotnyuk, az ő tulajdonában van a Publika, Canal2, Canal3 és a Prime tévéadók, a PublikaFM, MaestroFM és a MuzFM rádióadók, de számos online kiadvánnyal is rendelkezik. Anyagilag jóval ingatagabb lábakon álló médiatröszt van Dodon elnök holdudvarában: az Accent Tv, az NTV–Moldova és néhány kiadvány. Van pár „függetlenebb” tévéadó is, mint a TV8 vagy a Jurnal Tv, de ezek is csak úgy tudnak talpon maradni, ha időről időre befolyásos szponzorokat keresnek. A kiegyensúlyozott, független sajtó utópia.

– Vihart kavart az elmúlt időszakban a hatalomhoz közel álló kezdeményezés, mely szerint az ország településeinek nevét csak románul lehet használni a médiában. Mikortól léptették ezt életbe?

– A chişinău Audiovizuális Tanács kezdeményezése szerint egyelőre ajánlatként szerepel a tévé- és rádióadók számára, hogy csak románul használják a települések nevét az orosz nyelvű adókon. Az új szabályozás viszont kimondja: egy átmeneti időszakot követően az ország összes adója köteles lesz kizárólag csak románul használni a településneveket, ami súlyos csapásnak számít az orosz, a gagauz vagy más kisebbség audiovizuális sajtója számára. Aki a rendelkezést nem tartja be, az pénzbüntetésre számíthat.