A mikházi szabadegyetem egyik helyszíne
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza Mikházán rendezi első szabadegyetemét augusztus második hétvégéjén. A kezdeményezésről és a programról Kelemen Lászlóval, az intézmény főigazgatójával beszélgettünk.
2019. augusztus 06., 21:462019. augusztus 06., 21:46
2019. augusztus 06., 21:582019. augusztus 06., 21:58
– A mikházi szabadegyetem egy új fejezetet nyit a Hagyományok Háza külhoni munkájában?
– A szabadegyetem egy klasszikus lehetőség arra, hogy amit valaki jól ismer, azt a tudását megossza másokkal. Nem kötődik iskolai végzettséghez, s hosszú kurzusokhoz, akár egy hétvégén is megrendezhető eseményt jelent. Ennek jegyében állítottuk össze az első mikházi szabadegyetem programját. Az előadók listáját nézve bátran ajánlhatom, hogy augusztus második hétvégéjén megéri felkeresni a Felső-Nyárád menti települést.
– Mennyire szimbolikus a helyválasztás?
– Teljes mértékben, mivel
A kicsi falunak továbbá olyan neves szülöttei is voltak, mint az újságíró Kacsó Sándor és a nótaénekes-humorista, Széllyes Sándor. A hétvége jelentőségét emeli ki, hogy a szabadegyetemet vasárnap a ferences templomban misével zárjuk, amit Böjte Csaba ferences szerzetes mutat be.
Kelemen László főigazgató: akik egy életre elkötelezték magukat a hagyományos népi kultúra ápolására, azok most együtt tölthetnek majd’ három napot
Fotó: Hagyományok Háza
– Kiket várnak a jeles eseményre?
Számunkra ők azt a belső kört jelentik, akik eljönnek a rendezvényre, előadásokkal gazdagítják a programot, s az esetleges vitákban is aktívan vesznek részt. A második csoportba azok a szakemberek tartoznak, akik ugyan nem stratégiai partnereink, de az elhangzó témák jól ismerői, és mi kíváncsiak vagyunk tapasztalataikra. A harmadik réteg pedig az a hagyományokat szerető közönség, akikre jelentős számban számítunk Mikházán az előadásokon és az esti koncerteken.
– A programok összeállításánál mennyire gondoltak a fiatalokra?
– A programsorozattal inkább a középgeneráció tagjait kívánjuk megszólítani, akik élettapasztalatuk nyomán már tisztában vannak a hagyományőrzés fontosságával, s benne vannak annak a „sűrűjében”. Természetesen a fiatalokkal is számolunk, s az esti rendezvényeink különösen vonzók lehetnek számukra.
– A kétnapos programnak mi a vezérmotívuma?
– A közösség, az együttlét örömét emelném ki.
Remélem, hogy a tudásgyarapodáson és tapasztalatcserén túl tényleg közösségként tudjuk megélni ezt a szép hétvégét.
– Az „első” sorszámnév arra utal, hogy a szabadegyetemnek tervezik a folytatását?
– Nagyon remélem, hogy igen. Ezért is hirdetjük így, mert számolunk a folytatással. A helyszín természetesen nincs kőbe vésve, de lehet, hogy Mikházán teremtünk hagyományt. Most a rendezvényre koncentrálunk, a jövőről, a szabadegyetem fogadtatása nyomán döntünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!