A régiók szövetségi államaként kell újjáépíteni Romániát

– Idei, abszolút újdonság, hogy az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt is indít államelnökjelöltet a novemberi romániai államelnök-választáson. Mi késztette az EMNP-t erre a lépésre?

– Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy az autonómiának és a regionalizmusnak legyen politikai képviselete. Helyzetünket hosszasan elemezve úgy döntöttünk, jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Ezeken a választásokon egy magyar jelöltnek ugyanannyi esélye van a második körbe jutni, mint két magyar jelöltnek. Két magyarnak viszont kétszer annyi esélye van, hogy képviselje ügyünket. Az elmúlt tizenöt évben az államelnök-választások alkalmával meredeken esett az urnákhoz járuló magyar választók száma. Vissza kell adnunk az emberek hitét. A nemtörődömség, a passzivitás legyőzése érdekében az embereknek érezniük kell: van jelölt, aki megjeleníti közös akaratunkat.

– Mennyire nehéz az EMNP-nek egész Erdélyből összegyűjteni az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást? Hol tart ma ez a munka?

– Szeptember 10. körül már megvolt az aláírások háromnegyede, jól állunk tehát, ez a hét azonban döntő fontosságú. Arra kérem a csapatunkban dolgozó nagyon sok önkéntest, most, a hajrában erősítsenek rá, hogy az elmúlt időszakhoz hasonló iramban gyűljenek az aláírások. Nagyon sok aláírásgyűjtő ívet osztottunk ki, ezeket szeptember 19-ig várjuk a gyűjtőközpontokba, az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodáiba. Bízom benne, hogy összegyűl a szükséges mennyiségű aláírás, de ehhez még rá kell erősíteni.

– A néppárti sajtótájékoztatókon visszatérő téma a „nehéz terep”, azaz sok településen az RMDSZ igyekszik „keresztbe tenni” a néppárti aláírásgyűjtőknek. Milyen rendellenességekre utalt?

– Nagyon sok helyen akadályozzák gyűjtőinket. Megtörtént például, hogy megfenyegették az aláírókat vagy a helyi lakosokat. Vannak RMDSZ-es polgármesterek, akik a falut saját tulajdonukként kezelik, uralkodni akarnak, nem pedig szolgálni az embereket. Szégyen, hogy huszonöt év után egyetlen eszközük a megfélemlítés. Visszaélnek azzal, hogy az emberek kiszolgáltatottak és szegények. Ennek ellenére megyünk előre. A polgármestereknek is meg kell szokniuk, hogy más vélemény is létezik, nem csak az övék. A véleménynyilvánítás a polgárok szabad, alkotmányos joga.

– Kihívja-e nyilvános vitára az RMDSZ államfőjelöltjét, Kelemen Hunort? Terveznek valamilyen közös „tévémérkőzést”?

– Természetesen igen, ilyen helyzetben ez nagyon fontos lenne. Legutóbbi sajtótájékoztatónkon már jeleztem is, hogy nyilvános vitára hívom Kelemen Hunort, remélem, megtaláljuk a lehetőségét annak, hogy ez élőben legyen követhető.

– Az egyetlen föderalista államfőjelöltként határozza meg magát. Mit jelent ez valójában?

– Romániát meg kell újítani, a jelenlegi korrupt és központosított hatalmi szerkezetet le kell bontani. Az országot a történelmi régiók szövetségi államaként kell újraépíteni, ez ugyanis minden szempontból pozitív változást hozhat. Németország, Ausztria és Svájc példája is azt bizonyítja, hogy a szövetségi államok az adminisztráció és a pénzügyek tekintetében egyaránt jobban teljesítenek. Persze vannak hatáskörök, amelyeknek a központi hatalomnál kell maradniuk, mint a külügy, a honvédelem, a monetáris politika. A történelmi régióknak viszont autonómiát, politikai, adminisztratív és pénzügyi döntési jogokat kell biztosítani úgy, ahogyan az például Németországban működik. Tudom, hogy ez egyelőre nehéz téma a bukaresti elit számára, ezért fontos, hogy olyan jelölt is pályán legyen, aki tudatosan vállalja Erdély regionális érdekeinek képviseletét. Ezzel erdélyi román szövetségeseket is megszólíthatunk, őket is nagyon zavarja, hogy a korrupció és a központosítás ennyire visszahúzott minket, gátolta a normális fejlődésünket.

– Tervezi-e a románok megszólítását, és ha igen, milyen módon? Van-e erre vonatkozó kampánystratégia?

– Igen, a románokkal való kommunikáció kiemelt szerepet kap a választási kampányban. Erdélyt csakis az itt élő népekkel együtt emelhetjük fel. Bár halk még a szavuk, de azért már láthatók az erdélyi román regionalisták. Meg fogjuk értetni velük, hogy a magyarok autonómiája élhetőbb, stabilabb jövőt biztosítana közösségünknek, Erdély autonómiája pedig élhetőbb, stabilabb, gazdagabb Erdélyt hoz majd létre.

– A kampány egyik fontos eleme az autonómia gondolata. Ön szerint hol tart ma Erdélyben az autonómia ügye?

– Tíz évvel ezelőtt, amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakult, az autonómia zászlaját emeltük magasba. Akkor is, ma is ugyanazt valljuk: az autonómia a megoldás. A Székelyek Nagy Menetelésén tavaly októberben mindenki láthatta: az autonómia Székelyföldön népakarat! Példás politikai egység állt össze 150 ezer székely és erdélyi összefogásával. Ha kitartóan küzdünk érte, belátható időn belül konkrét jogi előrelépésre is sor kerül. ’89 előtt sem gondolták sokan, hogy ilyen gyorsan történnek majd a dolgok... Fontos, hogy megőrizzük az autonómia körül tavaly októberben formálódott egységet. Ezt elsősorban Izsák Balázs SZNT-elnök kéri a politikusoktól, én pedig teljes mértékben egyetértek vele.